Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-400

14 400. országos ülés május 41.1878. eszköz, oly adminiculum, mely mindannyi közül, melyet e téren fel lehet állítni, a probabilitásnak legnagyobb mértékéve! és előnyével bir, ma a midőn még például az egyenes adók felvételénél egyenlő tényezők vehetők számba ; de a mint a két fél adórendszere egymástól eltér, annál több rectifíeatiót fog a jövőben igényelni. Es, t. ház, ezen alap mindenesetre a pontosság nagyobb mértékével bir, mint a mit Lukács Béla t. képviselő ur emiitett, a ki azt mondotta, hogy megbízhatóbb lenne ennél a népesség száma s megbizhatobb más egyéb mód, melyet azonban közelebbről nem jelzett. Ennél mindenesetre megbízhatóbbnak mondotta a lakosság számát. Ezt én semmi körülmények közt, — ámbár a másiknak csalhatatlanságát sem vitatom — helyesnek el nem ismerhetem. Méltóztassék például a határőrvidéki népességnek adóképességét összevetni Morvaország, Csehország vagy Silézia népességének adókópességével, s micsoda arányokat hoz ki majd a t. képviselő ur? Mindenesetre sokkal nagyobbat 30°/

0-nál. Nem helyeselhetem azt a tant sem, melyet a különvélemény által, és ma Lukács Béla képviselő ur beszédében felállítani hallottam, hogy a javaslat hasisánál, — melyet én is csak mint hozzávetőleges, de ma aránylag legelfogadhatóbb számítást hoztam fel s igy kívánok tekintetni, — a direct s indirect adók jövedelmének összeségénél az indirect adók jövedelmeinek alapján tett számítás helyesebb lenne, sőt nézete szerint a direct adókat ki kellene hagyni és az indirect adók alapján tett arányszámítás mindenesetre helyesebb lenne ennél. Ezt a thesist, t. ház, magam részéről nem helyeslem, mert a mennyire soha el nem fogadhatnám az arány kiszámításának alapjául egyedül az egyenes adókat: azt tartom, hogy az indirect adójövedelme — két külünböző orsszág jövedelmét véve fel, — nem mindig kifolyása, nem mindig hévmérője azon két ország vagyoni és anyagi állapotának ; mert t. ház, az indirect adók összege abstracte és egyedül véve nem mindig képezik az anyagi erők működésének tiszta kifolyását és ha csak ezek vettetnek össze két országra nézve esak összes idevágó viszonyaiban különbözik egymástól, nem adja meg az igazságos arányt a két ország anyagi ereje közt. S ez igen egyszerű. Miért? Ha a t. képviselő ur szives e thesis consequentiáit meggondolni, ugyan mire jutunk ? Azt hiszi-e valaki talán, hogy a ezukoradónak jövedelme, a mely Ausztriában mutatkozik, összehasonlítva a czukoradó azon jövedelmével, a melyet Magyarország mutat, ha hozzászámítjuk is a legbusásabban, a mit Magyarország osztrák czukorban fogyaszt: hogy ez hü kifejezője lesz a két ország adóképességének ? Azért hisz-e valaki, hogy ha Ausztriában egy főre bizonyos mennyiségű czukor esik s Magyarországon más mennyiségű cukorfogyasztás esik egy főre, hogy az az arány, mely ebben kifejezésre jön: egyúttal kifejezője a két ország adóképességének ? Azt hiszi-e valaki, hogy az az arány, melyet pl. egy morvaországi, egy csehországi város, kerület, vagy vidék ezukorfogyasztás* mutat, összehasonlitva az Alföld valamelyik városának, vagy vidékének czukorfogyasztása arányával : aaouos-e a két fél adóképessógének arányával? Azt hiszem, hogy nem. Az a magyar ember, a ki sokkal kevesebb czukrot fogyaszt, mint az az ausztriai: azért lehet vagyonosabb, mert a szokás és az életszükségletek itt is ott is mások. ügy van ez a sörnél is. Azt hiszi-e valaki, hogy a sörjövedelem, a mint kifejzésre van hozva oly országban, a hol a sörfogyasztás a szokás, az átalános bevett viszonyoknál fogva a lakosságnak majdnem mindennapi élet szükségévé vált, hogy azon jövedelem, mely egyszersmind az adóképességet is kifejezi? Azt hiszi-e valaki, hogy Magyarország sörjövedelmének — bele véve azon sörjövedelemet a melyet mi indirecte Ausztriának az által fizetünk, hogy osztráksört fogyasztunk, — mértéke egyenlő az adóképesség mórtékével? így van ez a borral és igy van a többivel. Pedig ha a t. képviselő ur thesisét a végletektig kellene vinni és lehetne is oda vinni: akkor oda jutnánk, hogy mert Oroszországnak a szesz-adóból eredő jövedelme például két akkora, mint Európa egy másik államáé, például Francziaországé, Oroszország anyagi ereje, vagyonosséga, adóképessége ötször akkora, mint Európa bármely más államé. Az indirect adók magok — nem a többiekkel együtt, hanem maguk — két különböző viszonyú, különböző természetű ország adókópességónek összehasonlitásával egyedüli szerepet nem játszhatnak, hanem kell, hogy correctivomot kapjanak azon többi tényezőkben, melyekkel együtt, habár nem is egyedüli helyes mértékét képesek adni az adóképesség megítélésének, de alkalmasak arra, hogy hozzávetőleges támpontot nyújtsanak, és azért az indirect adókat magukat sohasem ismerhetném el olyanoknak, melyek az adó képesség megmérésére alkalmasak. De valamint el nem fogadhatom azon tant sem, hogy tehát a direct adók azok, — mert teljesen egyetértek azokkal, melyek ez irányban 1867. óta írattak és mondattak, hogy t. i. az ez alapon való számítás a legfélszegebb következtetésekre visz, — valamint — mondom — nem fogadhatom el azon tant, hogy a direct adók azok, melyek alapúi veendők fel: ugy mégis azt mondhatni, hogy a kettő együtt véve, a direct és indirect adó és ez az, a mi 1867-ben és 1877-ben alapul szolgált a quota