Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-415

276 415. országos illés június 24. 1878. járás revisiója tekintetében tett ígérete a kormánynak, daczára az erdélyi képviselők sürgetéseinek , ezen hosszú országgyűlésen nem létesíttetett. Csak néhány vonást akarok t. ház nagyjából kiemelni a ma létező eljárásnak valóban botrányos voltára nézve. Azt hiszem, hogy a minister ur sem czáfolhatja azt meg, hogy 10, 15 és 20 éves birtokrendezés Erdélyben általában nem tartozik a ritkaságok közé. (Perczel igazság ügy minhter igenloleg int. Mozgás bal/elül.) Hogy az ily birtokrendezési eljárás felemészti a birtokosnak azon vagyonát, a melyet rendezni akar, azt hiszem felesleges bizonyítani. Annak, hogy például az erdőszabályozás és a legelőelkulönités az eddigi törvények és utasítások szerint kötelezőleg mondatik ki, a tagosítás pedig csak facultative, ha t. i. a birtokosok egyharmada kívánja : annak eredménye az, hogy az erdőszabályozás és a legelőelkulönités ráparancsoltatok a birtokosra ott is, hol neki igen csekély birtoka van, hol roppant csekély azon illetőség, mely a kihasitás folytán a birtokosnak jut. Mindazonáltal az illető birtokos, az illető „volt földesúr" köteles mérnököt fogadni, köteles a birtokrendezési eljárás összes költségeit viselni; reá nehezedik megszámlálhatlan sok birói kiszállás ós különféle commissió költsége, ugy hogy egyáltalában nem fizeti ki magát ez a sok költség abból, a mit az elkülönítés folytán aztán egy hosszú és költséges processus után kapni fog; holott, ha a tagosítás az erdőszabályozással és legelőelkülönitéssel egyidejűleg történik, igenis több kilátás van arra, hogy a tett költségek kifizetik magukat. Egyáltalában nem tartom helyesnek és indokolhatónak — különösen a mai viszonyok szempontjából, — hogy a birtokrendezés minden terhei a volt földesúri, a birtokos osztályra hárittassanak. Hiszen nemcsak ennek van haszna a birtokrendezésből, az a volt úrbéresre és az összes lakosságra egyformán haszonnal jár, s nincs indokolva, hogy kizárólag a földesúr ily nagy terhekkel sujíassék. Egyébiránt bocsásson meg a t. ház, hogy egy speciális erdélyi kérdéssel untatom. (Halljuk! Halljuk !) De hiszen úgyis rég nem tárgyaltatott e képviselőházban speciális erdélyi kérdés. A magyarországi képviselő urak emlékezhetnek arra , hogy a múlt országgyűlésen,különösen Szlávy és Bittó ministerelnökök idejében roppant sok erdélyi speciális kérdés volt. Nagy lármát csaptunk a hírlapokban és a parlamentben Kemény Gábor és Tisza László t. képviselő urak vezetése alatt ezen speciális erdélyi kérdésekkel, mintpéld. a birtokrendezés, a dézsmakárpótlás, az erdélyi választási census stb.-vel. Czikkekben, interpellatiókban és egyéb felszólalásokban tárgyaltattak ezen kérdések, s mi erdélyiek csak elismeréssel viseltethettünk akkor báró Kemény Gábor iránt, ki ezen kérdéseket oly nagy buzgalommal karolta fel, daczára annak, hogy tudomásom szerint Erdély nem oly szerencsés, hogy Kemény Gábor urat még csak választói közt is tisztelhetné (Mozgás.) Csodálatos azonban, t. ház, hogy ezen speciális erdélyi kérdések rögtön megszűntek, a mint báró Kemény Gábor ur belügyi államtitkár lett. Miből ón nem azt akarom következtetni, hogy tehát Erdélynek legspeciálisabb kérdése az volt. hogy báró Kemény Gábor ur belügyi államtitkárrá legyen; hanem csak eonstatálorn azt, hogy azon kérdések, melyeket ő oly buzgón fölkarolt mig képviselő volt, most, a mióta államtitkár, egyetlen egy lépéssel sem haladtak előre, s ugy látszik, hogy ezen speciális erdélyi kérdések szintén szegre akasztattak a Tisza Kálmán fentartott elvei mellé. (Derültség balfelöl.) Miután én, t. ház, az erdélyi speciális kérdések ezen legfontosbbikát, a birtokrendezést még az által egyáltalában megoldva nem látom, hogy b. Kemény Gábor ur belügyi államtitkár és Tisza László képviselő ur a tiszavidéki vasút igazgatótanácsosa lett : felkérem a t. kormányt, méltóztassék Erdélynek ezen égető kérdésére figyelemmel lenni, (Helyeslés a baloldalon.) és ha már ezen országgyűlés elé nem terjesztett javaslatot, készítse elő e munkálatot a szünet alatt, hogy legalább a jövő országgyűlés tárgyalhassa. (Élénk helyeslés a baloldalon') Perczel Béla igazságügyminisfcer : T. ház! Előre is kijelentem, hogy én az előttem szólott képviselő ur beszédének azon részére, mely nem tartozik a tárgyhoz, hanem inkább személyes invectivákat tartalmazott, reflectálni nem fogok. A képviselő ur felhívja az ón figyelmemet az erdélyi birtokrendezési ügyekre, de biztosithatom a t. képviselő urat, hogy figyelmeztetésre szükség nem volt, mert magainnak is van tudomásom azon lassúságról, mely mellett azon ügyek Erdélyben intéztetnek. Azonban számos leiratra hivatkozhatnám, melyek e tekintetben az igazságügyministeriumtól az illető bíróságokhoz intéztettek, melyekben mindannyiszor, és igen gyakran a nélkül, hogy speciális esetekben panasz emeltetett volna, ez ügyeknek minél gyorsabb elintézése hagyatott meg. Egyébként igen téved a t. képviselő ur, ha azt hiszi, hogy azon eljárás, melyet az igazságügyministerium néhány év előtt kiadott rendeletében szabályozott, oka ezen lassúságnak. Mellesleg kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez eljárás különösen a képviselőháznak az erdélyi képviselőknek véleménye alapján készült (Felkiáltás a baloldalon : Csak egy erdélyi képviselő j véleménye alapján.) és ennélfogva, ha némely té-