Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-405
gg 405 országos ülés június 12.1878. maga után vonni, hogy Magyarországban a szeszes czukorgyártás még inkább hanyatlani fog. Egyébiránt az indirect adók tekintetében való rendelkezés nem áll szoros kapcsolatban a vámszövetséggel, mert hisz egyetértő eljárás utján bármely pillanatban meglehet és meglehetett volna változtatni eddig is a ezukoradó-törvényt, a szeszadó-törvényt stb. A mennyiben tehát a kormány ezt előbb nem tette, az csakugyan az ő hibája és a mennyiben ebből pénzügyi előnyök fognak előállani, azokat a kiegyezés javára, nem lehet írni. Van azonban t. ház a ezukoradó-törvényben egy változás, mely habár csekély jelentőségűnek lat- , szik, de fontos, és ez az, hogy a ezukoradó-tör- ' vény egyfelől szerves összeköttetésbe vau hozva a j vámszöveíségi törvénynyel azáltal, hogy annak le- j járati ideje ugyanazon időre van szabva; másfelől hogy az osztrák-magyar monarchia dualistikus formája tekintetbevéíeíének mellőzésével a rendezkedés ugy történik, hogy a magyar törvényben egyszersmind Ausztriára nézve, az osztrák törvényben pedig Magyarországra nézve is van intézkedés. Ez t. ház. csak formai hiba ma még, de nagyon alkalmas arra. hogy még inkább elősegítse azon gazdasági kuszáitságot, mely a két monarchia kö- ; zött van és egyszersmind termékeny talajt nyújt azon oompeusationális theoriának, mely Magyar országnak eddig is máj- annyit ártott. Ezek szerint t ház, az indirect adók kérdésében is megmarad a status quo és ami változás történt: az nem Magyarországnak előnyére van. hanem ellenkezőleg Magyarország hátrányára. A harmadik fontos kérdés, a mely a vámszövetséggel összeköttetésbe van hozva: a Lloyd kérdése. Hogy Magyarország a Lloyd szerződéi által mennyire megvan károsítva, azt annak idejében hosszasabban kimutattam. Kimutattam azon alkalommal azt is ós ez nem volt megezáfoiva senki által, — hogy a Lloyd-kérdés súlypontja nem annyira a subventióban rejlik — noha ez is szerfelett káros Magyarországra nézve, hanem hogy annak káros volta leginkább azon körülményben rejlik, hogy tengerészetünk fejlődése a Lloyd-szerződés fenállása által lehetetlenné van téve, lehetetlenné van ez által téve az is, hogy Magyarország természetes kiviteli útjait megtalálja, ós lehetetlenné van téve, hogy mezőgazdasági terményeink jó értékesítését elérhessük. Ezen szempontokból nézve a dolgot t. ház, a Lloyd-szerződés — nézetem szerint — okvetlenül mellőzendő lett volna és ha a kormány ezt nem mellőzte, sőt hosszabb időre kötötte meg az ország kezeit, mint az előtt meg voltak kötve: ez nézetem szerint a helyzetet rosszabbá tette. Es itt van egy káros formahiba; az t. L, hogy a Lloyd-szerződés szerves kapcsolatba hozatott a vám-szerződéssel. És ennélfogva itt is előáll azon káros következmény, melyet az imént érintettem, t. i. hogy még inkább bonyolittatik a a monarchia kéi fele közötti gazdasági viszony, és egyszersmind termékeny talajt nyer azon oompeusationális theoria, mely Magyarországnak már eddig is annyit ártott. Azt lehetne talán mondani, hogy hiszen kevesebb subventiót fizetünk mint előbb s az a helyzet javulása. Erre nézve azonban az a megjegyzésem, hogy csak azért fizetünk kevesebbet, mert kevesebb szolgálatot kívánunk. Az előtt gyorsabb és hosszabb postamenetek voltak, ós ezeknek ára is természetesen nagyobb volt mint a mostani lassúbb s rövidebb menetek ára. E szerint a Trieszti Lloydnál is fenmaradt a status quó, de nem javítva, hanem az által hogy az ország keze hosszabb időre meg van kötve, rosszabbítva. A kiegyezési kérdésekhez tartozik még a bankkérdés és a quota kérdése. A bankkérdós annak idején tüzetesen meg volt vitatva s ki lett mutatva, hogy az uj rendezés nem kielégítő az országra nézve; sőt hogy csak az önálló bank felelne meg az ország igényeinek : azt a kormány maga is elismerte. Hogy rosszabb-e a hetyzet, mint volt, azt sem akarom vitatni, mert ez felfogás dolga. Oly kormányra nézve, a mely érzi azt, hogy a jelenleg létezőnél jobb rendezést létre hozni nem képes : a bankalku elfogadhatónak tüntetik fel, mert azzal vigasztalhatja magát, hogy mégis jobb e valami a semminél, t. i. annál a semminél, melyet különben létrehozni tudna. Ez azonban egészen subjeetiv indok s ezért nem lehet döntő. Objective ugy áll a dolog, hogy Magyarország az osztrák nemzeti banknak oda adja a jegymonopoliuuiot és nyer érette 50 milliónyi dotatiót. Mit jelent ez? A jegymonopolium miután Magyarországban körülbelül 100 milliónyi frt értékű osztrák-nemzeti bankjegy van forgalomban, jelent 100 millió frt értékű kamatozatlan kölcsönt, melyet Magyarország illetőleg az ország lakói az osztrák nemzeti banknak nyújtanak; a dotatió pedig egyszerűen azt jelenti, hogy 50 milliót kapunk kölcsön az osztrák-nemzeti banktól, nem kamattalanul, hanem jó magas kamatra és oly biztosíték mellett, a minőnél jobbat kívánni sem lehet. A ki ezen alkut Magyarországra! nézve kedvezőnek tartja, annak a mathematikáját ón nem tudom irigyelni. De ez még nem minden. Éhez járul még ráadásul Magyarország részesülése a 80 milliónyi bank-adósságban. Legközelebb leend erről szó, azért erről bővebben szólani nem fogok; csak azt az egyet jegyzem meg, hogy ha van Magyarországnak 24 millió futja, a melyetel ajándékozhat: akkor azt hiszem, sokkal jobban cselekednék, ha azt bankalapra fordítaná, mert ez tökéletesen elégséges volna azon 50 milliónyi hitelbankszerü fedezésére, melyet a banktól nyerünk.
