Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-16
16. országos ülés november 14.1878. 161 ez idő' szerint teljesíthesse, kéri a t. házat, hogy öt képviselői kötelességeinek teljesítésétől bizonytalan időre kegyesen felmenteni méltóztassék. Azt hiszem, hogy a t. ház a szabadságidőt megadni méltóztatik. (Helyeslés.) Következik a napirend: a legmagasabb királyi trónbeszédre adandó válaszfelirat tárgyalása. Ha a t. ház a kiküldött bizottság válaszfelirati javaslatát és a többi beterjesztett válaszfelirati javaslatokat felolvasottaknak méltóztatik elfogadni, akkor az általános vitát megnyitottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Az első szó az előadó urat illeti. Szontágh Pál előadó: A tisztelt képviselőháznak, a legmagasabb trónbeszédre válaszul szolgáló felirati javaslat elkészítésére kiküldött 21 tagú bizottsága tisztében eljárt. Jónak látta e munkálat előadásával engemet, a bizottság igénytelen tagját bizni meg. Azon irány-elvek és vezér-eszmék, melyekben az említett bizottság komoly eszmecsere és beható vita után;, megállapodott, praegnans kifejezést nyertek e fogalmazványban, mely a t. képviselőház asztalán fekszik s a bizottság válaszfelirati javaslatát képezi. Attól kellvén tartanom, hogy azon a bizottság általános hozzájárulásával és belenyugvásával alkotott mű, egy megkísértendő parophrázis, vagy commentálás — által, habár érdekéből, ez esetben sem veszítene — az említettem kísérlet halvány sága vagy esetleg felesleges volta által belértékében fokozható nem volna, sem a t. képviselőház ítéletének biztosabb támpontokat nem nyújtana: arra éreztem magamat ösztönzöttnek, hogy bővebb indokolás mellőzésével, csakis magára a miire utalva, — azt a képviselőháznak, úgy átalánosságban elfogadásra, mint részleteiben való megvitatásra tiszteletteljesen ajánljam. Elnök: Most az ellenindítványok beadói fognak szólni. Azt hiszem, hogy legjobb lesz őket azon sorban felhívni, a mely szerint az ellenindítványokat beadták. Először is tehát gróf Apponyi Albert képviselő urat kérem fül elíenindítványának indokolására. Gróf Apponyi Albert: T. képviselőház! Ha a vitatkozásnál engem egyedül azon szempont vezérelne, hogy a beadott válaszfelirati javaslatoknak úgy, a mint a t. előadó ur magát kifejezte, commentárja, vagy paraphrasisa nyújtassák: akkor én is egy az övéhez hasonló rövid kijelentésre szorítkozhatnám. A párt, melyhez tartozni szerencsém van, az általa benyújtott felirati javaslatban, a helyzet általa felismert követelményeinek megfelelőieg, terjedelmesen és legalább a főbb eszmékre nézve kimerítően adta elő azokat, a miket e nagy pillanatban ő Felségének, szeretett királyunknak, KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. I. KÖTET. mint a nemzet óhajtásait, magas tudomására juttatni kívánt. Paraphrasist, commentárt ezen okmányhoz adni szükségesnek nem tartom; fentartván természetesen magamnak azt, hogy ha annak tartalma a vitatkozás folyamában bármely részről vagy félremagyaráztatnék, vagy megtámadtatnék, a helyreigazítás — illetőleg a védelem jogával a zárszóban élhessek. De az én helyzetem, mint az ellenv^íemény beadójáé némileg különbözik a t. előadó úrétól. A t. előadó ur a ház bizottsága által készült munkálatot mutatta be a háznak, mely mintegy természetes substratunát képezi a tárgyalásnak. Én egy ezzel szemben álló indítvány benyújtásával voltam megbízva : ennek védelmére, ennek indokolására emelek ma szót. Azon tiszteletnél fogva, melylyel úgy a felirati bizottság tagjai iránt egyenkint, mint azoknak minősége iránt, mint a háznak e czélra kiküldött bizottsága iránt viseltetem : kötelességem iodokolni, és a mennyire lehet röviden kifejteni, miért nem járulhatok az ő javaslatukhoz, és miért kell ezzel szemben annak minden formai tökélye mellett is, az általam benyújtottnak ma is az elsőséget adni. Otödfél hónapja körülbelül t. ház, június 30-án, az utolsó országgyűlés berekesztésekor közülünk többen, kik azon országgyűlésnek is tagjai voltak, a budai királyi várpalotában azon reményt hallottuk kifejezni, hogy a külügynek akkori állapota biztosítást látszik nyújtani arra, hogy úgy a monarchia érdekeit, mint ezekkel együtt a békének áldásait is sikerülend megóvni. A parlamenti factoroknak ezen nagy eredmény biztosításában a részvétel kitüntetése nem engedtetett meg. Visszaemlékezünk mindnyájan a nyilatkozás azon módszerére, mely által külügyi politikánk a krízisnek egész lefolyása alatt sűrű homályba boríttatott; és azon pillanatban, melyben a tények ezen ködfátyolt szétszakították: azon pillanatban a magasabb államférfiúi eszély a korlátolt alattvalói és alkalmatlan beleavatkozási elől az országgyűlés idő előtti ^feloszlatásában keresett menedéket. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Egy teljhatalom, egy — nem mondhatom — alkotmányellenes, de alkotmányon kivüli eljárás az, melynek eredményei ma előttünk állanak. Tizennégy nappal az országgyűlés feloszlatása után, Julius 13-án íratott alá a berlini szerződés, mely a Balkán félsziget fölötti uralmat Oroszországnak átadta; egy hónappal később Julius 29-én a mi csapataink átlépték Bosznia határait és fejlődött egy véres háború úgy, hogy ma kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy sem a monarchia érdekeinek megóvása, sem a béke 21
