Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.
Ülésnapok - 1875-413
228 413. országos ülés jiuijns 22. 1878. Elmondtam t. ház azt, a mit mondani akartam. Még csak egy rövid megjegyzést teszek. Hiszem, hogy vannak a háznak tagjai, kik azt fogják mondani, hogy haza beszélek. Ezeknek válaszúi azt mondom, hogy haza beszélni nekem szükségem nincs S én őket nem gyanúsítom a fontos tárgy körüli mély hallgatásukért azzal, hogy talán azért nem beszélnek, nehogy otthon meghallják, mit mondanak. {Tetszés és helyeslés a balon.) Az egész, mit én kivánok, és mire fősúlyt fektetek, s mit szeretném, hogy figyelembe méltóztassanak venni: az, hogy ez országban a párt, akármelyik h gyen az, ha kormányra jut, ne feledje el, mit hirdetett kormányra lépése előtt, ne álljon el azon iránytól, mely által magát a nép bizalmára érdemesítette. (Élénk helyeslés balról.) Ne ját-ízódja le újból egy háló történetét. A történt t ez : Egy halász családból született plébános előszobájában kifeszített hálót tartóit, látogatóinak kegyeletteljesen azt mondotta: azért tartja ott a hálót, hogy soha meg ne feledkezzék eredetéről. Később püspök lett. A háló eltűnt. A kérdezősködőknek azon kérdésére, hová j lett a háló, egész naivul ezt felelte : „ugyan mi | hasznát venném már a hálónak, miután a halat I már kifogtam." {Élénk derültség a balon.) A ! másik az, hogy az ellenzék sohasem Ígérjen a nép előtt olyat a mit kormányra jutásakor nem j tarthat meg. {Elénk helgeslés balról.) S ez az országos bi/alomnak helyrehozására könnyű, de nagyon biztos f óvszer. Én a törvényjavaslatot nem fogadom el. {Elénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Csanády Sándor: T. ház! Ha egy önzéstelen, hazáját, nemzetét forrón szerető, a valódi alkotmányos szabadságért lelkesedni tudó hazafi figyelemmel kisérte "a képviselőház tanácskozásait, e tanácskozások eredményét, vagy tanulmányozta a képviselőháznak a legközelebbi 3 évekrőli napióit, lehetetlen, hogy lelki fájdalmat ne érezzen kebelében, látva azon erkölcsi sülyedést, azon haza és nemzet elleni törekvéseket, melyeknek szemtanúi voltunk e képviselőházban, lehetetlen, hogy megvetéssel ne forduljon el a kormány ós a kormánypárti képviselők működésétől, el ne kárhoztassa azokat. És méltán t. ház, miután mind a minister urak, mind a kormánypárti képviselő uraknak többsége megtagadva politikai hitelveiket, megtagadva a képviselőkül lett megválasztatásuk alkalmával választóiknak tett ígéreteiket, megtagadva programmjukat, (Igaz \ a szélsőbal'oldalon.) azokkal tökéletesen ellentétes irányban működnek, működnek az ország, a nemzet megsemmisítésére, tönkre jutására; midőn látja, hogy mind maga Tisza Kálmán ministerelnök ur, a ki az 1861-iki országgyűlésen a határozati párt egyik hírneves vezére volt, a ki mint olyan rósz időben még szóba sem akart állani az uralkodóval, mind pártjának azon tagjai, a kik az 1861-ik országgyűlésen az ő nyomdokait követték, a kik az 1861-iki országgyűlést követő időszakban is Magyarország jogtalanul elrabolt önállóságának és függetlenségének visszaszerzéséért küzdöttek, a kik az 1867-iki közösügyes kiegyezés létrejötte ellen működtek, s midőn akiegyezkedés megköttetett, annak megsemmisítésére törekedtek : azt a hazára, a nemzetre nézve vészesnek, kárthozónak, sőt átkosnak is mondták. (Derültség a középen. Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Igen is átkosnak mondták. Épen a ministerelnök Tisza Kálmán ur mondta azt. (Igaz ! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A mai napon uraim megtagadva multjokat, az általok is kárhoztatott közösügyes közjogi alapon mint e haza, e nemzet legnagyobb, legkérlelhetetlenebb ellenségei szerepelnek; midőn látja, hogy a közjogi ellenzék egyik vezére, Tisza Kálmán, megtagadva múltját, meghazudtolva önönmagát, megcsalva a nemzetet, (Mozgás a középen.) az általa is kárhoztatott közösügyes közjogi alapon elfogadta a ministerséget, elfogadta a ministerelnöksóget. Igaz t. ház, miszerint midőn Tisza Kálmán ur az évtizedeken át vallott politikai hitelveinek árán bejutott a ministerelnöki székekbe. (Derültség a középen.) Igenis a ministeri székekbe, mert két helyet foglal el, mint belűgyminister és ministerelnök, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Tudva, miszerint a ministerelnöksógnek a közösügyes közjogi alapon való elfogadása által a haza, a nemzet és a köz^rkölcsisóg elleni bűnt követ el, hogy e merénylete elkövetése általi bűneit némileg kiengesztelje ós hogy továbbra is álomport hintsen e haza polgárainak szemeibe, oda nyilatkozott, miszerint a ministerelnöki szék elfoglalása által nem adta lel a múltban vallott közjogi politikai hitelveit, hanem igenis egy időre felfüggesztette, csak szegre akasztotta azokat, hogy e hazát, e nemzetet megmentse azon nyomorúságos helyzettől, a melybe azt az egymást felváltó közösügyes kormányok taszították, hogy az állam bevételei és kiadásai közötti egyensúlyt helyreállítsa. Azonban szerintem t. ház, a ministerelnök ur e nyilatkozata által csak szaporította bűnei számát, mert az évtizedeken át vallott politikai hitelveknek elárusitása, a képviselői programúi oknak időközbeni megváltoztatása, nézetem szerint egyértelmű a csalással, egyértelmű az árulással. (Mozgás a középen. Igazi Ugy vanl a szélsobaloldalon.) Ugyanis t. ház, Tisza Kálmán ministerelnök urnák azon nyilatkozata által, hogy ő csak szegre akasztotta egy időre politikai hitelveit, sokan a haza polgárai közül tévútra vezettettek, megcsalattak; mert nagy volt száma e hazában azoknak, a kik remélték, sőt hitték, miszerint Tisza Kálmán ur csakis azért fogadta el az általa is el-