Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-415
415. országos ülés június 24. 1878. 275 hiszem, hogy azt még egyszer felolvasni nem szükséges. {Helyeslés.) Tehát felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a zárszámadási bizottság határozati javaslatát'? Azok, a kik a zárszámadási bizottság határozati javaslatát elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a zárszámadási bizottság határozati javaslatát elfogadja es a ministeriumnak a törvényszerű felmentést megadja. Miután a zárszámadási bizottságnak jelentése átalánosságban ós részleteiben itt letárgyaltatott: hasonló alkotmányos tárgyalás végett közöltetni fog a főrendekkel. Következik a mai napirendre kitűzött tárgyak sorrendé szerint az igazságügyi bizottságnak jelentése az 1871: LV. t.-ez. alapján indítandó birtokrendezési eljárás bélyeg- és illeték-mentességéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Schmausz Endre előadó: T. ház! Az 1848-iki törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenlevő jog és birtok viszonyok rendezésére vonatkozó eljárás gyorsítása az ország vitális érdeke levén, már az 1875. évi LlII-ik törvényczikk a szorosabb értelemben vett Magyarországra nézve, a bélyeg- ós illeték-mentességet egyszer és mindenkorra kimondotta. Ennek ellenében azonban az ország erdélyi területére vonatkozó birtok-rendezések tekintetében, az e tárgyban hozott 1871: LV. t.-cz. 26. §. csupán 3 évre adta meg azon kedvezményt, a mely azután az 1874: XL1. t.-cz. által meghoszabbittatott. Hogy e tekintetben az ország polgárainak egyenlő jogosultsága érvényesülhessen s e mellett az ország vitális érdeke e tekintetben egyenlő figyelemben tartassák, az illető ministeriumok által egy törvényjavaslat terjesztetett elő, a melynek czólja az, hogy az erdélyi részekre vonatkozó birtok-rendezési eljárás ép ugy, mint az anya-országban szintén egyszer minden-korra bélyeg- és illeték-mentességgel látassák el. Az igazságügyi bizottság e törvényjavaslatot a háznak tisztelettel ajánlja elfogadás végett. (Helyeslés.) Lukács Béla: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom a tárgyalás alapjául azon indokok alapján is, a melyeket a t. előadó nr az imént kifejtett. Elfogadom azért, inert miután a birtokrendezési eljárásra vonatkozólag a törvény által biztosított bélyeg- és illeték-mentesség határideje letelt, a birtokrendezés érdekében igen szükséges ezen határidőnek meghosszabbítása. Helyesnek tartom a ministeriumnak azon javaslatát is, a mely szerint ezen terminust már nemcsak meghosszabbítja, hanem végleg valamennyi birtokrendezésre vonatkozólag javaslatba hozza. Azonban sajnálattal kell constatálnom ez alkalommal azt, hogy ezen törvényjavaslat vajmi csekélyét fog ismét lendíteni az erdélyi birtokrendezések keresztülvitelén. Elismeri ezt maga a ministerium is indokolásában, a melyben hivatkozik arra, hogy a bélyeg- és illeték-mentesség egyáltalában elő nem mozdította a birtokrendezés gyorsabb befolyását; pedig azt hiszem, hogy szükségtelen kiemelni, hogy az erdélyi birtokosakra nézve mily nagy fontosságú kérdés az ottani birtokrendezési eljárásnak módosítása és revisiója. Mondhatom és állithatom, és az e házban levő erdélyi képviselőtársaim nékem e tekintetben igazat fognak adni, mert ők maguk is hangoztatták azt számtalanszor, hogy Erdélyre vonatkozólag és különösen a birtokosokra nézve a birtokrendezés mielőbbi keresztülvitele életkérdés. Nézetem szerint ez egy fontos közgazdasági kórdós is, melynek rendezése czéljából mindenütt kivételes eljárást teremtett a törvényhozás és oly intézkedéseket hozott, hogy annak keresztülvitele gyorsittassék. Leszek bátor egy oly intézkedésre hivatkozni, mely Ausztriában létezik, mely hozzánk legközelebb van. Ausztriában ugyanis az 1868. márczius 3-án hozott törvény értelmében minden olyan birtokvétel és csere, a mely arrondirozás és commassatió szempontjából történik, bélyeg és illetékmentes és ennek elnyerésére elegendő a községi elöljáróságnak egyszerű bizonyítványa. Az általam idézett törvény ugyanis azt mondja: „§. 1. Wenn durch Tausch von Grundstüeken, die der landwirthschaftlichen Benützung gewidmet sind, eine Arrondirung des Besitzes des einen oder anderen tauschenden Theiles bewirkt wird, so sind die hierauf bezughabenden Eechtsgescháfte gebührenfrei, insoweit die eingetauschten Grundparzellen vom gleichen Werthe sind. Wege und Báche heben den Zusammenhang nicht auf. §. 3. Der Nachweis, dass durch einen Grundtausch eine Arrondirung erzielt wurde, kann entweder durch die Katastralmappe, oder in derén Ermanglung durch ein amtliehes Zeugniss des Gemeindevorstandes jener Gemeinde, in derén Gemarkung die zu arrondirenden Grundstücke liegen, oder auf andere glaubwürdige Art geführt werden." Azt hiszem, hogy fölösleges bizonyítanom, hogy azon eljárás, mely szerint minden oly adásvevés, a mely arrondirozás szempontjából történik : bélyeg- és illetékmentes, mennyire előmozdítja a birtokrendezést. Ily intézkedés azonban nálunk egyáltalában nem létezik; pedig nagyon is ránk férne, hogy a kormány a birtokrendezések tárgyában követendő eljárás gyorsítása és egyszerűsítése szempontjából valamivel többet tegyen annál, mint a mennyit ez ideig tett. (Helyeslés.) Igaz, hogy pár évvel ez előtt kiadatott sok sürgetés folytán egy novellaris rendelet, a melyről azonban a gyakorlat bebizonyította, hogy az roszabbá és bonyodalmasabbá tette az eljárást és mitsem lendített az ügyön. A birtokrendezési el35*
