Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-8
8. országos ülés október 30. 1878. 49 telten állították, hogy Magyarország-Ausztria és Oroszország kormányai között a keleti kérdésben semminemű" előzetes egyezség, szerződés vagy szövetkezés sem nyíltan, sem titkon létre nem jött. Minden jelenség, mely tudomásunkra jutott, azt bizonyítja, hogy a kormány ezen kijelentései valótlanok és csakis a törvényhozások félrevezetése czéljából tétettek. Idegen államok kormányférfiai különböző alkalommal, de egybehangzó értelemmel ünnepélyesen nyilvánították, hogy Oroszországgal egy egyezség, az úgynevezett reiehstadti egyezség jött létre, melyben egyebek közt a román Bessarábia visszafoglalása s Oroszországnak az Al-Dunáig terjeszkedése, Bulgáriának orosz befolyással leendő szervezése s Boszniának és Herczegovinának számunkra leendő kijelölése, előzetesen megállapíttatott, s hogy ezen egyezséghez Németország kormánya is hozzájárult. Tekintve az események lefolyását, tekintve az európai sajtó nyilatkozatait s tekintve azt, hogy a közös külügyminister maga is többször beismert annyit, hogy a három császár közt, a keleti kérdés tárgyában teljes egyetértés létezik: valónak kell tartanunk idegen államférfiak azon ünnepélyes nyilatkozatát, mely szerint kormányunk és Oroszország kormánya között Törökországnak legalább részleges feldarabolására előleges egyezmény köttetett. Ez esetben a legsúlyosabb beszámítás alá esik a kormánynak azon eljárása, melylyel az úgynevezett három-császár-szövetségnek hazánkra és Ausztriára vonatkozó megállapodásait az 1867. XII. törvényczikk 8-ik §-a ellenére; az alkotmányos tényezők elől eltitkolta, s melylyel a szándékba vett, sőt megtörtént dolgokat hamisan és valótlanul terjesztette a törvényhozások elé, hogy ezek hatályos tiltakozását kikerülje azon politika ellenében, mely ellenkezett a törvényhozások nézetével; s mely végeredményében veszélyezteti a két állam ktil- és belbiztonságát. A közös külügyminister a kormány egyetértésével elfogadta a berlini eongressus megbízását, Bosznia és Herczegovina elfoglalására és kormányzására. A eongressus ide vonatkozó tárgyalásainak jegyzőkönyve bizonyítja, hogy e megbízás az ottomán birodalom vonakodásával csikartatott ki. A megbízásról szóló szerződésnek s különösen a eongressus jegyzőkönyvébe iktatott záradéknak értelmében, múlhatlan feladata lett volna kormányunknak, előzetes eredmény nyel megállapítani a két tartomány elfoglalásának jogi természetét és végezélját, s a foglalás és kormányzás részleteit. KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. 1. KÖTET. A békés szomszédság érdeke, a nemzetközi jog tisztelete s pénzügyi és katonai érdekek is nyomatékosan parancsolták ezt. Semmi sem bizonyítja, hogy ilyen egyezmény kötését a kormány, a magas porta s az illető népek jogainak méltányos figyelembevételével komolyan csak meg is kísérletté. A kormánynak az 1867. évi XII. t.-cz. 8. §-a ellenére, nem állott jogában a berlini eongressus megbízását végrehajtani addig, míg ez a törvényhozó testületek jóváhagyását meg nem nyeri, s míg az országgyűlés a végrehajtáshoz szükséges eszközöket meg nem szavazza. Másrészről biztosan volt előre látható, hogy olyan tartományok elfoglalása, melyeket azok uralkodója világosan át nem adott s melyeknek népe az elfoglalás tárgyában meg sem kérdeztetett, súlyos vér- és pénzáldozatot fog igénybe venni. A kormány mindamellett végrehajtotta Bosznia és Herczegovina elfoglalását, a porta tiltakozása ellenére, nyilt hadjáratot folytatott e tartományok népei ellen hadizenet nélkül, s e népeket lázadóknak tekinté anélkül, hogy felettök souverainitással bírt volna. Felelősségét súlyosabbá teszi az, hogy elégtelen erővel, kirívó könnyelműséggel, kellő tájékozottság nélkül s hadseregünk világos koczkáztatásával kezdette meg a foglalási müveletet. Súlyos alkotmánysértést követett el azon eljárással, melylyel a foglalásra fordított pénzt a törvényhozásoktól megszerezte. A két állam közös ügyeinek tárgyalására kiküldött bizottságok 60.000,000 frtot szavaztak meg a közös kormánynak azon czélra, hogy a berlini congressuson a két állam tekintélyét és érdekeit megóvhassa. Sem a közös kormány, sem a magyar kormány ki nem jelentették, hogy e pénz Bosznia és Herczegovina elfoglalására fog fordittatni: ellenben többszörösen különböző alkalommal kijelentették, hogy ama két tartomány elfoglalása nem czélja politikánknak, sőt többnemíí nyilatkozatukkal és azon demonstratív tényükkel, hogy a Magyarország keleti határain levő szorosok erődítését épen a 60.000,000 megszavazásának javaslatba tételével egyidejűleg kezdették meg, világosan azon hitre akarták birni a nemzetet, hogy a kormány a két állam érdekeinek esetleg szükségessé vált biztosítására, nagyobb szabású oroszellenes fellépésre készül. A közös-ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok tagjainak nyilatkozatai, sőt az országgyűlésen e tárgyban felmerült összes kijelentések is világosan tiltakoztak azon feltevés ellen, hogy a megszavazott 60.000,000 a két tartomány elfoglalására fordittassék s a közös magyar kormány tagjai ezen tiltakozó nyilatkozatokat hallga7
