Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-17
17. orttágoü liléi november 15. 1878. 489 vagy másokkal együtt megy-e valamely állam neki egy végzetteljes nagy küzdelemnek. Én a magam részéről erre igen nagy és határozott súlyt fektetek, ha szinte érzem is, hogy lehetnek viszonyok, midőn még ezen kedvező chance nélkül is kénytelen valamely állam felvenni az odadobott keztyüt. Ugron Gábor: Ki ellen? (Zaj: Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Csodálom, hogy a képviselő ur kérdezi, hogy ki ellen. Én reménylem, hogy senki ellen, de miután megmondottam, hogy feladatunk az orosz hatalom túlterjeszkedését, azt, hogy mindent hatalmi omnipotentiájába vonjon, meg nem engedni s miután a berlini szerződés végrehajtásánál Oroszország az, melynek cselekedni kell: nem adtam rá okot, hogy e kérdés hozzám intéztessék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én nem tartom feladatunknak, és nem fogom soha a kormány feladatának tartani, hogy keresse a háborút Oroszországgal; mert most egy csekély mozgalomból tapasztaltak, és tapasztalták azok, a kik elfelejtették talán, hogy mik a következményei egy háborúnak, (Ugy van! a jobboldalon.) De ha a berlini szerződés végrehajtásáról beszélek, csak azzal szemben lehet a háborúról szólni, a ki annak határozatait — nem hiszem, hogy tegye —- de esetleg megtagadhatná. (Élénk helyeslés a középen. Nyugtalanság a haloldalon) Én, t. képviselőház, azt tartom ma is, hogy a monarchiára és Magyarországra nézve nem lehet jobb, mintha — bár szűkebb körben is — regenerálni tudja magát a török hatalom, de én azt tartom, hogy a monarchia politikájának mindenesetre folytonosan résen kell lennie; ügyelnie kell, hogy a keleti kis államok és az ott lakó különböző néptörzsek mindegyikének kebelében mindinkább megerősödjék ama hit, hogy ha a keleti bonyodalmak, most vagy később feltartóztathatok nem lennének, azon hatalom, mely sorsukra a legnagyobb befolyást gyakorolhatja, nem ama nagy északi hatalom, hanem a hozzájuk legközelebb fekvő magyar-osztrák monarchia. (Tetszés a jobboldalon. Nyugtalanság a baloldalon.) E feladat által lehet csak meggátolni az érdekeinkkel ellentétes alakulásokat; e módon lehet biztosítani az államgazclászati és kereskedelmi szempontokból is oly fontos összeköttetéseinket a világnak azon részeivel. És azt tartom, hogy mindaz, a mi eddig történt s a mit jelezni bátorkodtam, — ha valakinek a ténykedés egyik vagy másik részlete ellen lehet is kifogása — ezen czéí felé törekedett, ezen czél elérésére szerezte meg a szükséges helyzetet és a szükséges alapot Európában. Meg vagyok róla győződve, hogy más czélzatot kitűzni a monarchia politikájának helyesen nem is lehetett. A feladatnak csak azt tartom: mindig és minden viszonyok közt, következetesen ezen czélzatra törekedni. De midőn ezt tartom, beismerem, hogy az ezen politikai czél érdekében szerzett alap fordítható más czél elérésére is; hogy ezen alap lehet kiinduló pontja egy más ezél felé törekedő politikának is. De ezen utóbbi politikát azok, kik a bonyodalmak ideje óta vezetik a monarchia külügyeit, folytatni nem fogják. És ha mások az eddigivel ellentétes ezen politikát fognák folytatni: nem azokat fogja sújtani a felelősség, kik a helyes irányban haladhatásnak szerezték meg az alapot, hanem azokat, kik e politika továbbvezetését kivéve kezükből, | öntudatosan vagy öntudatlanul, olyanokéba tették, kik ellenkező irányban akarják azt vezetni. (Helyeslés a középen. Nyugtalanság a baloldalon.) Ezeket a lehető rövidséggel elmondva, engemet illetőleg az ítéletet — kötelességszerű!eg is — a t. ház bölcsességére bizom. Részemről nyugodt vagyok az iránt, hogy ezen czélzataiban helyes, mert az orosz hatalom túlkapásainak meggátlására és monarchiánk keleti befolyásának biztosítására irányult politika ezen czélra ugy törekedett, hogy minden más lehető eszközökkel szemben, melyeket én legalább beláttam és belátok, sok és sok ezer honfinak életét mentette meg ép ugy, mint sok és sok száz millió tehertől mentette meg az országot. (Helyeslés a középen. Ellenmondás balfelol.) Fájdalom, minden áldozat nélkül ez sem történhetett. Sajnos ezen áldozat, a mely szüki séges volt; de csekély ahoz véve, melyet azon politika igényelt volna, melyet évekig hallottam I azon padokról is követelni. És bármilyen legj^en az ítélet, már ezen egy tény engem lelkemben meg fog nyugtatni. [Elénk helyeslés a középen. Nyugtalanság a baloldalon) Elnök: Öt perezre fölfüggesztem az ülést. (Szünet után) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Folytatjuk a tanácskozást! Báró Simonyi Lajos: T. képviselőház! Minekelőtte a felirati javaslatokban elősorolt fontos ügyekről szólnék, meg fo<ija a t. ház nekem kegyesen engedni azt, hogy azokra, a miket az igen t. ministerelnök ur épen most mondott, lehetőleg röviden reflektáljak. (Halljuk !) Mindenekelőtt kimondotta az igen t. minister| elnök ur azon nézetét, hogy a többség által választott bizottság felirati javaslata, midőn aggodalmaikról szól, ez által inkább a világeseményeket akarta feltüntetni. Nézetem szerint ezen interpretatiója az igen t. ministerelnök urnak igen ügyes, mert csak ezen interpretatió mellett tarthatja meg eddigi helyét. De nézetem szerint ezen interpretatió nem helyes, mert midőn ezen bizottság aggodalmakról szól, kimondja azt, hogy
