Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-401

48 401. országos ttlés május 22. 1878. az osztrák bevételekből a földtehermentesitési I szelvényadót, akkor az arány Magyarországra 2855, Ausztriára 7146, tehát majdnem l /z °/«-el kisebb, mint az, a melyet a bizottság megállapított s H/2 %-al kisebb mint az, melyet a t. kormány elfogadásra ajánl. A mit a t. pénzügyminister ur a szelvény­adóra vonatkozólag mondott, abban tökéletesen igaza van, hogy 1867-ben a számítás alapjául nem vétetett fel körülbelől 7 milliónyi szelvényadó; de azt hiszem, hogy ez nem ok és nem érv arra. hogy most a 20 millió szolvényadó viszont ne vétessék számításba. Általában t. ház, ezen osztrák államadósság kérdéseivel Magyarország meglehetősen furcsán áll. A midőn arról volt szó, hogy azon nyeremény, a melyben Ausztria az által részesittetik, hogy a kamat-reductió folytáni összeg egyedül az ő javára esik, némileg compensáltassék az által, hogy a quotánál számittasék be a szelvényadó: akkor azt mondják, ne bántsuk az államadóssági törvényt; Magyarország hozzájárulása fix állandó terhet ké­pez, no bolygassuk ezt, mert mások talán meg­fognák azt bolygatni Magyarország terhére. Előfordult a Salinen-seheinok kérdése. Az államadósságok ellenőrzésére kiküldött bizottság constatálta itt a házban, hogy Magyarország itt is az utóbbi fejlemények folytán meg van káro­sítva az által, hogy az osztrák kormány leszállítja a sóbánya-utalványok kamatait, ennek folytán kevesbíti a keresetet azok irányában akkor, mikor Magyarország viszont azok kamataihoz hozzájárul. A függő államadósságok ellenőrzésére kikül­dött bizottság ezen jelentésére a t. kormány is azt mondja s a ház is ezen álláspontot foglalta el, hogy ne bolygassuk az államadóssági törvényt, mert ha talán ez itt esetleg előnyeinkre van is, megbolygathatnák azt a mi rovásunkra is. A mi­dőn a szelvényadóról van szó, ismét körülbelől ugyanezen- argumentum érvényesül. És ez a sok méltányosság t. ház, hová veze­tett? Elvezetett a 80 milliós bankadósság elfogadá- ! sához^ illetőleg ez idő szerint még csak proponálásá hoz. És én nagyon óhajtottam, hogy a t. pénzügymi­nister ur ugyanazon hévvel bizonyítsa majd be, hogy a 80 milliós bankadósság ügye Magyaror­szágra nézve a bankadósság kérdése által be van fejezve, mint a minő hévvel bebizonyította most a házban, miszerint a szelvónyadót a quóta kiszá­mításánál alapul felvenni nem lehet. Egyébiránt t. képviselőház nem indokolom tovább, hanem az eddig elmondottak alapján ajánlom egyszerűen a módositványt a t. háznak elfogadás végett. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítás. Horváth Gyula jegyző (olvassa Lukács Béla módositványát.) Kerkapoly Károly: Nem azért, hogy az | általános vitában a t. pénzügyminister ur által ' ellenemben mondottakra itt válaszoljak, hanem azért, mert azok részben épen ezen szakaszra és ezen beadott rnódositványra vonatkoznak és ha állnak: ezen módosítvány elfogadása ellen kell hogy hangolják a t. házat, legyen szabad nekem egy némelyeket csak két pontra nézve megje­gyezni. Egyik az, hogy ő a szelvényadóra vonatko­zólag annak számításon kívül hagyatását illetőleg, nem egy évet mondott, hanem kettőt és én csak az egyiket releváltam. Most a másikról, melyet még nem érintettem, kívánok szólni, ós ez az, hogy a szelvényadó 1867-ben is kihagyatott a számításból. T. képviselőház! a tényt magát nem taga­dom, de hogy érvül szolgálhasson, nem fogadom el. Nem ismerhetem el azért, mert hiszen tévedni emberi dolog ós akkor is lehetett ám hibás ez eljárás, s nem látom: miért kellene azt újra elkö­vetnünk. Ez az, a mire észrevételt akartam tenni; nem azért nem említettem azt előbb, mert meg­nem ragadta figyelmemet, hanem azért, mert ok­nak nem tekintettem. A második pedig, a mire észrevételem van, hogy azt tetszett mondani, hogy azon szelvényadó, melyet 1867. és 1868-ban léte­sített az osztrák törvényhozás, nem tesz 20 milliót mint én mondáin, hanem csak 12 milliót, 8 milliót tevén az 1867. előtt már létezett szelvényadó. Ez ellenemben nem bizonyít semmit, miután én ugy az ujabb mint a régibb szelvény-adónak számí­táson kivül hagyását tartom helytelennek. Az egész bevonásának hatását kellé annál fogva számításba vennem. Igaz, ez sem lenne ki az általam említett számot; igen de hozzá vettem még az országos pótlókok hatását s esetleg még a földtehermentes régi czimnél felmerülő kü­lömbözetet is és igy nem mondom, hogy az utolsó hajszálig, hanem aproximative az általam felállított tétel a helyesebb. Igy állván a dolog, azt gondolom, helyes a kívánság, hogy az ily alapokon megejtett számítás eredményét rovásunkra ne cseréljük föl egy magasabb számmal. (Helyeslés balfel'ól.) Elnök: Fel fog még egyszer olvastatni a módositvány. Gulner Gyula jegyző (ismét felolvassa Lukács Béla módositványát.) Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t ház a pénzügyi bizottság által benyújtott tör­vényjavaslatnak 1-ső szakaszát a pénzügyi bizott­ság javaslata szerint elfogadni? Azok, a kik az 1-ső §-t a pénzügyi bizottság javaslata szerint el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az 1-ső szakasz a pénzügyi bizottság javas­lata szerint fogadtatik el és igy Lukács Béla kép­viselő ur módositványa elesik.

Next

/
Thumbnails
Contents