Képviselőházi napló, 1875. XVIII. kötet • 1878. május 21–junius 29.

Ülésnapok - 1875-407

407. országos Illés június 14. 187$. 109 június 14-én kölcsön adott 300 frtnyi összegnek 6%-os kamattal leendő visszatérítése iránt. E kérvények a kérvényi bizottságnak fognak kiadatni. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Horváth Gyula jegyző: Az igazságügyi bizottság előadója Pauler Tivadar! Pauler Tivadar előadó: T. ház! Van szerencsém bemutatni az igazságügyi bizottság jelentését a rendőri kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv-javaslat tárgyában. Kérem méltóztassék annak kinyomatását elrendelni és egyszersmind elhatározni, hogy tárgyalása, az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban tűzessék napirendre. {Helyeslés.) Elnök: Mindenekelőtt azt kérdem a t. háztól, méltóztatik-e elfogadni az igazságügyi bizottság előadójának azon javaslatát, hogy ezen jelentés és törvényjavaslat az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban tárgyaltassék. (Elfogadjuk.) A ház ezen javaslatot elfogadni méltóztatik. ügy a jelentés, mint a törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni s annak idejében napirendre fog tűzetni. Következik a napirend : a pénzügyi bizottság jelentése s törvényjavaslat az 1878. évi államköltségvetésről. Ha a t. ház a jelentést és a törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatik tekinteni, (Helyeslés) az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottság tárgyalván ezen törvényjavaslatot, azt a t. háznak a költségvetés iránt hozott határozataival mindenben megegyezőnek találta. Ennél fogva általánosságban nem is tesz ellene észrevételt, a szövegre nézve azonban egy némely csekélyebb irályi módositást hoz javaslatba, melyeket annak idején lesz szerencsém előterjeszteni. Ezúttal röviden ajánlom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadásra. B. Bánhidy Béla: T. ház! (Halljuk.) Az ellenzék e házban az apropriatió kérdését mindenkor bizalmi kérdésnek tekintette, s a felhatalmazás megszavazását ugy értelmezte, hogy az egyszersmind a kormány iránti bizalom kifejezet sét is involválja, Bármiként vélekedjem is ezen eljárásról, a bevett szokás és az állandó gyakorlat előtt meghajlom ezúttal is, s pedig meghajlok annál inkább, mert épen a jelen alkalommal kiválólag helyén levőnek Ítélem a bizalmi kérdés iránt határozott véleményemet nyilvánítani. Nem szándékom t. ház! szavazatomat terjedelmesebben vagy részletesen indokolni. Nem akarom reasummálni mindazokat, a mik az ellenzék részéről a t. kormány eljárása s politikája ellen felhozattak. Uj szempotokat aligha volnék képes előtérbe állítani, a közelmúlt idők és tárgyalások letarolt merején aligha volnék képes uj eszmékre bukkani, vagy pedig a máifelvetett s megvitatott eszméket uj világításba helyezni, s ezért ismétlésekbe sem kívánok bocsátkozni. Nem látom annak szükségét és czélszerü voltát sem, hogy a t. kormány egyes tényeinek mélyebb bírálatába bocsátkozva, nagyobb szabású vitát provoeáljak, mert egyrészt az ellenzék ez irányban már kifejtette nézeteit, másrészt pedig a közelgő választások alkalmával a nemzet azon helyzetben lesz, hogy döntő Ítéletet mondhat a kormány politikája, eljárása s működése fölött. Midőn megtagadom a bizalmat az igen t. kormánytól, indokolom ezen szavazatomat, hogy egyebet ne említsek — s itt mellékesen megjegyzem, hogy a mire a fősúlyt fektettem mindig, arra fektetem ma is, — mondom indokolom szavazatomat egyszerűen azzal, hogy én a közgazdasági kiegyezést a tárgyalás jelen stádiumában sem tartom elfogadhatónak, s a kormány közgazdasági politikáját hazámra nézve károsnak Ítélem. {Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ennél fogva én kénytelen vagyok a t, kormánytól a bizalmat megtagadni s igy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés balfelöl.) Gébbel Károly: Tisztelt képviselőház! A szőnyegen lévő törvényjavaslathoz legyen szabad nekem is pár szóval és szerény megjegyzéssel járulni, és némely, a költségvetési vitában maisok által mái' elmondottaknak esetleges rövid ismétléséért engedelmet kérni. Midőn a tisztelt ministerium múlt 1875-dik évi márczius havában a kormány gyeplőit válságos körülmények között kezeibe vette, mindenek fölött az ország zilált pénzügyi viszonyainak a közigazgatási reformokkal párhuzamban leendő rendbehozását tűzte ki feladatául. Az országgyűlés megnyitása óta több mint két és fél évi időköz telt el, mely alatt a tisztelt ministerium tétlen épen nem volt; azonban az államháztartás egyensúlyának helyreállítása és a közigazgatás gyökeres szervezése irányában! intentióinak, átalában a közélet és kormányzat majd minden ágaiban szükségeseknek jelzett, mélyen beható törvényhozási intézkedéseknek megtestesülése, a mennyiben azt költségvetései és törvényerőre emelkedett eddigi javaslatai igazolják, az azokhoz kötött várakozásoknak távolról sem felelt mee. Az eddig életbeléptetett intézmények ugyanis az állampolgárok anyagi terheinek enyhítésére és jövedelmeinek emelésére, valamint a közállapotoknak javítására s ezzel a közjólétnek és megelége-