Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-413

228 413. országos ülés jiuijns 22. 1878. Elmondtam t. ház azt, a mit mondani akar­tam. Még csak egy rövid megjegyzést teszek. Hiszem, hogy vannak a háznak tagjai, kik azt fogják mondani, hogy haza beszélek. Ezek­nek válaszúi azt mondom, hogy haza beszélni nekem szükségem nincs S én őket nem gyanúsí­tom a fontos tárgy körüli mély hallgatásukért azzal, hogy talán azért nem beszélnek, nehogy otthon meghallják, mit mondanak. {Tetszés és he­lyeslés a balon.) Az egész, mit én kivánok, és mire fősúlyt fektetek, s mit szeretném, hogy figye­lembe méltóztassanak venni: az, hogy ez ország­ban a párt, akármelyik h gyen az, ha kormányra jut, ne feledje el, mit hirdetett kormányra lépése előtt, ne álljon el azon iránytól, mely által ma­gát a nép bizalmára érdemesítette. (Élénk helyes­lés balról.) Ne ját-ízódja le újból egy háló törté­netét. A történt t ez : Egy halász családból szüle­tett plébános előszobájában kifeszített hálót tar­tóit, látogatóinak kegyeletteljesen azt mondotta: azért tartja ott a hálót, hogy soha meg ne fe­ledkezzék eredetéről. Később püspök lett. A háló eltűnt. A kérdezősködőknek azon kérdésére, hová j lett a háló, egész naivul ezt felelte : „ugyan mi | hasznát venném már a hálónak, miután a halat I már kifogtam." {Élénk derültség a balon.) A ! másik az, hogy az ellenzék sohasem Ígérjen a nép előtt olyat a mit kormányra jutásakor nem j tarthat meg. {Elénk helgeslés balról.) S ez az or­szágos bi/alomnak helyrehozására könnyű, de nagyon biztos f óvszer. Én a törvényjavaslatot nem fogadom el. {Elénk helyeslés és éljenzés a balol­dalon.) Csanády Sándor: T. ház! Ha egy önzés­telen, hazáját, nemzetét forrón szerető, a valódi alkotmányos szabadságért lelkesedni tudó hazafi figyelemmel kisérte "a képviselőház tanácskozásait, e tanácskozások eredményét, vagy tanulmányozta a képviselőháznak a legközelebbi 3 évekrőli nap­ióit, lehetetlen, hogy lelki fájdalmat ne érezzen kebelében, látva azon erkölcsi sülyedést, azon haza és nemzet elleni törekvéseket, melyeknek szemtanúi voltunk e képviselőházban, lehetetlen, hogy megvetéssel ne forduljon el a kormány ós a kormánypárti képviselők működésétől, el ne kárhoztassa azokat. És méltán t. ház, miután mind a minister urak, mind a kormánypárti kép­viselő uraknak többsége megtagadva politikai hitelveiket, megtagadva a képviselőkül lett meg­választatásuk alkalmával választóiknak tett ígére­teiket, megtagadva programmjukat, (Igaz \ a szél­sőbal'oldalon.) azokkal tökéletesen ellentétes irány­ban működnek, működnek az ország, a nemzet megsemmisítésére, tönkre jutására; midőn látja, hogy mind maga Tisza Kálmán ministerelnök ur, a ki az 1861-iki országgyűlésen a határozati párt egyik hírneves vezére volt, a ki mint olyan rósz időben még szóba sem akart állani az ural­kodóval, mind pártjának azon tagjai, a kik az 1861-ik országgyűlésen az ő nyomdokait követ­ték, a kik az 1861-iki országgyűlést követő idő­szakban is Magyarország jogtalanul elrabolt ön­állóságának és függetlenségének visszaszerzéséért küzdöttek, a kik az 1867-iki közösügyes kiegye­zés létrejötte ellen működtek, s midőn akiegyez­kedés megköttetett, annak megsemmisítésére töre­kedtek : azt a hazára, a nemzetre nézve vészes­nek, kárthozónak, sőt átkosnak is mondták. (De­rültség a középen. Igaz ! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) Igen is átkosnak mondták. Épen a mi­nisterelnök Tisza Kálmán ur mondta azt. (Igaz ! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A mai napon uraim megtagadva multjokat, az általok is kárhoztatott közösügyes közjogi ala­pon mint e haza, e nemzet legnagyobb, legkér­lelhetetlenebb ellenségei szerepelnek; midőn látja, hogy a közjogi ellenzék egyik vezére, Tisza Kál­mán, megtagadva múltját, meghazudtolva önön­magát, megcsalva a nemzetet, (Mozgás a középen.) az általa is kárhoztatott közösügyes közjogi ala­pon elfogadta a ministerséget, elfogadta a minis­terelnöksóget. Igaz t. ház, miszerint midőn Tisza Kálmán ur az évtizedeken át vallott politikai hit­elveinek árán bejutott a ministerelnöki székekbe. (Derültség a középen.) Igenis a ministeri székek­be, mert két helyet foglal el, mint belűgyminister és ministerelnök, (Igaz! Ugy van! a szélsobalol­dalon.) Tudva, miszerint a ministerelnöksógnek a közösügyes közjogi alapon való elfogadása által a haza, a nemzet és a köz^rkölcsisóg elleni bűnt követ el, hogy e merénylete elkövetése általi bűneit némileg kiengesztelje ós hogy továbbra is álomport hintsen e haza polgárainak szemeibe, oda nyilatkozott, miszerint a ministerelnöki szék elfoglalása által nem adta lel a múltban vallott közjogi politikai hitelveit, hanem igenis egy időre felfüggesztette, csak szegre akasztotta azokat, hogy e hazát, e nemzetet megmentse azon nyo­morúságos helyzettől, a melybe azt az egymást felváltó közösügyes kormányok taszították, hogy az állam bevételei és kiadásai közötti egyensúlyt helyreállítsa. Azonban szerintem t. ház, a minis­terelnök ur e nyilatkozata által csak szaporította bűnei számát, mert az évtizedeken át vallott po­litikai hitelveknek elárusitása, a képviselői prog­ramúi oknak időközbeni megváltoztatása, nézetem szerint egyértelmű a csalással, egyértelmű az áru­lással. (Mozgás a középen. Igazi Ugy vanl a szélsobaloldalon.) Ugyanis t. ház, Tisza Kálmán ministerelnök urnák azon nyilatkozata által, hogy ő csak szegre akasztotta egy időre politikai hitelveit, sokan a haza polgárai közül tévútra vezettettek, megcsa­lattak; mert nagy volt száma e hazában azoknak, a kik remélték, sőt hitték, miszerint Tisza Kál­mán ur csakis azért fogadta el az általa is el-

Next

/
Thumbnails
Contents