Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-21

21. országos ülés november 20. 1878. 289 kevésbé elmés az, melyet a ministerelnök ur minapi beszédében a házban kifejtett. (Halljuk!) Ezen felfogás szerint e tartományok megszerzése tulajdonkép egyik alapját képezné keleti politikánknak, egy oly alapot képezne, a melyről kiindulva, azon hármas czélt, a melyet én is ismertem és helyesnek ismertem el, sikeresen foganatosíthassuk. Nem szólok arról, vájjon ezen hármas ezél kimerítő-e, vájjon feladataink minden oldalát magában foglalja-e, de én ráállok arra a térre, melyen a ministerelnök ur ezen terjeszkedési politikát igazolta, és kívánom, ha a ház megengedi, megvizsgálni, mennyiben alap ezen két tartomány megszállása, s a berlini mandátum arra, hogy azon alapon, melyen az orosz túlterjeszkedést jövőre meggátoljuk, hogy az életképessé csonkított Törökországot (Derültség balfelol) jelen állapotában fentartjuk, és hogy a szláv népeket a Balkán-félszigeten azzal az öntudattal töltsük el, hogy mi nem vagyunk ellenségei, de azon hatalom, mely sorsukra legnagyobb befolyást gyakorol, nem az orosz hatalom, azok mi vagyunk. T. ház! Ezen külügyi politika legközelebbi czélja, a mint azt a trón magasságáról hallottuk, a mint azt a t. ministerelnök ur ismételte, a berlini szerződés végrehajtása. Én azt állítom t. ház, ezen legközelebbi czéljára politikánknak, hogy ezen két tartomány megszállása physikailag és erkölcsileg inkább gyengít, mint erősít bennünket. Physikailag inkább gyengít, mert ezen szerződés végrehajtásának utolsó biztosítéka azon hatalmak actióképessége és physikai ereje, a melyek annak végrehajtását kikényszeríteni el vannak tökélve; egy oly vállalat, a mely épen ezen időre erőnk egy negyed vagy helyesebben egyharmad részét leköti, alkalmas physicai erősítés nem lehet. De gyengít ez bennünket erkölcsileg is, mert bármiként nyilatkozott is Pauler Tivadart, minister ur; bármennyire is biztosított, hogy a megszállásból azért nem lesz annexio, mert a berlini szerződésben csak az oceupatió foglaltatik; mindazon okok, melyekkel ezen lépés indokoltatik, mindaz, a mit mi ott teszünk, elutasíthat!anul arra iut bennünket, a mi a berlini mandátum betűjében nem foglaltatik ugyan, de a minek feltételezésére az előzmények kényszerítenek, t. i. az annexióra. (ügy van! balfelöl.) És mert minden cselekményeink oly törekvést kell, hogy eláruljanak, melyek a berlini szerződés keretén kivül esnek, ez által erkölcsileg gyengíti álláspontunkat mások ellenében, hogy a berlini szerződés pontos jóhiszemű végrehajtását tőlük követeljük ; és ha majd egyszer, s erre talán még rátérek, eljön az idő, hogy le fog hullni a fátyol, mely az oceupatió czíme alatt oly Nzemérmetesen takarja az annexio törekvéseit; (Derültség balfeló'l) ha egyszer KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. I. KÖTET. be kell vallani, hogy csakugyan meg van a ezél monarchiánkhoz csatolni e területeket, azt hiszik-e, hogy nem kell nekünk azért valami árt fizetni, hogy e tényért, mely a berlini szerződésben kikötve nincs, a mely Pauler minister ur szerint egyenesen ellenkezik azzal: hogy e tényért nem kell egyéb concessió árán megvenni azon hatalmak jóváhagyását, melyek a Balkán félszigeten a mi érdekeink elleni terjeszkedésöknek bennünk ellenkezőjét látják? (ügy van! balfelöl.) Igazat mondok tehát t. ház, ha azt mondom, hogy a berlini szerződés végrehajtására ez bennünket sem physikailag, sem erkölcsileg nem erősít; de nem erősít ez bennünket azon további hármas czélra sem, a rr.ely mintegy fényesen ragyogó meteor megjelen, és a melyet a ministerelnök ur e házban mindannyiszor körülhordoz, valahányszor egy ingadozó többséggel áll szemben; (Derültség balfelöl) ezen hármas ezélt sem fogja előmozdítani, mert nézzük, mi a mi helyzetünk ezen megszállás által a Balkán félszigeten? és mi az orosz hatalom helyzete? Azok az államok, melyek a Balkán félszigeten a háború következtében keletkeztek vagy nagyobbodtak, tehát Bulgária, Kelet-Rumelia, Montenegró és Szerbia érzik és tudnak egyet: hogy jelen állapotaik, aspiratiók jelen teljesülését nem önnön erejöknek köszönhetik; hogy az orosz kard teremtette meg azt, és azoknak igazi biztositéka csak az orosz kard élében fekszik és az orosz hatalom eltökélésében rejlik. Érzik és tudják ezek a népek, hogy jelen állapotaink létrejöttének mi részben gátjai, de részben tehetetlen gátja voltunk (Helyeslés balfelol!) érzik és tudják ezek a népek, és azért minden erkölcsi tényező az orosz felé fordul, hogy nemcsak ezen állapotaikat túlnyomókig neki köszönik, de jövő aspirati ókkal is hozzája kell fordulniok. Széltiben hirdetik az orosz tábornokok és orosz államférfiak, — Szlávy képviselő ur is kijelentette, — hogy az orosz egész Bulgáriát felakarta szabadítani; hogy nem rajta múlt, hogy egyetlenegy keresztény lélek a padischa hatalma alatt van: és méltóztassanak meggondolni, hogy azok jövő aspiratióik teljesítése iránt, nem főleg azon hatalom felé fordulnak-e a melynek jelen sikerüket állásukat köszönik ? Ha ez így van: akkor kérdem a tisztelt ministerelnök úrtól, mennyiben fogja ezen törekvéseket, mennyiben fogja az orosz hatalomról fennálló képzeteket Bosznia occupatiójáról a mi javunkra fordítani ? Nézzük meg minő állást szerez nekünk Bosznia occupatiója a Balkán félsziget déli részén? A mi helyzetünk ott egy ék, mely az ottani népaspiratiókat széjjel választja, mi oda mentünk, hogy ezen nép törekvéseinek, vágyainak, természetének megfelelő fejlődést gátoljuk; annálfogva hatalmunk addig terjed, ameddig szuronyaink hegye ér és oly erős, a milyen erős 37