Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-413

413. országos ülés juuíus 22. 1878. 239 Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassék engem meghallgatni. {Halljuk! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy a t. képviselő és előadó ur néhány szóval t befejezhesse szavait. (Eláll! Eláll! Halljuk!) Én azt hiszem, a dolog érdeménél fog maradni. (Halljuk ! nagy mozgás) Márkus István : T. ház ! Engedjen meg nekem a t. ház, hogy befejezzem szavaimat s egyszersmind jóvá tegyem azon kifejezést.. . (Eláll!) jóvá tegyem azon kifejezést s elnök urnák igeu is jogos figyelmeztetésére kimondjam, hogy igen is azt tartom ezen házban kivótelképen sincsenek Paprika Jancsik; azt tartom, hogy ezen t. háznak minden egyes tagja . . . (Eláll! Tartós zaj balfelöl.) Azt tartom t. ház, hogy e háznak minden egyes tagjai, bármily ellentétes politikát, nézete ket valljanak, és bármily éles ellentétbe helyezkedjenek is egymással azok védelmében, esak meggyőződésük és kötelességük szavát fogják követni. S ezért meghajolva azok meggyőződése előtt, kiknek meggyőződése az enyimtől eltér, — azokhoz, kiknek mint nekem igaz meggyőződésük, hogy ezen törvényjavaslat az országra nézve sokkal kevesebb terhet ró, mint azon terhek volnának, melyek annak elutasításából származhatnak, azon képviselő urakhoz nem az én, nem a bizottság, hanem saját kötelességük nevében fordulok azon kérelemmel, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapiául elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés jobbfelcl. zaj balfelöl.) Elnök: A főrendiház jegyzője kivan egy üzenetet átadni, Nyári Jenő br. a főrendiház jegyzője: Tiszteletteljesen jelentem, hogy a főrendiház a Franczia-, Olasz- és Németországgal kötött vámés kereskedelmi szerződés hatályának meghoszszabbitásáról, valamint az 18#8. évi állami költségvetésről szóló törvényjavapatokat változatlanul elfogadta. Gulner Gyula jegyző: (Olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát.) Elnök: T. ház ! A Francziaország, Németország és Olaszországgal kötött vámszerződés hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat, valamint az 1878-diki államköltségvetésről szóló törvényjavaslatra nézve a két ház közti megegyezés létesülvén, ezen két törvényjavaslat legfelsőbb szentesítés végett ő felségéhez fog hódoló tisztelettel felterjesztetni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A mai napon, a mint hallom, egy képviselő ur roszalását fejezte ki a felett, hogy a szőnyegen levő vitában részt nem vettem. Nem mondom, hogy különben nem szólottam volna, ha ez nem történik, de meg akarom igen röviden mondani, hogy miért nem szóltam eddig ós miért szólok most, ha már eddig nem szólottam. Nem szólottam eddig azért, mert mindazon tárgyakat, a melyekről ezen öt napi vita keretében szó volt, még némileg magát a most szőnyegen lévőt is azok közé sorozhatnám, a melyek a ház kebelében már ismételten vita tárgyát képezvén, saját magam részéről is mindegyikhez nem egyszer, de ismételve szólni volt alkalmam. Ezen mostani tárgyra nézve pedig az indokokat, melyek mellette szólnak, igen t. collegám a pénzügyminister ugy, mint a tegnapi napon is Szlávy igen t. képviselő ur, valamint az előadó ur is kellően kifejtették S ha ina szólok, teszem ezt főleg azért, nehogy egy ily nagy vitában hallgatásomból azok, a kik — nem mondom e házban, — de talán másutt minden jelenségen kapnak, azt feltüntetendők, hogy a kormánynak saját kebelében is különböző áramlatok vannak, nehogy — mondom — abból, ha ily nagymérvű vitában nem szólok, ismét azt akarják következtetni, hogy talán ezen tárgyra vonatkozólag nem egészen vagy nem mindenben, ezt is szokták mondani, — utógondolat nélkül értünk egyet. De mert ezért szólok egyfelől, és mert igen természetesen, a ház minden oldalán a türelem fogyatékán van : igen röviden és igen keveset kívánok szólni, s nem fogok refíectálui azon kemény, erős, igaztalan megtámadásokra, melyekkel ugy magamat, mint az egész kormányt, sőt mondhatnám, az egész szabadelvű pártot illették. Én ugyan, t. ház, nem ismerem el az igazságnak azon mérvét, hogy az egyik oldal nevezheti a másikat hazaárulónak, a másiknak minden egy kissé erősebb kifejezése pedig „eláll" szóval ós zajjal fogadtassák Az én egyéni meggyőződésem szerint azt tartom, hogy az ily szavak sem az egyik, sem a másik részről nem helyesek. De mindenesetre engedjenek meg: azok, kik napokon keresztül élnek ily szavakkal, nehezen vannak erkölcsileg jogosítva a visszatorlás fölött aztán haragban törni ki. (Ugy van Igazi jobbfelöl.) E kifejezések közül egyikre sem refiectálok, hanem egyre kívánom a t. házat figyelmeztetni, ez az — s ez iránt Helfy képviselő ur talán nem volt helyesen értesítve felszólalásakor, — a miért a ház t. elnöke élénken és a legerélyesebben felszólalt, az az volt, hogy itt a ház kebelében a törvényhozás másik házát sértő kifejezésekkel illették. S én felteszek magáról Helfy képviselő úrról anynyit, hogy ő, ki ismeri a parlamenti praxist, sem azt nem fogja helyeselni, sem pedig azt, hogy ha valaki, — legyen az bár legjobb barátja is, — midőn az elnök e miatt felszólal, akkor pisztolyt és fegyvert emleget. (Mozgás) Én, t. ház, a politikai érettségnek egyátalában, de a szabadelvű, annál inkább az alkotmányosan