Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-8
50 8- országos ülés október 30. 1878. tagon, mint saját intentióikkal összhangzókat vették tudomásul. A kormány elég idővel és alkalommal rendelkezhetett arra, hogy a btrlini congressusnak Magyarországra és Ausztriára vonatkozó határozatait, valamint az occupatióra vonatkozó saját elhatározásait, előzetes alkotmányszerű tárgyalás végett, a törvény értelmében, az országgyűlés elé terjessze. A kormány azonban ezt nem cselekedte, hanem mihelyt a 60 millió rendelkezésére bocsájtatott, az országgyűlést mandátumának lejárta előtt, rögtön feloszlatta. Ekként a törvényhozó testületek ellenére, sőt azok ezélzatos félrevezetésével és megcsalásával, Magyarországot és Ausztriát oly kalandos vállalatba keverte, mely jelentékeny véráldozaton felül eddigelé több mint 100 millióba került; mely jövőre a két államot súlyos pénzügyi és politikai válságokkal fenyegeti, s mely minden eddigelé köztudomásra jutott bizonyíték szerint, egyik megállapodása azon úgynevezett három-császárszövetséguek, melynek czéljául Törökországnak részleges feldarabolása tűzetett ki. Ezeu vállalat kezdeményezése, végrehajtása közben is, a kormány többnemíí, súlyos törvényes alkotmánysértést követett el. _ Az 1608-ik évi II. törvényczikk ellenére, hadjáratot indított a nélkül, hogy erre a törvényhozás megegyezése ki eszközöltetett — s a nélkül, hogy ennek sürgős és halaszthatlan szükségessége ellenséges támadás miatt bekövetkezett volna. Az alkotmányos gyakorlat ellenére, a hadjáratról fejedelmi kiáltványban nem értesítette a nemzetet. Az 1848. évi III. törvényczikk 8. §-ának ellenére, a magyar hadsereget az ország határain kívül, az Ő Felsége körüli minister ellenjegyzése nélkül alkalmazta. A hadsereg tartalékát az 1868. évi XL. törvényczikk 10. §-ának ellenére tettleges hadiszolgálatra szólította a nélkül, hogy erre a királyi Felség parancsát kieszközölte, illetőleg közzé tette volna. Kirívó törvénysértést követett el a katonai előfogatok kényszerű kirendelésével is. Az alkotmány rendeletei s különösen az 1729. évi I. és az 1790. évi XIX. s 1827. évi IV. törvényczikkek világosan tiltják olyan hadi szoígálmányoknak kirovását és behajtását, melyek az országgyűlés által előzetesen meg nem szavaztattak. A hadsereg szekerészeti osztálya, a szükséghez képest szabad ajánlat útján, megfelelő áron bérlendő fogatokkal együtt teljesen elégséges voltkellő előrelátás és beosztás mellett — a Boszniában és Herczegovinában működő hadsereg szükségletének ellátására. Mindamellett több vármegyének területéről sók ezer előfogat, kényszerítő rendszabály mellett kirendeltetett s az ország határain kivül, idegen és messze eső tartományokban, ellenséges népek között olyan szolgálatra kényszeríttetett, a minők a törvény értelmében csak hadiszolgálatra kötelezettek által teljesíthetők. Ezen szolgálmányok kirovásában, számos törvény ellenére, semmi arány nem tartatott meg, sem az ország különböző részei, sem Magyarország és Ausztria között. A kormánynak ezen egész eljárása nyíltan sérti a polgárok egyéni szabadságát, a tulajdon szentségét, a fennálló törvények rendeletét s az alkotmány biztosítékait. A kormánynak mindazon alkotmánysértő cselekvényei és mulasztásai, melyeket felsoroltunk, több év óta tudatos és kiszámított álnoksággal követtettek el. Főczélul tüzetett ki olyan politikának keresztülvitele, melyet kárhoztatott s veszélyesnek tartott a nemzet következetesen; s mely az alkotmánynak bevallott és erőszakos felforgatása nélkül, csak úgy volt keresztülvihető, ha Magyarországnak és Ausztriának törvényhozó testületei a tények és szándéklatok hamis előadásával megesalatnak s tőlük a kormányzás eszközei álnokul csikartatuak ki. Alapfeltétele az alkotmánynak, hogy a nemzet törvényes képviselete előzetes és biztos tudomással bírjon arról: minő czélokra fordíttatik a nemzet anyagi ereje s hogy a törvényhozásnak, midőn a nemzet áldozatkészségét igénybe veszi, teljes módja és alkalma legyen a kormányzó államférfiak cselekvényeit és szándékait azok valódi czélzataí szerint megbírálni. E nélkül az alkotmány tényezőinek formaszerű működése nem egyéb, mint a nemzet törvényes képviseletének kijátszása, a nemzet ellenőrzési jogának megsemmisítése s ekként az alkotmány valódi biztosítékainak rombadöntése. A felsorolt tények és mulasztások miatt, az 1507-ik évi és az 1848-ik évi III. törvényczikk a kormányférfiak felelősségre vonását, vád alá helyezését és megbüntetését rendeli. A felsorolt tények és mulasztások a közös külügyministert s a közös kormány egyéb tagjait is súlyosan terhelik. Ezért szükségesnek tartjuk és várjuk, hogy az illető testületek a kormányférfiakat felelősségre vonják és vád alá helyezik. A magyar kormány tagjai felelősek az általuk elkövetett alkotmánysértő cselekmények — és mulasztásokért, de felelősek azokért is, melyeket a közös kormánynyal együtt követtek el; mert az 1867: XII. t.-cz. világosan rendeli, hogy a külpolitika s annak minden teendői a magyar
