Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-16
16. országos ülés november 14. 1878. . - Jg7 azt, hogy az nem felszabadítás, hanem újabb elnyomás. T. ház! Nézetem szerint egy állam kormányának, melynek szláv lakosai is vannak, nem lenne szabad azt mondania, hogy az oceupatió, mint praeventiv intézkedés a szláv elem ellen van irányozva; mert ezzel azt mondja, hogy bizalmatlansággal viseltetik saját lakossága ellenében, a bizalmatlanság pedig nagyon káros befolyással bir belviszonyainkra; ez körülbelül oda vezet, hogy a kormány mindenütt beleílenséget lát és oly intézkedésekhez nyúl, melyek szükségtelenek, de melyek bizonyos szempontból népszerűséget adnak, de a melyek a szláv lakosság irányában elkeseredést szülnek. Hogy lehetne ezen bizalmatlanság nélkül magyarázni azon sokféle intézkedéseket és rendszabályokat, melyeket a t. kormány a szláv lakosság ellen tett. Más államokban, ha a nép saját filléreivel iskolákat, közművelődési intézeteket alkot, az állam azon van, hogy azokat előmozdítsa. Magyarországon az ily iskolákat és intézményeket csupán e bizalmatlanság által megsemmisítik. Ha nem volna e bizalmatlanság, hogyan lehetne különben magyarázni, hogy az állami hatalom a szerbeknek törvény által biztosított autonómiáját az egyházi-, iskolaiés alapítványi ügyekben, sértéseknek teszi ki. Hogyan lehet magyarázni, hogy az állami hatalom a keleti viszonyok folytán, déli Magyarországon oly rendszabályokhoz nyúl, melyek a személyi biztonságot a legdurvábban megsértik. T. ház! Van-e indok, lehet-e indokolni ezen rendszabályokat ? Hiszen a nemzetiségek az állami és polgári kötelezettségeket lelkiismeretesen és híven teljesítik. Hiszen a nemzetiségek törekvései mindenkor a magyar alkotmány, a magyar állami egység keretén belől mozognak; nem igényelnek a nemzetiségek valami közjogi állást. De ha közművelődési téren szabadon akarnak mozogni ; ha alkotmányos és törvényes utón nemzetiségüket érvényesíteni akarják; az sem a magyar állam egységével, sem a magyar alkotmánynyal ellentétben nem áll. De ha ez is vétkül rovatik fel, bizonyítéka az annak, hogy e bizalmatlanság egy egész kormányrendszer kifolyása. Ez pedig nem egészséges, hanem beteges állapot. Azon állam, mely saját lakosságának nagy része iránt bizalmatlansággal viseltetik: önvallomást tesz a világ szine előtt, hogy saját jövője iránt bizalma nincs. Épen a keleti események intésül szolgálhatnak, hogy azon állam, mely bizalmatlansággal viseltetik saját polgárai iránt; azon állam, mely kormányrendszerét nem lakosságának természetére alapítja, oly államnak tartóssága, jövője nem lehet. Szerencse, hogy a magyar állam lakosgának több hazafisága van, mint azon kormánynak, mely bizonyos buzgalommal mindent elnyomni akar. Én és elvtársaim által benyújtott felirati javaslat épen azt czélozza, azt akarja, hogy itthon béke legyen, testvériség és egyetértés. De akarja a békét a szomszéd népekkel is. S miután az oceupatió ezen békét minden tekintetben veszélyezteti: azért az oceupatió ellen vagyunk. Ajánlom a felirati javaslatot elfogadás végett. Verhovay Gyula: Nem kis habozásomba került, mig elszántam magamat, hogy eleget tegyek azon rendkívüli bizalomnak, melylyel elvbarátaim megtiszteltek. Nem is erőm túlbecsülése volt az, mely meggyőzött engem, hogy a feladatnak megfeleljek. Az ok, mely döntött, hogy a vita kezdeményezéséuek szólójogával éljek, pártunk részéről, igen egyszerű. A parlamenti élet küzdelmeiben megedzett vezértagjai e pártnak a vita folyamában kívánják érvényesíteni tehetségüket és routinejukat: a párt ifjabb tagjai közül engem biztak meg tehát, hogy benyújtsam a javaslatot. De még ez se győzött volna azon nehézségek felett, melyeket magam is nagyon átérzek, hanem győzött az, hogy e párt elvei oly szabatosak, világosak, törekvései oly nemesek és tiszták, hogy bármely tagja, bármely ujoncza e pártnak könnyebben megoldhatja e föladatot, mint más párt részéről talán egy vezérférfiu birná. Csak rá kell mutatnunk azon elvekre, csak ki kell mondani azon jelszót, mely pártunknál 10 év óta irányadóul szolgál, és azonnal egj ezredév minden tanulsága, minden tapasztalata mellettünk és helyettünk bizonyít. Eddig elhagyatva küzdött e párt, ma már az események is küzdenek: de nemcsak az események küzdenek velünk; de küzd maga a kormány is, mely két évi idő alatt mesterségesen készítette elő ez eseményeket. T. ház! Bár soha se jött volna a mag3 r ar nemzet abba a helyzetbe, hogy csak ily utón kell meggyőződést szereznie, hogy az eddigi irányban lehetetlen kibontakozni a mai állapotból; lehetetlen akár belügyileg, lehetetlen akár külügyileg. Az erős végzet, melynek vas logikája egymásután zúzta össze a hamis helyzetből hamisan vont következtetéseket; megtanította Magyarországot és tanítja folytonosan: hogy fél alkotmányosság, semmi alkotmányosság ; és politikának nem politika, a mely a természet törvényeinek megváltoztatása árrán azt akarja elhitetni, hogy a függés önállóság, és letagadja a tények és számok logikájának egyszer-egyet. Ha mi tekintetbe vesszük, hogy a deficitek, melyek államháztartásunkban évről-évre nagyobbodnak, csakis oly takarékossági törekvések által küszöbölhetők ki, a melyek mind a koreszmék által
