Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-14
14. országos ülés netember 11. 1878. 145 De ezen felül előttünk fekszik egész sora a múlt országgyűlés alatt tett kormánynyilatkozatoknak, melyek együttes benyomásokban és jóhiszemű magyarázat mellett alig egyeztethetők össze a berlini mandátumban kifejezésre jött politikai eszmével. Ily nyilatkozatok alapján szavaztattak meg az összegek is, melyek azután tényleg Bosznia és Herczegovina elfoglalására fordíttattak; alkotmányos testületeink naplói tanúskodnak arról, hogy ezen nyilatkozatok mindenki által igy érteimeztettek, és hogy az illetékes kormányférfiak szavainak ily magyarázatát hallgatásukkal szentesítették; A kiábrándulást maga a tény, a berlini szerződés hozta meg. De evvel egyidejűleg a kormány Felségednek az országgyűlés feloszlatását tanácsolta, két hónappal a képviselői megbízások lejárta előtt; az új országgyűlés egybehivásät pedig késő őszre hozta javaslatba. Ezen két tanács következtében a berlini mandátum a parlamenti tevékenység szünetelése alatt hajtatott végre, nagy részben meg nem szavazott összegek igénybevételével. A nemzet el volt némítva mesterségesen és szükség nélkül épen akkor, midőn egész sorsára kiható elhatározások foganatosíttattak, melyekről mi, a nemzet jelenlegi képviselői, csak utólag, a bevégzett tények súlya alatt nyilatkozhatunk. (Helyeslés a baloldalon.) Közszabadságunk első őrének Felségedet ismerjük, és azért Felséged előtt emelünk panaszt az alkotmány formaságainak oly alkalmazása ellen, mely által az alkotmányosság szelleme súlyosan megtámadtatik. Minden alkotmány lényege abban áll, hogy a nemzet ügyei csak a nemzet beleegyezésével vezettessenek; és ha a nemzet ezen alapjogának gyakorlása épen döntő pillanatban lehetetlenné tétetik, — történjék az bár a törvény betűjének teljes megtartása mellett: meg van támadva az alkotmányos élet egész valója. Az ily eljárásból támadó erkölcsi veszélyekért még a leghelyesebb irányú politika sem nyújthatna, kárpótlást. De a kormány teljhatalmú eljárása a parlament szünetelésének idején a czélok helytelen kitűzését, az eszközök helytelen megválasztásával tetézte. A megszállás, külügyi hivatalunk tájékozatlansága folytán, elégtelen erővel és hiányos előintézkedések mellett kezdetett; vitéz csapatainkra ebből súlyos veszélyek származtak ; az ország egy részének lakossága pedig a katonai előfogatok kirendelése által törvénytelen zaklatásnak és a személyes szabadság súlyos megsértésének volt kitéve. Az alkotmányos ellenőrzés mellőzése a gyakorlati téren is rögtön megtermetté keserű gyümölcsét. Az aggodalmakat, melyeket bennünk Felséged tanácsosainak az országgyűlés elkerülésére irányzott eljárása gerjesztett, fokozza azon körülmény, hogy a legmagasabb trónbeszéd azon magyaráKÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. I. KÖTET. zatra ad alkalmat, hogy a berlini szerződésben elfogadott megbízás végrehajtására vonatkozó összes intézkedéseket a két állani törvényhozása nélkül Felséged kormánya megteheti; s hogy az erre szükséges összes eszközöket a közösügyek tárgyalására hivatott bizottságok jelen hatáskörükben megadhatják. Ily aggodalomra indít bennünket azon tény, hogy a legmagasabb trónbeszéd ilynemű intézkedésekre az országgyűlés munkásságát fel nem hívja: míg másrészt nyomatékosan kiemeli, hogy a megbízás végrehajtatlan második felére vonatkozó felvilágosítások a közösügyi bizottságok előtt fognak megadatni. Az ily felfogás alapján való eljárást mi alkotmányosnak nem tartanok. Mert alkotmányunk nem tartalmaz oly intézkedést, melynek alapján bármely idegen terület, ennélfogva a megbízásban említett két tartomány kormányzatának vitele s azok közigazgatási szervezetének megállapítása a monarchia közös kormányát illetné; ép úgy nincs abban oly határozat, mely szerint ezen teendők ellenőrzése és az azokra szükséges költségek megszavazása a közösügyi bizottságok hatásköréhez tartoznék. Alkotmányunk értelmében mindezek iránt csak a monarchia két államának törvényhozását tartjuk az intézkedésre illetékesnek. (Helyeslés a haloldalon.) Felséges urunk! Súlyos bajokat voltunk kénytelenek feltárni, melyekből a kibontakozás csak minden tényező közreműködése mellett lehetséges, de a vezetés a kormánynak feladata; és azért a helyzet első követelménye oly kormány megalakulása, melyre a nemzet bizalommal tekint. Nem szabad tehát Felséged előtt elhallgatnunk, hogy Felséged jelenlegi tanácsosai ezen bizalmat többé nem bírják; és hogy megmaradásuk az ország ügyeinek élén minden megnyugvástkizár. A viszonyok súlya és a veszélyek sokasága arra int, hogy halasztás és melléktekintet nélkül távolítsuk el külpolitikánkból a téves irányzatokat és a helyes eszmék érvényesülésének akadályait. E végett óhajtjuk, hogy öntudatosan és határozottan az alsó Duna völgyének állandó megvédése és evvel azon veszélyes összefüggés megakadályozása tűzessék ki keleti politikánk czéljául, mely Oroszország és a Balkán félsziget új alakulásai közt létesülni készül. Ezen törekvések akadályát látjuk Bosznia és Herczegovina megszállásában, mely cselekvésünk súlypontját más irányba vonja és erőnket félreeső feladatokra leköti: azért óhajtjuk, hogy külügyeink vezetése oly állapotok létesítését tűzze ki ezélul a nevezett két tartományban, melyek a monarchia népét a megszállás terheitől, a monarchia politikáját a megszállás veszélyétől minél hamarább megszabadítsák. Ezen óhajtásunk teljesülésére pedig annál nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert félünk, 19
