Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-26
m, országos ülés nov«mb«r 26. Í8Í8. 391 magyar elem van túlsúlyban, az ellenzék van többségben annyira, hogy a kormánypártnak csakis három tiszta magyar megyéje van, t. i. Csik, Békés és Csanád, hol a magyar elem a népesség 80%-nál többet tesz. Átlagban a kormánypárti képviselők a magyar elemnek csupán 27%-ját számlálják kerületeikben, s ez arány leszáll p. o. Trencsénben 0"3°/ 9-ra. Mi az átalános adatokat illeti, engedjék meg, hogy egy kitűnő statistikai capacitásnak számításai alapján, melyekhez én is hozzájárultam, felolvassam a választások eredményét, mely abból áll, hogy a kormánypárti képviselők mellett nyilatkoztak, illetőleg azok között, kik kormánypárti képviselőt választottak, t. i. 7,313.000 összlakosságból magyar csak 2 millió 198 ezer találtatik : mig ellenzéki képviselőket választottak kerületeikre esik 5 millió 916 ezer lakos közül 3 millió 958,000, úgy hogy egy millió 760 ezerrel több magyart képvisel az ellenzék, mint a kormánypárt. Én, t. ház. joggal szomorkodhatom ezen, azonban csodálkozni nem csodálkozom fedette; csodálkozhattam volna akkor, ha azt láttam volna, hogy a magyar elem támogatja a kormányt, épen azon magyar elem, mely ellen van intézve a kormány külpolitikája. (Igaz! Ugy van! bal/elöl.) Azt hiszem, hogy ez a képviselő urak mandátumát , jogait nem csökkenti ugyan, hogy annyi, vagy ennyi százalék magyart számítanak választóik közt: hanem épen egy ilyen, úgyszólván faji politikára nézve nagy jelentőségű, vájjon a nemzetiségek akarják-e ezen boszniai occupatiót és anuexiót, vagy pedig a magyar elem-e az, mely ellene fellázad? Én minden statisticusnak bemutathatom adataimat és meg fog győződni belőlük arról, hogy a magyar elem igen nagy többsége, ismétlem két ötödrésze Bosznia occupatióját a múlt választásoknál elvetette. T. Láz! Szólhatnék bőven azon roppant önkényről, azon pénzveszteségekről és egyéb áldozatokról, melyek a választások alatt előfordultak. Erről azonban csak egy-két esetet akarok felhozni. (Halljuk! balfelol.) Volt szerencsém egy szolgabírónak rendeletét olvasni, az egyént és a megyét megnevezni nem akarom, de az eredeti okmány megvan, és ez igy szól: „Értésemre esett, hogy a jelenlegi képviselőválasztások alkalmával a szabadságolt és tartalékos katonák részéről többen a kormány ellen működnek: meghagyom ennélfogva a bíráknak az illető szabadságolt és tartalékos katonákat figyelmeztetni , hogy mindazok , a kik a kormány elleu működnek, megbüntetésük végett a hadkiegészítő parancsnoksághoz fognak bekisértetni. Szt, szolgabíró, p. h. (Felkiáltások bal/elöl: Szép dolog! Mozgás jobbfelöl) Aláírva: a szolgabíró, és hivatalos pecsét; az okmány megvan. Tehát, t. ház, akkor, mikor a tartalékosoknak a törvény megadja a választási jogot, a kormány ilyen rendeletekkel lép fel és a törvényt megsérti. (Felkiáltások jobbfelöl: Melyik kormány f) Különösen, t. ház, miután a ministerelnök ur a szolgabírónak beavatkozását nem akarja a maga felelősségével fedezni: szabadjon ez alkalommal egy még jellemzőbb esetet elmondani, a mely épen velem történt. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Engem a szolgabíró a választás előtt egy nappal magához idéztetett és a mmisíerelnök ur meghagyásából kijelentette, hogy ha még tovább fogok oly hangon beszélni, elfogat. (Felkiáltások balfelol:" No tessék!) Bocsánatot kérek, én, a ki éveken keresztül III. Napóleon kormánya alatt mindenféle erőszakos választásokat átéltem, soha ilyen esetet a második császárság absolut kormányának húsz éve alatt sem nem tapasztaltam, sem soha sem hallottam. (Igaz! balfelöl.) De, t. ház, engedelmet kérek, hogy itt átmegyek a kérdés főpontjára, t. i. a keleti kérdésre. Mielőtt azonban e kérdéssel röviden foglalkoznám, engedjék meg, hogy itt a ház egyik virtuóz tagja által felhozott apró dolgokat említsem meg. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Hegedüs Sándor képviselő ur (Ah! Ah! Derültség balfelöl) a kire, midőn hozzá szólok, nem merem azt mondani, hogy nunc venio ad íortissimum virum, mert tudom, hogy akasztott ember házában nem kell kötélről beszélni, azért latin idézetekkel nem is fogok ellene élni. Elismerem különben, hogy az ő beszéde volt a túloldalon a legékesebb, Tehát, a t. képviselő ur nagy frázissal beszélt azon kakuk-tojásokról, melyeket némelyek mások fészkeibe leraknak. Én, t. ház, ezen kakuk nevet elfogadom azon esetre, ha a képviselő ur biztosít, hogy mindig oly tüzetesen fogja azt kutatni, a mit én lerakok. (Derültség balfelol. Mozgás és zúgás jobbfelöl.) Elnök: A t. képviselő ur oly kifejezést használt, melyet én a parlamenti illemmel megegyeztethetőnek nem tartok. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a baloldalon.) Pázmándy Dénes: Én csak citáltam Hegedüs képviselő ur saját szavait, ki azt mondotta, hogy némely kakukok a más fészkébe rakják le tojásaikat. Elnök: Én csak elnöki jogommal és hatalmammal éltem, midőn Pázmándy képviselő ur
