Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-38
38. országos ülés dcezember 18. 1878. \ 5Q Itt világos törvénynyel állunk szemben, mely azt mondja, hogy a honvédséget az országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül az ország határain túl alkalmazni nem szabad, kivévén rendkívül sürgős esetet, ha az országgyűlés nincs együtt. Ha tekintetbe vesszük egyrészt azt, a mit már tegnapelőtt bebizonyítani alkalmam volt, hogy nem az események okozták és nem az országgyűlés hibája, hogy nem volt együtt, hanem ez egyenesen a kormány számítása folytán történt; {ügy van! a szélső balon) ezt mentségül nem fogadhatom el. Hátra van a másik kérdés, a melyre a törvény refleetál, t. i. hogy sürgős és elkerülhetetlenül szükséges volt-e ezen intézkedés. Engedje meg a t. kormány, hogy kijelentsem azt, hogy bárkinek részéről elfogadnám azon indokot, hogy sürgősnek mondja ezen intézkedést, de a kormány részéről ezt épen nem vártam. Nem vártam pedig legalább is hadseregünk iránti kíméletből, mert bevallani az ország előtt, bevallani Európa előtt, hogy a monarchia, melynek egy millió szurony áll rendelkezésére, nem képes két nyomorult kis provinciát a rendes hadsereg 150,000-nyi katonáival pacificálni, hanem a honvédséget is kell mozgósítani — bármily ürügy alatt tegye is ezt, akár a határszélek megőrzése végett: — ez oly szegénységi bizonyítvány, hogy Filippovics ezerféle kitüntetéseivel sem lesznek képesek letörölni azon szégyenfoltot, melyet ezen bevallással a hadseregen ejtettek. {Elénk tetszés a szélső balon.) De jól tudom én t. ház, hogy hadseregünk nem szorult ezen dandár segítségére. Elegendő lett volna azon rendőrség, mely ott van, vagy pár száz katonának hátraha belső rend fenntartására. Világos én előttem, hogy mi volt itt a czél. Előzményt akartak teremteni a jövőre. {Igaz! U : ,-y van! a szélső halon.) Önök most mozgósítottak egy honvédségi dandárt. Ha egy dandárt lehet mozgósítani az országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül, akkor — fogják önök mondani — lehet mozgósítani az egész honvédséget is. {ügy van! a szélső haloldalon) Önök most ki akarják eszközölni a képviselőház utólagos jóváhagyását arra, hogy egy dandárt mozgósítottak, s ezt azon czélból teszik, hogy majd íavaszszal hasonló körülmények közt az egész honvédséget mozgósíthassák, {ügy van! a szélső balon.) Minthogy tehát én ezen jóváhagyásban oly előzményt látok, mery jövőben veszélyeztetheti összes alkotmányosságunkat, veszélyeztetheti azt, a mi alapját képezi annak, a mi végett a törvényhozás a honvédelmi intézményt létrehozta : pártolom Madarász József t. barátom indítványát. {Elénk helyeslés a szélső halon) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Szólásjoggal még az előadó ur élhet. Hollán Viktor előadó: {Eláll! Eláll!) Azok után, a mik a vita folyamában elmondattak, nincs semmi észrevételem. Szorítkozom csak arra, hogy kérjem a t. házat, méltóztassék a bizottságjelentését elfogadni. {Helyeslés.) Elnök: T. ház! Mielőtt szavazásra feltenném a kérdést, fel fog olvastatni a Madarász képviselő ur által beadott indítvány. Baross Gábor jegyző {olvassa a Madarász által beadott indítványt). Elnök: Kérdem a t. háztól, méltóztatik-e elfogadni a véderőbizottság javaslatát, melyben azt javasolja, hogy a kormánynak azon intézkedése, hogy a közelmúltban lefolyt események következtében a 83-ik magyar honvéd gyalogdandárnak kivételesen megengedtetett, miszerint egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határát is átlépjék, utólag jóváhagyassák? Méltóztassanak azok, kik a véderőbizottság ezen javaslatát elfogadják, felállani. {Megtörténik.) A véderőbizottság javaslata elfogadtatván, a t. ház tehát utólagosan jóváhagyni méltóztatott a kormánynak azon intézkedését , hogy a közelmúltban lefolyt események következtében a 83-ik magyar honvéd gyalogdandárnak kivételesen megengedtetett , miszerint egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határát is átlépték. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház ! E szerint a véderő-bizottság javaslata értelmében a határozat meg lévén hozva, miután ez az első eset, melyben ily határozat hozatott, természetesen felmerül az a kérdés, hogy ezen határozattal mi történjék. A törvény azt mondja, hogy rendszerint az intézkedés a törvényhozás előleges határozatához képest történik meg. Azonban az, a hol az utólagos bejelentésről szól, azt mondja hogy „az ország képviseletének jóváhagyás végett bejelentendő." Én részemről azt gondolom, hogy a dolog logikája az, hogy ugyanannak kell jogának lennie, helyben hagyni vagy helyben nem hagyni, a kit a jog illet, előlegesen valamit megengedni. Én tehát, megvallom, azon véleményben vag}-ok, hog} r ezen határozat is a törvényhozás másik házával lenne közlendő. Azonban méltóztassék ez iránt határozni. Madarász József: Én ragaszkodom a törvény világos szavaihoz. A törvény két esetet különböztet meg. Az első bekezdésben, az előleges megengedést az összes törvényhozásra bizza; abban értetik a felsőház is a képviselőház mellett, a kormány és a korona. Azonban a ministerium által elvállalt felelősség alapján, az utólagos jóváhagyásra egyedül az ország képviselőtestületét, képviseletét, vagyis a képviselőházat rendeli a törvény jogosítottnak ; én tehát
