Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-413

418. országos tlés június 22.1878. 227 érzelméből folytak.Nunc venio ad fortissimum virum; és ezt teszem szülőföldem iránti kötelezettségből, mert csakugyan sajnosán hallottam többször, hogy Erdélyben bizony nincs semmi szabadelvű elem. E kis könyv bebizonyítja, hogy ha ma nincs is talán, de bizony volt. (Derültség.) Ezt a kis könyvet Horváth Gyula t. barátom bocsátotta közre, (,' erültség balfel'ól.) és pedig nem 1872-ben, hanem 1874-ben, épen a fusió létrejöttekor. Ozélja volt a fusiónak útját törni. Én becses engedelmekből belőle csakis annyit olvasok fel, a mi közgazdasági kérdéseinkre vonatkozik. (Halljuk'. Halljuk!) Tele van nagyon igaz eszmékkel. De méltóztassanak, ha tetszik, privátim a könyvecskével megismerkedni és csak a következők felolvasására szorítkozni: „Mig a kereskedő és iparos Bécsre van utalva pénz és hitelkérdéstoen; mig a pesti pénzpiacz nem egyéb mint Bécs gyengén dotált fiókja; mig a pesti és magyarországi érdek csak ugy talál meghallgatásra, ha a bécsivel nem ellenkezik, a bécsi pedig tekintet nélkül Magyarországra, addig ne álmodozzunk helyzetünk megjavulásáról. Ha a gazda, kereskedő, iparos által szükségelt pénz soha nem található itt, mínciig Bécsben keresendő: akkor ezek — akarva, nem akarva — a bécsi Bábel felépítésén dolgoznak, mely csak akkor lesz igazi íratással Magyarországra, midőn eldöltóbí-n romjai alá temeti azt. A bécsi krachban az előjáték már meg volt. A bánkkérdés megoldását, a magyar pénzpiacz föls?abaditását kétkedés, tanácstalan tanácskozások, nem fogják eszközölni soha A nagy és hosszas készülődések is csak arra valók, hogy az ügy keresztülvihetősógében kétkedők számát még szaporítsák, kik közt fájdalom épen titubálásunk következtében a pénz emberei vannak fölös számmal, ezeknek jóakaratú közreműködésére pedig szükségünk van. Á ki ezen kérdés megoldása nélkül hiszi finaíicziánkát rendezhetni, az mondja meg ezt, álljon nyíltan elő azon eszközökkel, melyekkel e kivul magunkon segíthetünk ? De mert erről és arról is akadályok mutatkoznak, itt is, ott is, kételyek merülnek fel, existentiánk egyik napról a másikra váló taszigálásával vigasztalgatni bennünket, szép szamaritánus tulajdonság lehet, hanem nem az, mire most Magyarországnak szüksége váü." (Tetszés és derültség a baloldalon.) „Ha.pénz- és hitelviszonyaink fölszabadulnak Bécs alól, akkor iparunk, kereskedelmünk és gazdászatúnk is föl fog virulni, akkor lesz az adóemelésnek is bázisa ; de igy csak préselni lehet adói az emberekből, de nem fölvenni tőlök. Minden napi késedelem ez ügy megoldására fölér egy elvesztett millióval. Ki komoly időkben csak palíiativ szereket praescribál, melyek sikerében ő maga kétkedik legjobban: az többet árthat ügyünknek jó akaratból, mint ellenségeink az ellenkezőből. Most már nem érünk rá, hogy némely urak és ciiequek jó akaratát biztosítsuk magunknak, és ennek hozzunk áldozatokat, mert ebből megélni nem lehet, akár marad a nationalbank és az ezzel összeforrt osztrák kormány jó akarónk, akár nem, a kérdés megoldását halasztani nem szabad. Ha mostani kormányunk módot nyújtani a megoldásra nem képes : álljon elő vele nyíltan, határozni fog az ország többsége a felett, hogy ez akadályokat ő is oly komolyuknak tartja-e vagy nem. De ezen kérdés halasztása roszabb a tehetetlenség nyilt bevallásánál, mert az időt vesztegeti és a viszonyokat még jobban összezilálja, és azoknak állását, kik ellenkező nézetben vannak, és kik e nézet érvényesítésére erőt, reményt és képességet éreznek magukban, nehezíti. A bankkérdés megoldása nélkül az összes flnancziális tervezeteknek hiányzik a bázisa, homokra van financziánk, kereskedelmünk, iparunk és hitelünk építve. Mit nem tudott három század megtörni, alkotmányunk és államiságunkban fektetett hitünket: azt a national bank eszközölni fogja ugy, hogy a feltámadhatás reménye is ki fog aludni a szivekből. (Derültség és tetszés balon.) Egy önálló magyar jegybank, egy magyar önálló pénzpiacz teremtése nem vágyaink tárgyát, de állami megélhetésünk és fejlődésünk föltetelét képezi. S miután nem vágyak ezek, de életszükségletek, rólok lemondani nem fogunk soha, mert gazdászatúnk, kereskedelmünk és iparunk fölvirágozása nemcsak nem eszközölhető ezek nélkül, de nem is képzelhető. Kik ezek nélkül vélik ezt eszközölni, azok tartoznak a válaszszal s azzal, hogy a múlt szomorú eredményeit uiegczáfolják, mi eléggé okoltunk a múlton arra, hogy követeléseinkben egy hajszálnyit se tágítsunk a jelenben." T. ház ! Talán nem szükséges figyelmeztetnem arra, hogy én ugy találom, hogy e kis könyvekben megtalálhatta bárki is az okot, a miért ma már az ellenzék szavaiban senkisem hisz az országban. (Helyeslés a baloldalon) Sajnos igazság és átalában kimondhatjuk azt, hogy nemcsak a parlamentnek egyes pártjaiban, de az ország összes törvényhozása iránt meg van ingatva a bizalom, (ügy van] a baloldalon.) S én ebből nagyobb bajt várok a hazára, mint várok azon fenyegetésből, mely ezen törvényjavaslat el nem fogaüása által bennünket érne. (ügy van ! balfelöl) Kötelességünk az ingadozó bizalmat helyreállítani, kötelességünk minden áldozat árán, mert hogy ha ezt helyre nem állítjuk, és veszély jön: e miatt nem a kormány lesz felelős, hanem mi, a parlament tagjai. (Élénk helyeslés balfel'ól.) 29*