Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-11

11. országos ülés november 2. 1878. |0g tiszteletlenséget, sem' bárminő oly eljárást nem látok, melyet alkotmányos szempontból kifogásolni lehetne. Lehet felírni is a koronához, de én nem látok ebben sem több hizelgést; mert itt tulajdonképen nem a korona elhatározásáról van szó, hanem a kormány elhatározásáról, mely forma szerint királyi leiratban terjesztetik az országgyűlés elé. (Ugy van! a baloldalon.) így fogták azt fel még a rendi alkotmány idejében is a pozsonyi országgyűléseken összejött tekintetes Karok és Rendek, és ha azon időben az sérelmes nem volt a koronára nézve, a mai időben még kevésbbé lehet sérelmes; én tehát azon meggyőződésben vagyok, hogy Madarász József t. barátom indítványa teljesen correct. A mi a szerződés előterjesztését illeti: arra nézve meg kell jegyeznem, hogy mint a múltkor is kifejeztem, én nem csupán a berlini, hanem a reichstadti szerződés előterjesztését is óhajtom. (Felkiáltások a jobboldalon. Nem létezik!) Azt mondják némelyek, hogy nem létezik. Meglehet, hogy nincs, de akkor mondja ki a kormány, hogy nincs; mondja ki határozottan, és hogy ha ezt kimondja: akkor arra fogjuk kérni, hogy tehát hazudtolja meg Cogolniceanu román külügyminister urat és Lord Derbyt az angol külügyministert, kik ellenkezőleg azt állították, hogy létezik. Nekünk nincs róla tudomásunk direct úton, sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik császártól, sem azok ministereitől nem kaptuk meg: hanem ott van a román minister, a ki ministeri helyéről a román törvényhozásban mondotta, hogy ilyen szerződés létezik. (Egy hang a baloldalon: Nem szerződés, hanem megállapodás.) Engedelmet kérek, én azt hiszem, az egészen egyre megy, és szavak felett vitatkozni nem akarok. Hogy rendes nemzetközi törvényerővel biró szerződés nem létezik, azt igenis tudom, mert hiszen európai congressus nem volt, csak azt mondották, hogy összejönnek jól ebédelni. Hisz azt más emberek is megteszik. (Derültség a szélső baloldalon.) De mikor komoly államférfiak a külföldön azt állítják, hogy ezen összejövetel alkalmával ily megállapodások jöttek létre; és ezen megállapodások kifejezést nyernek azután a valóságos tényállásban, akkor méltóztassék megengedni , nekünk kötelességünk azt kivánui a mi kormányunktól, hogy tudósítson minket arról, létezik-e ily megállapodás, vagy szerződés, vagy bármi néven nevezendő elintézés, vagy sem? És ha létezik, terjessze elő a háznak; ha pedig nem létezik, hát nyilatkoztassa ki határozottan, hogy nem létezik, és világosítson fel bennünket arról, hogy micsoda alapon mondhatták mégis azon külügyministerek, azon külföldi államférfiak, a mit mondottak, mert hogy azok is a levegőből nem kapták a dolgot, az kétséget nem szenved, KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. I. KÖTET. Én tehát, mint mondom, a berlini szerző'dés előterjesztése mellett a reichstadti megállapodás — hogy scrupulosus barátaimat megnyugtassam — előterjesztését is óhajtanám elhatároztatni. Azonban erre nézve én külön indítványt nem teszek, s úgy hiszem, ha a kormány elfogadja az egyiket, akkor teljesíteni fogja a másikat. Ezzel ajánlom Madarász t. barátom indítványát. (Helyeslés a szélső balon) Tisza László: Egyszerűen kijelentve, hogy magára a kérdésre nézve azokhoz csatlakozom, kik a választást végrehajtatni kívánják, Orbán képviselő úrhoz van egy pár szavam, kinek beszéde alatt távol voltam. Úgy értesültem, hogy ő azt nyilatkoztatta ki, hogy be tudja bizonyítani az időt és az alkalmat, mikor százezreket küldtek választási czélokra Csányba, és ennek következtében megtámadta az erdélyrészi képviselők szabad választásból kifolyó állását. Ez nem egy személy kérdése, t. ház; egy egész országrész képviselői összegének személyes kérdése ez. Nem fogja tehát a t. ház rósz néven venni tőlem, ha egyszerűen kinyilatkoztatom, hogy Orbán képviselő urnak ezen nyilatkozata minden részleteiben rágalom; (Helyeslés jobb/elől) és felszólítom őt, hogy ezt a rágalmat egy tetszése szerint közösen választandó becsület-bíróság előtt igazolja, különben az itt az ország házában reá ruházott „rágalmazó" név rajta szárad. (Helyeslés jobb/elől.) Elnök: Szólásra már senkisem lévén feljegyezve, szólási joggal bírnak még az ellenindítványbeadója, és a mennyiben Helfy képviselő ur indítványa petitumával Molnár Aladár képviselő ur indítványát összeköttetésbe hozta a jelenleg tanácskozás alatt lévő tárgygyal és így tegnap formai tekintetből tett észrevételemet megszüntette, azt vélem, hogy Molnár Aladár képviselő ur is bir szólásjoggal. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Már kétszer lévén alkalmam nyilatkozni a fenforgó tárgyról, és minthogy felszólhatási jogom kétségbe vonatott: talán helyesen cselekedtem, hogy a vita folyamán még harmadszor is szót nem kértem. Kérem a szót most, (Halljuk!) de most sem úgy, hogy az illető képviselő urak ne reflectálhatnának az általam mondandókra, mert hisz mint az elnöki kimondás tanúsítja, többen vannak, kiknek még utánnam szólni joguk lesz, habár a vita berekesztetett is. Mindenekelőtt azt kívánom helyreigazítani, a mire nézve úgy Simonyi Ernő képviselő ur — maga is megmondván, hogy beszédemet csak töredékesen ismeri — mint Hoffmann Pál képviselő ur nem helyesen hivatkoztak; értem ugyanis azt, a mit a választásokra nézve mondottam. HoíFmann Pál képviselő ur mindj árt úgy magyarázta a dolgot, mintha én valami kötelezettséget akartam volna abból a képviselőkre nézve kimagyarázni, 14