Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-25

376 25. országos ülés november 25.1878. Uraim, azon időre fogok áttérni, a mikor Horvátországban az egész nemzet harczban volt, mig a revideált egyezséghez s a saját nemzeti kormányhoz jutott; mellőzni fogom még azt is, hogy a revideált egyezség után, a közös hivatalokban s ügyekben nyelv és hivatalnokok tekintetében maga az egyezségi törvény is sértetik; mellőzni fogom még azt is, hogy a vasutak építkezésénél Horvátország érdeke mellőztetik; mellőzni fogok sok más, Horvátország épségét illető sérelmet: s csak egy tényt akarok említeni, mely bizonyítja, hogy Horvátország saját érdekeiben nem csak hogy nem támogattatik, hanem még ottan is gátoltatik, a hol ezen érdek a közösségtől semmiféle áldozatot nem követel, a hol a horvát érdek a közösséggel semmiféle ellentétben nem áll. Uraim, nincsen hazafi, nincsen testület vagy országgyűlés Horvátországban, mely nem érezné a szükséget s mely nem kivánná, hogy az osztott egy ország, hogy a szétszakadt egy nemzet ugyanazon költség mellett egy kormány s egy alkotmány alatt egyesítessék; a nemzet s a tartománygyülés minden alkalommal kér s azon óhajának ád kifejezést, hogy a horvát-szlavón végvidék az anyaországgal már egyszer egyesítessék, — de múlnak napok és hónapok, elmultak már évek is azóta, mióta ez kéretik s követeltetik, interpelláltatik s igértetik: — de ezen óhaj mindig azon egyoldalú magyar nemzeti politikán szenved hajótörést. A magyar végvidék már régóta az alkotmány jótéteményeit élvezi, csak a horvát-szlavón végvidéktől vonatik el ezen jótétemény. Ez talán nincsen a közösség érdekében? Nem s nem is lehet! De a szétosztott s szétszakadt Horvátország, ez a horvát nemzet érdekével ellentétben áll, ki azért, mert szemére vettetik, hogy szegény, egy kormány helyett kettőt, egy bíróság helyett kettőt tartozik fentartani, s mert ez Horvátország érdekével ellentétben áll, az érdek helyett Horvátországban ezen ellentét őriztetik s gyámolittatik. S miért? Vgj vélem azért, mert a horvátok is szláv nemzet. S mindennek daczára a horvátországi nép tiszteli s őrzi a magyar-horvát közösséget, s ezentúl is azt fogja őrizni s tisztelni, de egyszersmind minden alkotmányos eszközzel akarni s tudni fog követelni, hogy ezen közösségben Horvátország érdekei is őriztessenek s tiszteltessenek, s ebben nem fog bennünket háborgatni senkinek, a szlávok iránti sem gyűlölete sem fenyegetése. így járnak tehát el a horvátokkal; egy nemzettel, mely mellett a közösségi törvény szól, melynek van autonóm igazgatása; s hogyan járnak el a többi magyarországi nemzetiségekkel, azt ők legjobban érzik s tudják. Tisztelt ház! A mig ez a belpolitika fog uralkodni, hogy a szlávok szétdaraboltatnak s elnyomatnak, mig a szlávok s az osztrák-magyar monarchiában most uralkodó nemzetek köztti ellentét fog fennállani, addig a consolidált belügyről szó sem lehet, s mig ez nincs, addig a monarchiánknak minden külügyi politikájában össze vannak kötve a kezei; mert minden külügyi aktió a bizonytalan s nem biztos belügyi szervezetet fogja fenyegetni. A ki azon törekszik, hogy ezen ellentéteket, melyeket az egyoldalú belpolitika szül, kiegyenlítse s eltávolítsa, az a monarchiának valódi barátja, az működik azon, hogy az állam beiszervezetét megerősítse, s aztán, hogy a monarchia jövőjét s fennállását biztosítsa ; egy szóval, az az összbirodalom érdekében működik: a ki pedig az ellenkezőt teszi, az a saját kizárólagos érdekei után törekszik, az az összbirodalom s ez által a magyar állam erejét gyöngíti. Ezen elmélkedés valódiságának bebizonyítására a benyújtott felirati javaslatokról folyó ezen vitában legjobb bizonyítékot találok. Azon 10 év óta, mióta az osztrák-magyar monarchiában új dualistikus kormányrendszer lett életbe léptetve, Bosznia és Herczegovina occupatiója az első külügyi állami aktió; s még pedigoly aktió, mely egy nagyhatalomnál sem talált ellentállásra, sőt mely az összes nagyhatalmak beleegyezésével megkezdetett s most szerencsésen s eredménnyel már be is fejeztetett; egy szóval, olyan aktió, melynek érdekében nem kellett az állam összes had- és pénzügyi erejét igénybe venni. S mit látunk s mit hallunk ezen, magában véve jelentéktelen külügyi aktió után? Látjuk, hogy már ezen aktió is nemcsak a monarchia nemzeteit, hanem egy nemzet pártjait is szétszakította ; látjuk, hogy ezen aktió a birodalom úgy az egyik, mint a másik részében a parlamentáris kormányokat megbuktatta; hallunk rekriminaciókat, hogy már ezen jelentéktelen aktió, azaz Bosznia és Herczegovina occupatiója, az állam belszervezetét, a belügyi constellatiót s az állam pénzügyeit fenyegeti. Uraim! ha ez áll: akkor ez az állam beiszervezetének s a birodalom jövőjének világos de szomorú jele is, akkor ez világos, de szomorú jele annak, hogy az állam belszervezete nem bir erős és egészséges alappal; hogy ezen államnak nincsen pénzügyi képessége akármilyen aktióra. Uraim, ha ez áll, akkor ezzel legjobban ítéltetnek el azok, kik már ezen 10 év alatt oda vitték a birodalmat, hogy szervezetében nem birja el egy milliónyi nép növekvését, kik ezen tíz év alatt a birodalmat pénzügyileg azon határig vitték, hogy már ilyen legkisebb aktió után, a milyen Bosznia és Herczegovina occupatiója, őt a pénzügyi bukás fenyegeti. Uraim, ha ez áll, mi következik ebből? Következik az, hogy az eddigi belpolitikát abban