Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-20

258 20. országos ülés november 1!). 1878. ügyi szempontból indulnék ki; vagy tisztán hazánk mai politikai helyzetét venném figyelembe: kétségkívül azon következtetést vonnám le, hogy a követett eljárás hazánkra nézve veszélyessé lehet. De én Bosznia occupatióját nem tekintem, miként Bujanovics t. képviselő ur, ezélnak, hanem tekintem a keleten történt események egyik lánczszemének és mint ilyent akarom megítélni; nemcsak egyedül az occupatió tényét, hanem általában a czélt tekintve, a melyet saját hazánk érdekében szem elől téveszteni nem szabad. És midőn erről van szó, különösen egy kérdésre kívánok kiterjeszkedni, és ez az, hogy ez esetben a monarchia érdekét saját hazánk érdekével teljesen azonosnak tartom. Mert történjék a keleten bármily alakulás, a mely káros lehet hazánkra, az ép oly káros lenne a monarchiára is; és viszont, ha a monarchia területén belől bármely, a mostani államviszonyoktól eltérő intézkedések szándékoltatnának életbe léptetni, az — ha veszélyes lehetne hazánkra, ép oly vészteljes lenne a monarchiára nézve. Akár hazánk, akár a monarchia érdekét említem; azt ezen kérdésben azonosnak tartom. De tekintsük, hogy mi a czél, melyet szem elől téveszteni semmi esetre sem szabad. Ez az, hogy ha már a múlt állapotok a keleten létezett események folytán, nevezetesen az orosz-török háború, a török területen levő lázongások folytán megváltoztak: az alakulás, a mely keleten történik, ne legyen hazánkra és a monarchiára káros. Én részemről azon tartományoknak oly alakulását, melyben azon hatalom befolyása, a mely bennünket északról környez, kiterjeszkednék kelet és dél felé és ez által hazánkat körülövezné az az adriai tengerig: ilyen alakulást mindenesetre veszélyesnek tartok, és a külügyi politika egyik íőczéljának kell lenni, hogy ezen alakulást megakadályozza. És én több eddig történt intézkedésből azt látom, hogy a kormány, nevezetesen a külügyi kormány ezen fő czélt szem előtt tartotta. De nem csak a külügyi kormány, hanem felfogásom szerint a berlini congressuson összegyűlt hatalmak is ezen czélt tartották szem előtt. Nem akarom a berlini szerződés egyes pontjait bírálat alá venni; de egyes intézkedéseit, a melyek ezen állításom bizonyítására szolgálnak, mégis kénytelen vagyok kiemelni. Azt a különbséget, mely Törökország és Bulgária területére nézve a berlini szerződés és a san-stefanói békekötés között létezik, kifejtette bőven a miuisterelnök ur, de hogy ez nem a monarchia hátrányára, és nem Törökország területének hátrányára történt, azt a legújabban e tekintetben kiadott térképek kellőleg igazolják. Továbbá az orosz hadsereg megszállási idejének korlátozása, Bulgária és Kelet-Rumélia szervezésében az európai hatalmak befolyásának biztosítása, a török birodalom területi folytonosságának fentartása: mind oly intézkedések, melyek szerintem arra mutatnak, hogy ezen főczél szemmel tartatott. Ha éhez hozzáteszem azon itt a monarchiában is illetékes helyről hallott nyilatkozatot, és az angol kormáuyelnök által tett nyilatkozatot, miszerint a berlini béke határozmányait fenntartani kívánják, ezek mind oly jelenségek, a melyekből látom, hogyafőczélt a külügyi hivatal figyelmen kívül nem hagyta. És habár a felirati javaslatban kifejezve nincs is, hogy e főczélt figyelembe vette a külügyi hivatal, azt részemről helyeslem. Vájjon az eszközök, melyek ama czél elérésére követtettek, helyesek-e vagy nem, ez iránt lehetnek és vannak ma eltérő nézetek; de szerintem a legközelebbi jövő igazolni fogja a választott eszközök helyes vagy helytelen voltát. E legközelebbi jövőnek pedig tekintem azon időpontot, a mikor a berlini béke értelmében Oroszországnak seregeit Bulgáriából vissza kell vonni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ha a berlini szerződés ezen pontja nagyobb bonyodalmak nélkül keresztül lesz vihető: akkor a követett politika fölött máskép fog a képviselőház, máskép fog a közvélemény ítélni. Nem voltam tagja a felirati bizottságnak, de úgy hiszem, helyes véleményt fejezek ki, ha azt mondom, hogy azon körülmény, hogy e kérdés még nincs eldöntve, volt az oka annak, hogy a felirati bizottság javaslatában e kérdés fölött helyeslő vagy roszaló Ítéletet mondani nem akart. Hogy a válaszfelirat ily eldöntetlenül hagyja e kérdést, az ne aggassza Apponyi, Bujanovics t. képviselőtársaimat és elvtársaikat. Ne aggódjanak ők a felett, vájjon a válaszfeliratnak a többség által történendő elfogadása után, fogadhat-e el megbízást a jelenlegi kormányelnök új kormányalakításra; mert ez az én felfogásom szerint nem szokott a kisebbség gondjai közé tartozni. (Helyeslés és tetszés jobb felöl.) En felteszem, hogy bárminő kormány alakuljon a ház kebeléből, az csak parlamentaris kormány, a parlament többsége által támogatva fogja helyét elfoglalni, (ügy van! jobbfelöl) s midőn helyét elfoglalandja, kétségkívül lesz a ház többségének alkalma nyilatkozni, hogy a kormány előadandó programmja alapján hajlandó-e azt támogatni vagy nem. (Helyeslés jobbfelol.) Nehogy azon váddal illessenek, hogy beszélek a keleti kérdés főbb részleteiről, de elkerülöm a nyilatkozást a napirenden levő kérdés felől: el fogom mondani e részben is nézetemet, és pedig Eötvös képviselőtársam megnyugtatására