Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-405
401, országai ölé* jaiiug 12. 1878. 85 jelszava „Trough!" Keresztül törni az akadályo- I kat, — s ha egy nemzedék nem elegendő a czél elérésére, hadd lépjen a küzdelemben elbukott I nemzedék nyomdokaiba uj nemzedék, mely újult erővel és nagyobb kitartással küzd mindaddig, | míg a czél el lesz érve. De lemondani a létért j való küzdelemről nem szabad, mert ez annyi, mint j megsemmisülni. Ez az egyik tény, melyet észlelünk, a másik valamivel vigasztalóbb és mindenesetre örvendetesebb. Mióta a magyar nemzet létezik, sok nagy küzdelmet folytatott, sok fényes lapot irt a történelem könyveibe ; azonban egyről majdnem mindig megfeledkezett, t. i. arróí, hogy anyagi jólétének fejlesztésére a kellő gondot, figyelmet és j kitartást fordítsa. A mostani kiegyezési alkudozás korszakában történt meg az, hogy ezen materiális kérdések oly alaposan lettek megvitatva, mint a • magyar nemzet történetében talán soha. Ez t. ház, örvendetes. Magyarország törvényhozásában ez volt az első alkalom, midőn a materiális kérdések dominálták a helyzetet, midőn ezek voltak okozói, vagy legalább főokai a pártok alakulásának és felbomlásának. Ezen kérdések voltak azok, a melyek megoldásán az egész nemzet figyelemmel csüggött. Meglehet, hogy ezek unalmas dolgok, azonban a nemzetek története mutatja, hogy mai nap a szabadság, a miveltség, a haladás, a nemzeti erő és a politikai hatalom nem épithető fel ! más alapon, mint a materiális jótét alapján. Ellenben, ha a materiális jólét elhanyagoltatik, az anyagi nyomornak szükségképi következménye a szellemi és erkölcsi nyomorúság, a pusztulás és az enyészet. {Helyeslés.) Ezért én t. ház, nagy előnynek, sőt vívmánynak tartom azt, hogy a nemzet az anyagi lét kérdéseivel ezen három éven át oly behatóan foglalkozott, vívmánynak tartanám még akkor is, ha semmi kézzel fogható eredménye ezen küzdelemnek nem lett volna; mert valamint a természetben, ugy az államok életében is nem épen az ugy nevezhető concludált eredmények, hanem az azok elérésére irányuló küzdelemben rejlik az élet. A magyar nemzetnek állami éltté ezen közgazdasági törekvések, ezen közgazdasági küzdelem által uj és pedig a modern államéletben nagy fontossággal biró tényezővel gazdagodott. Ha ez áll, habár későn, de mégis felismertük azt, hogy nemzetünk jövőjének megállapítására a helyes út az, hogy mindenekelőtt anyagi jólétünket igyekszünk biztos alapokra fektetni; akkor megbocsájthatlan indifferentismus volna, ha a három évi küzdelem alatt felismert igazságot a felismerés pillanatában magunktól eltaszítanék, s ha az anyagi jólétnek tényezőit bármi okból elejtenők. Én sokkal jobb véleménynyel vagyok ezen háznak minden tagjáról, semhogy fel merjem bárkiről tenni, hogy a tárgyalások hosszú folyama alatt fel ne ismerte volna, hogy az anyagi érdekek szempontjából a kiegyezés ránk nézve káros. Azok, kik mindazáltal elfogadják a jelen kiegyezést, ezt nem a nemzet anyagi érdekeinek szempontjából , hanem más szempontból: politikai okoknál fogva teszik. {Igaz! Ugy van! balfdol.) Én azonban arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy az utolsó órában fontolja meg még egyszer a dolgot, ne kicsinyelje a nemzet anyagi élet érdekeit, mert hiszen ezek nélkül a nemzetek minden politikai aspiratiói nem egyebek üres phantomnál. Ne áldozzák fel üres phantomoknak a nemzet anyagi jólétét; és ne engedjék magokat elriasztatni bárminő rémképek által, mert hiszen nagyon jól tudjuk a legközelebbi tapasztalatokból, hogy azok nem olyan veszélyesek, mint első pillanatra látszanak. Emlékezhetik a t. ház, hogy az úgynevezett májusi stipulatiók alkalmával az volt mondva, hogy ha a kiegyezés rövid idő alatt meg nem lesz, akkor ilyen meg olyan nagy katastropha fog bekövetkezni. A kiegyezés nem jött létre, sőt azóta több mint két évig, mindennel rosszabb helyzetben voltunk, a bizonytalanság helyzetében, mit a kormány mindig mint legroszszabbat jelzett, s ( mindazáltal a katastropha nem következett be. Én azt hiszem, hogy ha a nemzet élni akar, élni fog. Azonban erre első feltétel, hogy megélhetésének első tényezőit ne ejtse el. Miután t, ház, a dolgok ezen állásában egy jobb kiegyezés, az ország érdekeinek megfelelőbb gazdasági rendezkedés lehetősége csak az által volna elérhető, ha hosszabb időt nyernénk, mely ideiglenes intézkedések alapján lehetővé tenné a végleges rendezkedést, miután én ezt tartom: bátor vagyok az ón általam és elvtársam Simonyi Lajos báró ós Apponyi Albert gróf által beadott különvéleményt a t. háznak elfogadásra ajánlani. {Élénk helyeslés bal/elől.) Tisza Kálmán minlsterelnök: T. ház! Az én felfogásom szerint a mai napon tárgyalás alatt nem maga a vámszövetség, nem egyátalán a kiegyezési kérdések tömege van, hanem a tanácskozás tárgyát képezik a főrendiház üzenetében foglalt és az azzal összekapcsolható módosítások. Épen azért, bár nem tagadom, hogy éreznék magamban hajlamot a képviselő urnák előadására egy és más pontban felelni: részemről szorosan ahoz fogom magam tartani, a miről szerintem ma szó lehet. Ezenkívül csakis a képviselő urnák egy pár factumra vonatkozó tévedését kívánom helyreigazítani. Első helyreigazításom arra vonatkozik, a mit a képviselő ur mindjárt beszédje végén mondott, hogy részünkről a múlt évi májusban az mondatott volna, hogy ha néhány hónap alatt meg nem
