Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-401
401. országos ülés május 22. 1878. 39 azt, a mi megfelel az ahhoz csatolt országos pót lékoknak, ós akkor mi nem kívánjuk, hogy túl az országos pótlékok figyelembe vétessenek. Ha nehéz megtudni, hogy mennyi az ottani országos pótlékból olyan természetű, a melyet tekintetbe kellene venni: ne keressük, hanem a magunkét válaszszuk ki az egészből Is a ezél el van érve. (Helyeslés bal/elöl. Szontagh : a megyei domestika) Igen, a megyei domestika kérdése szintén ide tartozik, ós azon okoknak, a melyekre való tekintetből a törvényhozás újra meg újra szorgolta az arra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztését, egyik jelentékenyebbike épen itt van. A megyéknek adott átalány részben az országos pótlékoknak felel meg, oly kiadásokra fordíttatván, mint túlról azok fordíttatnak. Hogy a domestikára vonatkozólag tökéletes törvényt beterjeszteni nem könnyű, talán nem is lehet, az nem szolgálhat okul arra, hogy semmilyen ; e terjesztessék elő : mert egy nem egészen tökéletes törvény mégis jobb a semminél. (Helyeslés balfelöl,) Hogy nem egészen tökéletes törvényeket különben is hozunk, azt épen a kiegyezési törvények bőven igazolják. Ha nem akarnánk kiegyezni addig, mig tökéletes módon nem tudnók azt tenni, akkor sohasem fognánk kiegyezni. (Ugy van! bal/elől.) Második kérdés a szelvény és nyereményadó ügyelmen kivül hagyása. Erre nézve, ha jól emlékezem, szintén két érvet hozott fel a t. pénzügyminister ur, és kérem a t. ház beesés figyelmét épen erre a pontra, mert midőn erről is beszélünk, nem szólunk csak egymáshoz, és méltóztassék megengedni, ha újra kijelentem, hogy nem párt-tekintetek vagy legalább nem csak azok vezetnek érvelésünknél, de mi szólunk a monarchia másik felének, szólunk a világ ítélőszéke előtt is, a mely Ítélni fog e tekintetben felettünk. Ha szolgáltatási képességünket kész akarva lenyomjuk: csak arra bírjuk a világot, hogy jogosulatlannak találja a mi igényünket. Az mondatik, hogy a szelvény és nyereményadó figyelmen kivül hagyatik azért, mert mikor az államadósság ügyének elintézéséről és azok törlesztéséhez való hozzájárulásról volt a szó, akkor mi kimondtuk, hogy a törléshez csak 1.150,000 írttal járulunk, de viszont a conversiót egészen a túlsó félre bízzuk ós annak esetleges hasznait is neki hagyjuk Ennek következtében mondják, azon szelvény és nyereményadó a túlsó félt illeti. Igaz. a mit mi egyszer felajánlottunk, vissza nem kérhetjük. Tökéletesen helyes ; de nem hiszem, hogy ez czafolat azon követelés ellen, hogy ez adók jövedelme is bevonassák a quóta megállapításának alapjai közzé. Ebből csak az következik, hogy a mit azon adók hoznak, azt a túlsó fél számára hozzák; de hogy ez annak oly szabadalmazott jövedelme legyen, mely a quóta megállapításánál számításba ne vétessék, ez sehol sincs megmondva. Az kétségtelen, hogy hozadéka Ausztriát illeti; de arra mi ok sincs, hogy egyik tényező ne legyen a quóta kiszámításánál. (Helyeslés balfelöl.) Nem azt kívánjuk mi, hogy abból a 20 millióból aránylagos rész minket is illessen; ez igenis ütköznék azon törvénybe; azt mondjuk, hogy az egész őket illeti, csakhogy aztán az egész beleessék azon mérlegbe, a melyen megmérendő az ő hozzájárulási képességűk a közös terhekhez. (Helyeslés balfelöl,) Epén akkor lehetne hozadékukat a számításon kivül hagyni, ha aránylag minket illetne az Ez gondolom, egészen tiszta. Abban is tökéletes igaza van t. barátomnak, Lukács Bélának, hogy na mi megengedjük, hogy ezen szelvény és nyereményadó számításon kivül maradjon, akkor minden szelvényadónak kivül kell azon maradnia, tehát ott is, hol nekünk használna az, a földtehermentesitósi és szőlődézsmaváltsági kötvényeknél. Azt méltóztatott mondani, hogy ez igaz. de nem sokat tesz ki. Ha nem tévedek, kitesz vagy 7 l0 %, vagyis 100,000 frtot, mi 10 év alatt egy millió írtra rug, a mi mégis oly összeg, melyre az egész ház,, de különösen Zsedényi képviselőtársam nagy súlyt fog fektetni, (Derültség.) valahányszor arról lesz szó, hogy valamely magyarországi közszükségletnek megajánltassók vagy attól megtagadtassék. Tekintve, hogy ezen 10% 100,000 frtra rug évenkint, én Zsedényi t. képviselőtársam tekintélye alá menekülve, azt hiszem, hogy ez elég tekintélyes összeg. (Helyeslés a baloldalon.) A mi azt illeti, hogy a különvélemény kiterjeszkedett azon kérdésre is, hogy átalában kifogásolható-e a direct és indirect adók egészének alapúi elfogadtatása: én azt hiszem, hogy a különvélemény e kérdésre elég óvatosan felelt, azt mondja, hogyha az adóalapok felállításánál egyenlő elveket követünk, hogyha az adótételek egyformák vagy legalább megfelelőkké tétetnek, akkor az megengedhető, de máskülönben nem. Ez esetre mondtuk, hogy a fogyasztási adók, mint az önkéntesség elementumát magukban rejtők., alkalmasb alapúi szolgálnak. Ennek ellenében a minister ur érvül felhozta, hogy minő eredményre jutnánk, ha a ezukorfogyasztás mérveit az erőképesség mérvének állitanók föl, vagy ha a sörfogyasztását akarnók az adóképesség mórvéül fölvenni. Ebben tökéletes igaza van a t. minister urnák. Csakhogy nem a különvéleménynyel szemben. Mert a különvélemény sehol sem mondta, hogy a fogyasztási adók egyike vagy másika, hanem hogy azok valamennyije teendő a számítás alapjává. Tehát a dohány is, tehát a hus is, a bor is, a szesz is, a só is, és a többi mind.
