Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-25
25. országos ülés november 25.1878. 369 Azonban meg van a kormánynak is a maga része ebben és pedig jó része, mert ő van hivatva a törvényt végrehajtani, ő pedig végrehajtotta úgy, hogy különösen a románok közt irtóháborút indított. Volt olyan idő, t, ház, midőn az országgyűlés felfogta hivatását e tekintetben és nem birta ignorálni; hogy ezen országot különféle nemzetiségek lakják, törvényt alkotott ezen nemzetiségek jogos igényeinek kielégítésére. Azonban, t. ház, ezen törvények csak arra valók most, hogy a nemzetiségekben a törvények szentsége iránti hitet és bizalmat megingassák. Ezen törvényeket nem szabad megtartani senkinek, sőt ellenkezőleg meg szabad sérteni mindenkinek, a ministertől kezdve az utolsó községi jegyzőig, nincs annak sem szelleme, sem betűje megtartva. Én nem tartom helyenlevőnek most részletes sérelmekkel előállani és csak nagyjában utalok arra, mi történt leginkább ezen kormány alatt; majd ha szükséges lesz, a budget vita alkalmával részletesebben fogom előadni a sérelmeket. A mit még az előbbi kormányok a nemzetiségek érdekében megtettek volt, a lelépett kormány mind meghiúsította, s különösen a románok le vannak szorítva minden térről, és minden ok nélkül rendszeresen üldözve. Hogy ne említsek többet, utalok arra, hogy a birói függetlenségi törvény felfüggesztése után bekövetkezett úgyszólván a népvándorlás a román hivatalnokok közt, azok nagy részét áthelyezte a minister minden ok nélkül az országnak minden részeibe, csak ott nem hagyta, a hová valók voltak; nagy részüket elbocsátotta, nagy részüket pedig időelőtt nyugalomba helyezte, s egyáltalában 10 év óta egyet sem avanciroztatott. Tartozom azonban azon elégtétellel a jelenlegi igazságügyminister urnak, hogy ezen devastatióért a mostani igazságügyministert felelőssé ne tegyem, mert őt, mióta ismerni szerencsém van, képtelennek tartom arra, hogy valakinek igazságtalanságot okozzon; sőt épen az ő belépését a kormányba, tekintem egy igazságosabb és méltányosabb politika inaugurálásának e tekintetben. Ismeretes dolog, és nem titok senki előtt, Erdély lakosságának többsége még mindig vonakodik politikai jogaival élni. Ne gyanúsítsunk senkit, s ne keressük a valódi okot máshol, mint a hol van. De én nem félek attól, hogy valaki meg fogna hazudtolni, ha azt állítom, hogy ha azon anomália nem állana fenn, hogy egy országgyűlés tagjai két egymással homlokegyenest ellenkező választási törvény alapján választatnak ; ha igazságos választó-törvény volna ott is, legalább olyan, a milyen Magyarországon van: biztosítani merem a t. házat, hogy azok az emberek nem fognának visszavonulni. KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. I. KÖTET. Nem akarok kiterjeszkedni, t. ház, mert idevalóknak nem tartom, a további sérelmek előadására. Sajnálattal constatálom, csakhogy a mennyire ismerem a román népet, az azt tartja, hogy neki bizony veszteni valója már nincs, s az ilyen állapot egy államban sem kívánatos. Egyébiránt úgy hiszem, ez átalában úgy van Magyarországon minden népnél. Mindezeknél fogva azon okból, mert hazánkra nézve egy veszedelmes politikát látok inaugurálva, kormányunknak úgy bel-, mint külpolitikája által a 2l-es bizottság felirati javaslatát, mely aggályainak daczára, a mint interpelláltatik, bizalmat involvál a kormány iránt, részletes tárgyalás alapjául el uem fogadom. Hodossy Imre: T. ház! A 2l-es bizottság felirati javaslatát a tárgyalás alapjául elfogadom. Elfogadom, mert abban kifejezve látom azt, hogy a parlament Bosznia és Herczegovina annexióját perhorrescálja ; hogy a parlament mindarra nézve, a mi ezen tartományok tekintetében jövőre nézve teendő volna, a competentiát önmagának feltétlenül vindicálja és mert abban ki van fejezve, hogy a parlament a boszniai hadjárat tekintetében egy helyeslő szót sem felel. Az egyesült ellenzék felirati javaslata nézetem szerint messze megy, mert nem csak Bosznia és Herczegovina oecupatióját itéli el, hanem feltétlenül elitéli azon politikát is, a mely ezen occupatióig, illetőleg a berlini congressusig követtetett; pedig az előbb követett politikára nézve ezen apodicticus ítélet az én szerény nézetem szerint nincs kellőleg motiválva. (Mozgás a haloldalon. Halljuk!) A politika, melyet a kormány egészen a berlini szerződésig, illetőleg a boszniai oceupatióig követett, a semlegesség politikája volt. Az ok, miket az egyesült ellenzék felirata, mint olyanokat látszik felmutatni, melyek e helyett követendők lettek volna, szerény nézetem szerint könnyen provocálhatták a háborút köztünk és Oroszország közt; még pedig — mint már kimutatva lett — ránk nézve a mostaniaknál sokkal kedvezőtlenebb és egyáltalában kedvezőtlen viszonyok közt. Rá lett mutatva arra, hogy akkor, t. i. a san-stefanói békéig az angol közvélemény egészen más volt, mint a minő jelenleg. Rá lett mutatva, hogy a német-orosz barátság amaz időben a jelenleginél még sokkal bensőbb volt, s hogy egy mellékes, de szintén nem megvetendő körülményre is utaljak, rá lett mutatva, hogy akkor romániai szomszédaink még nem voltak kellően felvilágosítva arra nézve, hogy mit tesz az orosz-szövetség és barátság. Hogy mindeme viszonyok kedvezőtlenek lettek volna oly politika követésére a san-stefanói békéig és a berlini szerződésig, mely közttünk 47