Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-382

383 országos Illés ápril 11. 1878, U szág érdekeit e téren kellőleg érvényesíteni: a magyar gabonának háttérbe szorítása az orosz és a romániai gabonával szemben. Nyílt dolog, t. ház, hogy az osztrák vasutak az orosz és a romániai gabonát sokkal alacsonyabb feltételek mellett szállítják, mint a mi gabonánkat, S ha azt kérdezzük, miért? erre roppant nehéz a válasz. Azt mondják az osztrák vasutak: a magyar gabonának okvetlenül a mi vonalainkat kell passirozni: azt tehát nem veszíthetjük el; de a román és az orosz gabonát más vonalon is lehet szállítani, ezeket tehát meg kell nyerni nagyobb kedvezmények által. Néhány rövid példa illustralni fogja ezen állításomat. Szegedről Romanshornba a távolság 1,150 kilométer, a tariffa tétel 6e frank; Tarnowba a távolság 1162 kilométer, a viteldíj 572 frank, a különbség tehát a magyar gabona rovására 87 centim. Miskolcz-Romanshorn és TarnowRomanshorn közt egyenlő kilométer távolság mellett a különbség 91 centimes a magyar gabona rovására; Gyöngyös-Mannheim és Krakkó-Mannheim közt a különbség 82 centim stb. Ha most ennek jelentőségét, hatását nézzük, — és nem a magyar kereskedelem, hanem a magyar productió szempontjából: —mit látunk? (Halljuk! balfelöl.) Nem akarok t. ház oly számításokat tenni, minőket György Endre t. képviselőtársam a differentialis tarifákról irt igen szép és vaskos munkájában tett; most azonban, midőn szakismereteit és tapasztalatait érvényesíthetné e házban is nagy sajnálatomra, mólyen hallgat ezen kérdésről, melyet pedig munkájában főfontosságu közgazdasági kérdésként állított oda, és mely számításainak eredményeként munkája folyamán a magyar productió károsodását 15 — 20 millió frtra tette; — mondom, nem akarok ily számításokat tenni, hanem sokkal szerényebb keretben mozogva, a következő adatokat vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) Kivitelünk gabonában körülbelül 25 millió mázsa, lisztben 4 és fél—5 millió mázsa, ha ez utóbbit reducáljuk gabonára : tehetjük 6 millió mázsára, összes kivitelünk tehát gabonában és lisztben 30 millió vámmázsa, t. i. a jobb években, mint például az idén is. Hogyha már most a viteldíj - különbözetnek, melyet röviden bemutatni szerencsém volt, minimumát veszszük — átszámítva vámmázsára — a különbözet 30 millió vámmázsánál csak 30 krjával is 9 millió forint. (Mozgás balfel'ól). Ezt, t. ház, nem veszti el a kereskedő, ennyivel nem fizet többet a fogyasztó Angliában; ezt a magyar producens veszíti el, és ugy világos, hogy ha ezen teher a magyar kivitelre nem nehezednék : a magyar producens ennyivel jobban és mindenesetre könnyebben értékesíthetné terményeit. Sok adat áll még rendelkezésemre t. ház, de nem akarok azokkal fáradozni. Csak egyre akarok még figyelmeztetni. A t. minister ur és államtitkár ur tavalyi felszólalásaikban hivatkoztak arra, hogy a külforgalom érdekében nagy kedvezmények állanak fen, sőt a cartell megkötésénél hivatalos kijelentés történt, hogy a dólnémetországi és a sveiezi relatiókra nézve lényeges leszállítás fog eszközöltetni. Pedig nekem tudomásom van arról, hogy a délnémetországi relátiókon felemeltetett a íariffa, Sveiczczal szemben pedig semmi könnyítés sem léptettetett életbe. Egy tétel a többek közt igen jellemző. Bécs ős Svájcz közt egész waggon-szállitásoknál még a múlt évi június 31-ig 48 frknyi rabatt adatott, 1877. Julius 1-től pedig ezen rabatt teljesen megszűnt. Pedig ne méltóztassék ezt egy sorba állítani azon úgynevezett „erkölcstelen" refectiákkal ; ez oly rabatt, mely nagyobb szállítás után mindenkinek adatik. Június 1-én Budapest és Hamburg közt ismét 58 fillérrel emeltetik fel a gabonatariffa. Egy érdekes füzettel szolgálhatnék a t. minister urnák, mely épen most jelent meg Brémában Ez a brémai kereskedelmi kamara jelentése a tariffa tárgyában. Nagy feltűnést okozott az Németországban, s érdekesen illustrálja a mi tariffa politikánkat. Világosan számokkal ki van mutatva, hogy pl. 1876-ban 36 milió kilogramm petróleum hozatott be Brémából Ausztria Magyarországba, főleg azonban Budapestre. Ez tökéletesen elesett az uj tariffa - rendszer következtében és most Trieszten megy át, a mi azt hiszem nem szolgál a magyar államvasutak előnyére. Ki van mutatva, hogy a mi lisztkivitelünk túlnyomó része, a melyről tavaly a t. minister ur azt állította, hogy Északnéniotországon át megy: — igen nagy mennyisége, 1—2 millió mázsa Trieszten át vitetik ki. Azt hiszem, hogy ez sem kedvező a magyar államvasutak forgalmára, hogy csak ezt a szempontot emeljem ki. Köztudomású, hogy Bismarck nagy befolyást gyakorol a német vasúti tarifpolitikára és legközelebb a porosz kereskedelmi ministerium rendeletet bocsátott ki, molynélfogva a német határon belül nem szabad kevésbé kedvezményezett tariítételeket megszabni, mint a külforgalomban, bizonyos átszállítási illetékek beszámítása mellett. Ez t. ház, ami gabona és lisztkivitelünket illetőleg igen nagy fontosságú kérdés, különösen akkor, midőn mi itt a házban minden oldalról nagy súlyt fektetünk a vám és kereskedelmi szerződések megkötésénél arra, hogy ami gabona és lisztkivitelünk vámmentesen történjék. En ily tarifa-felemelésekben vámot látok és nemcsak én látok, hanem felismerte azt a hazai kereskedelem és aggódva nézi nemcsak a saját érdekében, hanem hazánk legnagyobb termelési ága érdekében a legközelebbi