Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-414
262 414. országos Hlés Junliu 558 1878. az eljárást követte, egyszersmind lojalitásától elvárom, ámbár, a mit a ministeri tanács jegyzőkönyvéből idézett, abban magamra nézve semmi hátrányost nem látok, — elvárom mondom, hogy méltóztassék a t. pénzügyminister urnák azon 1872. évi ministeri jegyzőkönyvből, a hol Trefort minister ur is alá van írva, az ezen 80 millióra vonatkozó részt szintén nyilvánosság elé hozni. Egyébbiránt legsúlyosabb vád, a mely ellenem intéztetett, az, hogy 1872-ben, (Zajos felkiáltások a jobboldalon.: Nem lehet polemizálni!) Elnök: (csenget.) Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék félreértett szavainak helyreigazítására szorítkozni, nem pedig polémiába bocsátkozni. (Helyeslés jobbjelöl. Felkiáltások balfelol: /Személyes kérdésben szóll) Gr. Lónyay Menyhért: Bátor vágyókat, elnök urnák megjegyezni, hogy személyes kérdésben is kértem szót és személyes vád volt ellenem intézve, még pedig egy igen súlyos személyes vád, és ez az, a mit a minister ur az osztrák delegatió jegyzőkönyvéből fölolvasni méltóztatott, s a mit ellentétbe méltóztatott hozni az e kérdésben átalában elfoglalt álláspontommal. Én is történetesen ugy mint a minister ur, (Derültség) bár megvallom, el is voltam készülve az ilyen történetességekre, elhoztam magammal azon jegyzeteket, melyekben foglaltatik az, miket ez ügyben mint közös pénzügyminister mondottam és tettem. (Felkiáltások jobbfe.l'ól. Ez már beszéd, nem pediy személyes kérdési) Elnök: T. ház! gr. Lónyay képviselő ur Orbán jegyző urnák hozzám intézett jelentése szerint csak félreértett szavainak magyarázatára jelentkezett a szólásra; most azonban kijelentette. hogy személyes kérdésben is akar szólani és azt hiszem ehhez joga van. Előbb nem tudtam, hogy erre is kivan kiterjeszkedni. (Halljuk! Halljuk]) Gr. Lónyay Menyhért: Holzgethan osztrák pénzügyminister hozzám mint akkor már közös pénzügyministerhez, 1870. június 9-én egy jegyzéket intézett, melyben azt kívánta, hogy a 80 millió a közös pénzügyministerium könyvében, ezen ügy végleges eldöntéséig ideiglenesen meghagyassék. minhogy ha másként történnék az intézkedés, ez komoly előzményt teremtene. Én erre 1870. június 26-án ezt válaszoltam: „A jegyzékben előhozott okok nem győztek meg arról, hogy a közös pénzügyministerium ezen ügyben megváltoztassa nézetét, és nyíltan kijelentem, hogy a bankadósság kiegészítő része az államadósságnak, tehát nem foglalhat helyet a közös pénzügyministerium könyveiben, melyekbe csak a törvényesen közöseknek megállapított tételek vehetők fel." Ez is bizonyítja, hogy mint közös pénzügyminister is hiven ragaszkodtam általam törvényesnek tartott álláspontomhoz. Egyébiránt a másik dolgot is fölvilágosítom. Egy német könyvet méltóztatott a minister urnák elhozni, melynek ezime „a reichsrathi delegatió jegyzőkönyve/' a melyből egy phrasist idézett, mely szerint én beleegyeztem abba, hogy a reichsrath delegatiója a könyvelés által semmi praejudieiumot teremtve nem lát. Vajon jogosítva voltam-e én mint közös pénzügyminister az osztrák | delegatió határozata ellen protestálni; az ellen, hogy mit tart e delegatió praejudiciumnak, mit nem? Méltóztassék os^k utána nézni a magyar ! delegatió jegyzökönyvében, mely kimondta, hogy | ezen adósságnak a közös államadósságok könyvébe való be nem vezetése teljesen indokoltnak tekinthető. Mint közös pénzügyminister itt is jelen voltam, tehát én állásomnál fogva nem érezhettem hivatva magamat akár egyik akár másik delegatió véleménye ellen protestálni. Ez tehát az a nagy bün, melyet a minister ur fejemre méltóztatott olvasni? (Helyeslés és tetszés a középen.) Széll Kálmán pénzügy in mister: T ház! I Csak egy szót akarok arra nézve mondani, hogy | a magyar delegatióban mondottaknak nem néztem ! utána. Ezt azért nem tettem, mert azt hittem, a | mint hogy egyebet nem is hihettem, hogy a közös I pénzügyminister egyik delegatióban csak azt mondja, i a mit a másikban. (Élénk derültség és tetszés | jobhfelől.) Gr. Nemes Nándor: T. ház! Én egészen ! röviden kívánok a napirenden levő tárgyhoz szó! lam Ebben a kikezdésben az mondatik, hogy j „feihatalmaztatik a kormány." Én t. ház! mint már több alkalommal kijelentettem, a kormány iránt bizalommal nem levén, e szakaszt nem szavazom meg. Ez alkalommal, csak azt akaróin ismételten indokolni: miért nem vagyok a kormány iránt bizalommal. Hivatva érzem ezt tenni ma, mert a ministereluök ur, ki ezen törvényjavaslatot, habár a kormány kéri a felhatalmazást, egészen \ a pénzügyministerre bízza, tegnap azt mondta, hogy ő 1875-ben figyelmeztette a nemzetet, hogy ne tápláljon túlságos reményeket. Hogy én nem vagyok bizalommal a kormány iránt, ez természetes : i mert érvelése helyeslését el nem ismerhetem, és ! nagyon csodálkozom, hogy a t. kormány oly módon érvel, mint ezt a múlt két nap tette, felolvasván ! a t. ministerelnök ur tegnap azon nyilatkozatát, melyben azt mondta, hogy ő figyelmeztette a nemzetet, hogy ne tápláljon túlságos reményeket. Miután a ministerelnök ur azt mondta, hogy | legyenek azok. kik beszédeit idézik, olyan szívesek, | idézzenek helyesen, én 1875-ből fogok valamit idézni, és pedig a kormány programmját, és ebből nemcsak a t. ház, hanem az egész ország meggyőzödhetik egyfelől arról, hogy miként történik a kiegyezkedés, más felől arról, hogy reményekkeltettek a nemzetben, melyek nem teljesíttettek.
