Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-402

54 *«2. országos ülés májns 23 1S7S. Elnök: A jegyzőkönyv ellen nem lévén észrevétel, azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom az 1868: XXII. t.-cz. hatálya alatt Budapesten házakat épített házbirtokosoknak Funták Sándor képviselő ur által beadott kérvényét, az 1868: XII. t.-cz. által engedélyezett 15, tekintve 12 évi adómenteségnek az 1875: IV. t.-cz 2. §-a a) pontja által engedélyezett 25 évre való kiterjesztése tárgyában. Bemutatom továbbá a váczi izraelita status quo hitközségnek ifj. Báday Gedeon képviselő ur által beadott kérvényét az izraelita iskola-alap jövedelmének kezelését illetőleg. Ezen kérvények ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy Horánszky Nándor képviselő ur egy Hübner Ede nevezetű egyénnek Mosonymegye hatósága részéről történt letartóztatása tárgyában a belügyministerhez sürgős interpollatiót kivan intézni, melyet az ülés folyama alatt a maga idejében meg fog tehetni. Következik a napirend: Azon arányról, melyben a magyar korona országai az 1867: XII. t.-cz. ben közösöknek elismert államügyek terheihez hozzájárulnak, szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház, az azon arányról, a melyben a magyar korona országai az 1867: XII. t.-cz.-ben közösöknek elismert államügyek terheihez hozzájárulnak, szóló törvényjavaslatot harmadszori fölolvasás után végleg? (Felkiáltások: Elfogadjuk! Nem\) Azok, a kik ezen törvényjavaslatot harmadszori fölolvasása után végleg elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot harmadszori felolvasás után végleg elfogadta, s az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Hogy ez a főrendiháznak még mai ülésében megtörténhessék, kérem a t. házat, méltóztassék az ezen harmadszori fölolvasásról szóló jegyzőkönyvi kivonatot hitelesítés végett meghallgatni. Horváth Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ugy hiszem, ezen jegyzőkönyvi kivonat hitelesittetik. (Helyeslés.) Következik már most a Simonyi Lajos t. képviselő ur által az illetékek behajtásánál és az adók beszedésénél előfordult visszásságok és rendetlenségek orvoslása tárgyában egy 15 tagú bizottság kiküldése iránt beadott indítványnak indokolás végetti felvétele. Fel fog olvastatni az indítvány. Beőthy Algernon jegyző(ohnsaaz inditvántjt.) B Simonyi Lajos: A t. ház méltóztatott kegyesen megengedni azt, hogy indítványomat, melyet az illetékek behajtásánál és adóbeszedésénél előfordult visszásságok és rendetlenségek orI voslása tárgyában beadtam, a mai napon indo! kolhassam. Nem akarok e jogommal hosszasan I élni, nincs szándékomban, hogy egyes eseteket feli emlitsek, vagy a részletekre kiterjeszkedjem, és i pedig azért, mert még ha ezt tenni akarnám is, mindenesetre a házban is vannak sokan, kik | szememre vethetnék azt. hogy számos lényeges i esetet mellőztem, s igen sok fontos ügyet nem terí jesztettem elé, mely az adóbehajtásra vonatkozik, s igy mulasztással vádoltatnám. De nem akarom tenni azért sem, mert az országgyűlési tárgyalások iránt a külföldön is bizonyos érdekeltséggel ! viseltetnek, s megvallom őszintén, hogy ámbár i nekünk a hatóságok ezen eljárásában nincs közreműködésünk : mindamellett mégis restelném, ha | a külföld előtt feltüntettetnék egész terjedelmében a nálunk az emiitett ügyek kezelésénél tapasztalható visszásság, a mely semmiféle államban, annál kevésbé olyanban, mely magát culturállamnak szereti nevezni, elő nem fordul. Nekem ezen indítványommal nem az volt I czélom, hogy a kormány eddig követett eljárását megtámadjam, vagy abból a kormány ellen fegyvert kovácsoljak; indítványom egyedüli czélja az volt, hogy a létező bajokon, melyeket senki sem tagad, segítve legyen, hogy a sérelmek orvosoltassanak. Statistikai adatokkal annál kevésbé akarom a t. házat untatni, mert mindenki tudja azt, hogy alig van állam, melyben az egyenes adó aránylag nagyobb lenne, mint Magyarországon, ha- ehhez hozzávesszük klimatikus viszonyainkat, s azt, hogy a kereskedelem és ipar pangás következtében kereset-folytonosság nincs, s végül azt, hogy mily siralmasak hitelviszonyaink, akkor azt hiszem, nem túlzok, ha kimondom, hogy nincs állam Európában, melyben az adózók aránylag nagyobb adót fizetnek, mint Magyarországban (Ugy van balfelől), ott is, a hol az adók nem annyira súlyosak, a törvényhozásnak kötelessége arról gondoskodni, hogy az adó lehetőleg arányosan legyen elosztva, az illetők a behajtás által túlságosan ne terheltessenek ós az adó elviselhetlenné ne váljék; annál inkább szükséges ez nálunk, a hol, a mint előbb is emiitettem és a mint azt senki sem tagadhatja, az adók mindenkire igen súlyosan nehezednek. Nálunk azonban erre a kellő figyelem nincsen, mert nálunk az az eset adja elő magát, hogy egy adózó sem tudja az év elején azt, hogy azon évben mennyi adóval tartozik. Az adó-kivetés igen későn történik, ezen hibát az autonóm közegekre hárítják; de ha