Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-20

20, országos ülés november 19.1878. 259 kijelentem, hogy előadandó nézetem e kérdésben ugyanaz, melyet választóim előtt annak idejében kifejtettem. (Halljuk! Halljuk!) Én az occupatió kérdését nem tekintem részemről olyannak, mint valami örvendetes ese­ményt ; de olyannak tartom, a mely a mi viszo­nyaink között elkerülhetetlen volt. Elkerülhetetlen volt pedig meggyőződésem szerint azért, mert azon zavargásokat, melyek szomszédságunkban már több éven át húzódtak, melyek nekünk már tetemes költségünkbe is kerültek, saját érdekünk­ben tétlenül tovább néznünk nem lehetett. De ezenkívül, minthogy a berlini congressuson össze­gyűlt hatalmak a keleti kérdés minden részletére, és a keleti keresztények sorsának javítására is kiterjeszkedtek: kétségkívül ezen kérdéssel is kellett foglalkozniuk. S ha nem mi vállaltuk volna magunkra, hogy a rendet helyreállítsuk és a reformokat az occupált tartományokban életbe­léptessük, bizonyosan vállalkozott volna erre egy más hatalom, vagy kiterjeszkedett volna — esetleg Szerbia és Montenegró, s ez esélyek bármelyikét hátrányosabbnak tartom monarchiánkra, mint az oecupatiót. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy jövőben a berlini szerződés alapján occupált tartományokkal mi történjék, az kétség­kívül fontos kérdés. Meggyőződésem e tekintet­ben az, hogy az ott létesítendő intézkedéseknek saját befolyásunk és érdekeink figyelembe véte­lével kell végrehajtatniok. Meggyőződésem szerint — miként ezt a fölirati javaslat is mondja — nem fog ott oly állapot teremtetni, mely az ország többsége és a politikai tényezők többségének óhajával ellenkeznék. E tényezők alatt értem a a magyar törvényhozást is, mely hivatva van e kérdésben szintén ítéletet mondani s melynek többségének kifejezett akarata ellenére ott semmi, bennünket érdeklő végleges megállapodás nem létesülhet. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Azon aggodalmak közül, melyek a bizottság felirati javaslatában kifejezve vannak, kétségkívül legfontosabb és legaggasztóbb az oceupatiónak pénzügyi oldala, annak hazánkra nézve pénzügyi következményei. Én e kérdést felette fontosnak tartom; mert a történt esemé­nyek kétségkívül igen megzavarták azon több évi fáradozás eredményeit, melyet a kormány és a törvényhozás az ország pénzügyi rendezése érdekében tanúsított s mely fáradozás eddig is üdvös gyümölcsöket termett, s kilátást nyújtott arra, hogy állandó javulás fog általa előidéztetni. De fontosnak tartom e kérdést azért is, mert meg vagyok győződve, hogy pénzügyi élet­képességünk egy időre legalább összefügg hazánk önállóságának kérdésével. S azért én ezen kér­dést felette fontosnak és semmikép nem tartom mellőzendőnek; de bármennyire fontosnak tartom és ezen szempontot, felfogásom szerint ez nem az egyedüli szempont, melyet figyelembe kell venni. Ép oly fontos a monarchia és hazánk érdekeinek és állami létünknek biztosítása, és pedig nemcsak máról holnapra, hanem biztosítása állandóan. (Helyeslés a jobboldalon) Van azonkívül egy másik érdek, mely bennünket a keleti kérdés rendezésénél kétség­kívül közelről érint és ez a kereskedelmi össze­köttetések létesítése. (Halljuk!) Szomszédságunk­ban a keleten, iparunk mai állásánál fogva mi vagyunk első sorban hivatva elfoglalni azon tért, mely azon tartományokban még sok tekintetben parlagon hever. Hazánknak a nyugati nemzetek­kel a versenyt e téren kiállani sok tekintetben nehéz; de igenis hivatásunk iparunknak a keleten kínálkozó alkalmat és tért megszerezni. Ezen kereskedelmi összeköttetések létesítésénél kétség­kívül fontos szerepet játszik a vasúti csatlako­zások kérdése és e tekintetben fősúlyt kell fektetnem arra, hogy e kérdés is az ország érdekeinek megfelelőleg oldassék meg. Felfogásom szerint a törökországi létező vasutakkal való összeköttetés legczélszerübben Szerbián és a Morava völgyén át volna létesítendő ; erre szintén a berlini szerződés adta meg az alapot, mely erről a 38-ik pontban szól, s igy a berlini szerződés ezen pontjának végrehajtása esetén azon szerencsés helyzetben leszünk, hogy ezen össze­köttetést közvetlenül hazánkkal, hazánk fővárosá­val és ezen át Európa északnyugati részeivel létesíthessük. Meg vagyok győződve, hogy a kormány a berlini szerződésnek hazánk érdeké­ben leendő végrehajtására az intézkedést ez irányban is meg fogja tenni. Minthogy tehát véleményem szerint a létező és megteremtett alap által meg van adva a mód arra, hogy saját érdekeink a Keleten megóvassa­nak, s meg van adva a mód a bizottság által benyújtott válaszfelirati javaslat által a kormány­nak arra, hogy befolyását hazánk érdekében érvényesítse: én ezen válaszfelirati javaslatot elfogadom. {Élénk helyeslés a jobboldalon.) Orbán Balázs: T. ház! Alig volt hazánk­nak fontosabb és életbevágóbb országgyűlése, mint a jelenlegi, nem veszem ki még az 1848-diki nagy reform-országgyűlést sem. Nem mintha ama nagy korszakot •—midőn hazánk szakítva az aristocraticus hagyományokkal, a tiszta dcmocratia alapján veté meg egy másik ezredév lételének alapját, — hasonlítani akarnám a visszaesés és hanyatlás jelen korszakával. Nem mintha ama nagy kor­szak jellemvonásait, nagy államféríiait, tiszta lel­kületű' honatyáit párhuzamba tehetőknek vélném a mai kor törpe embereivel s érdekhajhászóival: hanem azért, mert ezen országgyűlés fog dönteni hazánk sorsa felett hosszú időkre; azért, mert ezen ország­gyűlés fog a felett határozni, hogy fenmaradjon-e valami ama nagy vívmányokból, miket 184 8 /9-ben 33*

Next

/
Thumbnails
Contents