Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-23

318 23. orsüágos ttléa november 22. 1878. Engem t. ház, a függetlenpárt soraiból azon meggyőződésem tart távol, hogy a monarchia két része között 1867-ben létrejött kapocsnak, — jóllehet elismerem, az által anyagi érdekeink nagy részben lenyűgözve lőnek, — megváltoztatását koczkáztatni nem szabad azon okból, mert közös megvédésre van szükségünk, magasabb érdekek ezé íjából. Méltóztatnak az egyesült ellenzék t. kép­viselőinek azon nyilatkozatomat is tudomásul venni, hogy engem e padokra nem a kormányt minden kérdésben való támogatási szándék, hanem azon meggyőződés hozott, hogy azon kormány­férfiaknak támogatása, kiknek kezdeményezési bátorságuk és erélyük a belügyi politikának elodázhatlan kérdéseiben bebizonyult, hazám jól­létére előttem ajánlatosabbnak mutatkozik, mint egy, bár szép szavakban és Ígéretekben gazdag, de e téren ki nem próbált árnyalat felkarolása. Most azon reményben, hogy ezen különben a házban nem szokatlan eltérést nekem meg­bocsátani méltóztatnak, — legyen szabad indokol­nom, miért járulok hozzá a 2l-es bizottság fel­irati javaslatához. Elfogadom e javaslatot, úgy azért, a mi abban foglaltatik, mint azért, a mi abban hiány­zik. En ugyanis a túloldal minden hibáztatása daczára, e felirat kitűnő tárgyát képező boszniai occupatiót csak egy ideiglenes, habár ránk nézve nem örvendetes, nagy áldozatokkal járó stratégiai térfogialásnak tekintem — azon átalakulási esemé­nyekkel szemben, a melyektől monarchiánk magát érdekei veszélyeztetése nélkül távol nem tarthatja. E nézetek a javaslatban bennfoglaltatnak, s azért azt pártolom. Másrészről úgy vagyok én is meggyőződve, hogy e harczkész állásnak tovább terjesztése és sok időre való kiterjesztése nem volna egyéb, mint egy államtestünkön való nyilt seb meg­örökítése. De azon reményben élek, hogy a tetszálomban élő beteg Európa találand utakat és módokat az európai czivilisatiónak egy bar­bár hatalom túlterjeszkedése ellen való megvédé­sére a nélkül, hogy hazánk ezen akár magától, akár felhívás folytán rábízott feladatába legjobb erejét koczkáztassa. E meggyőződésben szükségesnek, de egyszers­mind elégnek is tartom ezen háznak abbeli nyi­latkozatát, hogy ezen területi kiterjesztést kívá­natosnak nem tartja. Hangsúlyozom, ezen terület kiterjesztést, mert tudnék én magamnak oly terü­let kiterjesztést képzelni, mely a ház nézetével megegyeznék, s talán Európa hozzájárulásában is részesülne. Ezen életfontosságú nézetek is ki vannak szerintem fejezve a felirati javaslatban, és így ahhoz annál inkább járulok, mivel néze­tem szerint úgy a parlamenti enmiciatiók, mint a fejedelmi szavak alkun és magyarázatokon felül állanak. De helyeselnem kell e javaslatot negatív szempontból is azon szemrehányás ellenében, hogy a kormány ellen a boszniai ügyben való eljárásá­ért helytelenítést, roszalást nem tartalmaz; mert, t. ház, nem osztozhatom azon nézetben, miszerint kormányunknak hatalmában állott volna a mind­nyájunk által kívánt czélt kisebb áldozatokkal elérni, ha vagy az orosz-török háborút megaka­dályozza, vagy a harcz közepette egy hatalmas quos ego-val lép közbe. Nem osztozhatom ezen nézetben azért, mert igazuk van ugyan a t. kép­viselő uraknak, a kik azt hangoztatják, hogy egy oroszországi háborút örömmel fogadtak volna a monarchia összes polgárai: de bámulatomra nem vették észre azon t. képviselő urak azt, hogy ily háború iránti rajongás igen széles körökben különböző értelmű és az orosz hatalom megfékezésétől igen messze eső czélzatbau találná magyarázatát. Méltóztassanak elhinni, hogy én, ki állapotaink jobbulását nag} részt az orosz hatalom terjeszkedésének meggátlásától remény­iem, megdöbbenéssel láttam az Oroszországgal való találkozás, vagy háború iránti reményeket. T. ház ! Meggyőződésem szerint még igen soknak kell történnie a Lajthántúl és a Lajthán­innen a parlamenti mérséklet és a kormányok­nak ép oly tapintatos, mint erőteljes eljárása által, míg kétes esetben lehet különböző érdekeink veszélyeztetése nélkül önmagunk erejéből síkra szállani valamely nagyhatalommal. Hogy ezen idő eljövend, t. ház, hazaszeretetem engedi reményleni; de addig, míg ezen reményem telje­sülni fog, pártolni fogom azon kormányt, mely bizalmatkeltő múlttal bír és különböző érde­keinknek veszélyeztetését kerülő politikát követ. Ezen értelemben pártolom a 2 l-es bizottság javaslatát. {Helyeslés a jobboldalon.) Helfy Ignácz: T. képviselőház! (Halljuk!) Azt hiszem, hogy nem túlzok, midőn határozottan állítom, hogy oly rendkívül nagyfontosságú fel­irati vita e házban még nem folyt, mint a jelen­legi. Először történik, hogy a fejedelem felszó­lítja a képviselőházat, hogy egy világtörténeti korszakot alkotó esemény felett véleményét mondja el, hogy ahhoz képest alkalmazkodjék a kormány és a külügyi vezetés. Mert nem jelent egyebet az, a mi a tróu­beszédben mondatik. 0 felsége elmondja nekünk, hogy ideiglenes kormányunk van, és hogy azon ideiglenesség megszüntetését a képviselőháztól teszi függővé. Á fejedelem elmondja nekünk, hogy a berlini congressuson Bosznia és Hercze­govina occupatiója és kormányzatára mandátumot vállalt, következőképen annyit jelent, hogy kikéri véleményünket ezen occupatió, ezen politika iránt, melylyel összeköttetésben a kormány kény-

Next

/
Thumbnails
Contents