Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-407

116 407 országos ülés június 14.1878. intézkedések nem tétethetvén meg, a bilanoban nem lettek felvéve. Ilyenek a bólyegnovellából, a szeszadóból várt jövedelmek növekedése Ezek egy része azonban magában a kezelésben mégis fog jelentkezni, mert ha a kiegyezési törvények végleg letárgyalhatok lesznek, s ekként a kiegyezés létre jön : a zárszámadások restitutió tekintetében kisebb terhet, a szeszadónál pedig a bevételek növekedését fogják mutatni, és ez által az ezen költségvetésben felmutatott összeghez képest a hiány csakugyan kisebb lesz. Azt pedig nem ismétlem, hogy a költségvetés fedezete ugy van összeállítva, hogy — a mint azt az ellenzék igen t. tagjai is beismerték — egészen az 1877-ik évi resultátumokra van alapítva, sőt azon alul maradván, bizton lehet rá számítani, hogy többé az bekövetkezni nem fog, a mi 1876-ig minden évben bekövetkezett, hogy a zárszámadási hiány nagyobb volt az előirányzott hiánynál. Ezek előrebocsátása után egy igen rövid megjegyzést kívánok tenni arra, a mit Kaas Ivor báró mondani szives volt. Én vele hosszasabban azon themáról, a melyet felvetni méltóztatott, nem akarok vitatkozni. De kénytelen vagyok mégis az általa fölállított igen különös számításról röviden szólani, mert ámbár hiszem, hogy ha az absolute megérintés nélkül marad is, valami nag\ hatást e házban nem fog kelteni: mégis félek tőle, hogy igen sok félremagyarázásokra szolgáltathat alkalmat a házon kivül. Az igen t. képviselő ur igen sajátságos számítást állit föl. Azt mondja, hogy ezen költségvetésben 240 millió frt kiadás van és miután Magyarország termőföldje a kataszteri felmérés szerint negyven és egynehány millió kataszteri holdat tesz ki: ebből az következik, hogy Magyarország adóterhe katasztrális holdankint 5—6 frt között mozog. T. ház! A számítás, a mely ily frappáns resultátumot hoz ki, két lényeges hibában szenved. és ha a képviselő ur ezen két lényeges hibát reparálja, akkor egészen máskép áll elő. Az egyik hiba az, hogy a mikor ő felszámítja Magyarország kiadásait és felosztja magánosokra, családokra és a földre, nem lehet 240 millió frt kiadást fölvenni: mert hisz a t. képviselő ur tudja, hogy ezen költségvetés bruttó-költségvetés, és hogy tehát mindazon kiadást, a mely a bruttó-költségvetés természeténél fogva az egyes bevételek előállítására szükséges, — nem is sorolom föl mind, csak egynehányra, a bányászatra, és a vasutak bevételeire mutatok : — nem lehet adóteherképen felosztani sem a magánosokra, sem a családokra, sem a földre. Igenis kiadjuk ezen összegeket; de abból, amit beveszünk és nem abból amit az adófizető fizet; kiadjuk abból — és az egyik rész átfutó tételt képez. — amint azon kezelési ágak szolgáltatnak. Talán nem fogja velem szemben vitatni a t. képviselő ur, hogy azon 14 millió kiadás, mely a bányászatnál van, olyan, amely az adózó terhére esik, és így van ez ezen kezelési ágaknál végig. Ha fel akarja valaki osztani azon összeget, akkor máskép kell eljárnia. Csak nem fogja valaki azt mondani, hogy azon összeg, a melyet én a dohány beváltására adok ki, amely bevétele a magánosoknak, s ez 5— G millió frtot tesz : az adózó terhe. És így van ez tovább. Ez a képviselő ur számításában az első tévedés és ha ő ezt kiigazítja és a költségvetést nettó veszi, pedig csak így lehet venni: akkor nem jön ki 240 millió, hanem kijő körülbelül 160 és egynehány millió. Ámde ezt a 160 milliót sem lehet egészen venni: mert az összes jövedelem, a melyet hoznak az államvasutak, az államerdők, az államjószágok stb. nem az adó-teherből jön ki, s ennélfogva ez igen jelentékenyen leszállítja a felosztandó összeget, ugy hogy a t. képviselő ur számítása a lehető legalaptalanabb. Azután szenved ezen számítás egy másik sarkalatos hibában, abban, a mit most hallok először, hogy Magyarországon csak a föld ad jövedelmet. igen jól tudom, hogy Magyarország közgazdasági tőke-értékének legnagyobb és legbecsesebb része a föld; hogy azon alapszik minden ; de hogy Magyarországnak más jövedelme ne legyen, mint a föld-jövedelem : azt engedelmet kérek, ma hallom elősző)-. Méltóztassék csak megnézni magából a budgetből — pedig ez nem ád ám egészen hű képet arra nézve, hogy melyek ni ég azon jövedelmek, melyek nem directe a földből szárma.znak, — igen sok más jövedelom is van. Azt állítani tehát, hogy tisztán csak a földre lehet mindazt repartiálni, a miből Magyarország a maga állami kiadásait fedezi, engedelmet kérek, ez oly különböző factoroknak helytelen összevegyítése, hogy ebből csak téves calculus jöhet ki, olyan, mint a. minőt a t. képviselő ur belőle kihúzott, azt mondván, hogy Magyarország katasztrális holdankint 5—6 frtot tizet, Ugyan hol van hát azon jövedelem'? A jelen költségvetésben a földre 36 millió frt adóteher van kivetve; ha pedig 40 millió katasztrális holdat veszünk fel, holdját 5—6 írttal: akkor kijön 2l)0 millió frt De hol van a különbözet a 30 millió és a 200 milliónyi jövedelem között? (Tetszés a középen.) Az ily számítás csak játék t. ház En tehát ezt folytatni nem akarom és csak azt constatálom, hogy azon caleulust ugy elfogadni, a mint felállíttatott, absolute lehetetlen. Lehet igenis arról beszélni, hogy mily adóteher esik Magyarországon a budget adótételein kivül emberre, családra, földre ; de ez most sokkal messzebb vezetne; semmi körülmények között sem lehet azonban kihozni oly