Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-400

400; orMágoe flléB május ti. IMS. 15 kiszámításának más biztosabb, exactabb, positivebb adatok hiányában legalább hozzávetőleges támpontokat ad a két fél adóképességének megítélésére. Ad ma, de talán nem lesz képes adni később. És ezért állítom fel azt, hogy thesisöl és absolut érvénynyel biró elvül még ezt sem fogadhatnám el semmi körülmények között sem, mert csak ott képes adminioulumot adni az adóképesség megítélésére a direot és indireet adó együtt véve, a hol például a direot adókat illetőleg a két fél adótörvény hozásában és adótételeiben meg van. hanem is a teljes azonosság, hanem fővonásokban [ körülbelől ugyanazok a tényezők szerepelnek. Mert, a mely perczben a két félnek a direot adókra vonatkozó törvényhozása egymásétól teljesen eltérő j alapokon indulna meg, őzen esetben és már a [ jövő aránykiszáraitásnál ezen eset fog valószi- j nüleg fenforogni, a direot adókat csak ugy lehet I a többi adónemmel együtt számításba venni, ha az egyenlőtlen adók ki hagyatnak és csak azok vétetnek fel tényezőül, melyeknél nagy eltérés nincs, ennek az az eredménye, hogy a direot adók hozzávetőleges számítási alapúi szolgáljanak, már nem lehetne. Ma midőn ezen tényezők, ha nem is egészen ugyanazonosak, de nagy vonásokba i körülbelől egyenlők: midőn továbbá, tekintve különösen azon időszakot, a melyből a számitások vétettek, az 1868-tól 1875-ig terjedő időt, a két fél törvényhozásánál történtek ugyan hullámzások ós változtatások itt is ott is. de azért nagyban az alap mégis ugyanazonos: ma azt lehet számítani, hogy ha van valamely hozzávetőleges számítás az adóképesség helyes arányának megállapítására, az j nem kereshető ós nem keresendő másban ina sem, | mint a hol keresték 1867-ben: a direct és indi- ! rect adók összeségében. Azt mondja az én t képviselőtársam, hogy ezen számítás nem hozza ki a 30%-ot, hanem kihozza a 27°/

0-ot, s ha ő ehhez ragoszkodik, s ezen tul nem megy, sőt azt mondja, hogy a 29% számítás ellen is nyomós kifogásai volnának. Fölhozza, hogy az egyik és másik fél jövedelméből ki van hagyva pár oly tétel, a mi belevaló Meg j kell jegyeznem, hogy a számitásnál a direct adók- i ra nézve már most is ki vannak hagyva lehetőleg I azon adók, melyek csak egyik fél területén vannak behozva, például kihagytuk az 1875-ben nálunk j behozott uj adókat. I Azt mondja például, hogy kihagyatott Ausztria i jövedelmeiből a szelvónyadó, ellenben a földteher- | mentesítési ós szőlődézsmaváltsági szelvényadó j nálunk felvétetett; azt mondja, hogy az osztrák \ jövedelmekből kihagyatott az országos pótlék, és azért ezen 29°/

0-ot és 71°/

0-ot kihozó arányszámi tást is alaposan megtámadhatónak hiszi. A ki, t. ház, szíves volt érvelésemnek súlypontját figyelemmel kisérni, azt látta, hogy ón j nem arra fektettem a súlyt, hogy egyátalában semmi kifogás se legyen emelhető az arányszámítás ellen. Állittom azonban Lukács képviselő úrral szemben, hogy az így támasztott kifogások részben nem oly nagy súlyúak, részben pedig — mint az a kifogás, mely a szelvényadóra nézve felhozatott — nem olyanok, melyek ellen viszont alapos érveket ne lehetne felhozni. Mi az első cathegoriát illeti, ezek közé sorolom pl. azt, hogy az országos pótlék felvéve nincs. És miért? Ennek két oka van. Mert ennek felvétele ma, mikor Magyarországon országos pótlék nincs, természetesen nem is lehető; de hát ennek absolut véve felvétele az osztrák zárszámadásokból igen bajos is lenne ; mert annak igen sok oly alkatrésze van, a mit egészen tekintet nélkül hagyni nem lehet, és így egészében azon országos pótlókot felvenni nem lehet, mert nem oly részei vannak — ha nem is mindannyi olyan, — a melyek a mi bevételeinkben benne vannak. De a másik oka, a miért kihagyattak: az, mert 1867-ben is, mikor számítás tétetett az 1858—65-ig terjedő időszakra, ezen országos pótlékok figyelmen kivül hagyattak. A mi a földtehermentesitési járulékot illeti: hogy miért vétetett fel az nálunk, és miért nem vétetett fel Ausztriában, ezen kérdésnek alaposságát elismerem; de kénytelen vagyok a t képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy ez oly csekélység, a mely az aránykiszámitásnál alig tesz valami különbséget, Ha felveszem azon Összegeket, a melyeket erre nézve az osztrák költségvetés felmutat és azokat beveszem az arány kiszámításába : akkor az egész differentia 009!) részt képez. Méltóztassék ezen kicsiny számot felvéve, azt összehasonlítani azon összegekkel, a melyekről itt szó vau, ós látni fogják, hogy ez oly eltérés, a mely talán nem igen érdemel sok szót. A mi pedig a szelvényadót illeti, az igaz, hogy ez az osztrák jövedelmekbe felvéve nincs; de ennek az oka egyszerűen az, mert az Í867: XV. t.-czikknek, a mely az államadósságok elvállalásáról szól, egyik szakasza gondolom a 2. §-a azt mondja, hogy Magyarország elvállal egy változhatatlan arányt ennyi összeggel; de másfelől Ausztria kiköti magának ós ebbe Magyarország is beleegyezik, hogy a conversióból minden származó előny a szelvónyadóval és effélékkel együtt kizárólag Ausztria javára írassék. Ez akkor oly alku volt, a melybői meg volt mindkét félnek a maga előnye, meg volt a mi részünkre is az előny és a melynek megkötésénél a szelvény-adónak igénybevételéről mi lemondtunk. És mert akkor világosan lemondtunk, — és ennek is hozzájárulásával lehetett akkor az 500 millió praeeipiumot az államadósságoknál levonni, — igen is ezen saelvény-adónak felvétele nem mutatkozott most