Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-382

382. országos Illés ápril 11. 1878. 43 folyást vesz, s mig áradások esetében Szathmárnál 17 lábat tesz a nagy és kis viz közti különbség, Szatmártól 3 mértföldnyire Osengeren alól már 21 lábra, és onnan egy mértföldnyire már 24 lábnyira emelkedik s igy 4 mértföldnyi területen 7 láb különbség van a vízmagasságban árvizek alkalmával. Az, t. ház, hogy a Szamos folyót államilag szabályozni kell, ugy a régi kormány, mint az ujabb * törvényhozás is beismerte, és legközelebb 1873. februárban az országos közlekedési eszközök tárgyában beadott közlekedésügyi ministeri jelentésben a Szamos azon folyók közé soroltatott, melyek szabályozás által hajózhatókká teendők. A szabályozást a Szamos folyón legelőször az absolut kormány alatt a nagyváradi csász. kir. helytartósági osztály 1856-ban kezdte meg s 4 éven keresztül 1856 —1861-ig folytattatott, hanem szerencsétlenül felülről kezdetett az meg, s mig a négy év alatt felül 14 teljes átmetszés építtetett, addig alul öt megkezdett átmetszés abban hagyatott. A felső 14 átmetszés most már anyafolyó. Ott már rohamosan egyenesen ömlik a Szamos, inig a félbemaradt az átmetszéseknél, melyek 20 év óta ismét beiszaposodtak, folyása fenakad, s ennek következtében, a mint az magától következik, a vidéket egészen elönti. 1869-ben oly óriási árvízveszélynek volt Szamosvidéke kitéve, hogy az a törvényhozás figyelmét is felköltötte. Nem akarom most a t. ház figyelmét ez árviz s annak gyászos következményeinek leíés'ésével fárasztani, csak pár szóval mondom el, hogy e vidék a miatt száz meg százezerekre menő károkat szenvedett. Egész helységek, egyházak, iskolák pusztultak el és emberélet is több esett áldozatul. 1871-ben a törvényhozás is beismervén e vidék szerencsétlenségét, az akkori közlekedési minister Gorove István ur 1871. márcz. 4-én itt a házban kinyilatkoztatta, hogy az összes Tiszaöblözetben nincs oly nevezetes árterület, mint a Szamosvidék, és a kormánynak sajnosán kellett tapasztalnia, hogy ezen ártérre nézve, — körülbelül 40,000 holdról van szó, — ily hosszas elhanyagolás történt. Pedig a t. volt minister ur is tévedt, mert itt nem 40,000, de 100,000 holdnál is több van érdekelve. Ennek folytán 1871. deezember 15-én elő is irányoztatott és a ház által is megszavaztatott 100,000 frt. Azonban a végrehajtó közegek mulasztása folytán azon évben az átmetszósi munkálat meg se kezdetett, csak is a tervezet készíttetett el s a 100,000 fiiból csak erre adatott ki 1,600 frt. A 98,400 frt — 1873-ban már nem szavaztatván az meg a ház által, — megmaradt az államnak és igy ezen 100,000 frtot nem lehet számítani, hogy a szabályozásra kiadatott volna. Ezután 1S73. február 18-án szavaztatott meg 50,000 frt a szabályozási munkálatok és az átmetszések sikeresitésére. Ez az összeg be is építtetett. 187S. június 25-én ismét megszavaztatott 50,000 frt a szabályozás folytatására. E 100,000 fiiból, t. ház! egy átmetszés építtetett a Szamosnak a Tiszába ömlésénél. hanem a már 1856-ban mesrkezdett és leglényegesebb átmetszés, t. i. a czégénymatócsi munkába nem vétetett, melynek hosszúsága 4060 ölet tesz, mely 4060 ölnyi átmetszés által a Szamosnak majdnem 9 mértföldnyi folyása szüntettetnék meg. Ezen átmetszés nem folytattatott és mig ez a nagy átmetszés kiépítve nem lesz, addig t. h Szamos vidéke az évenkint megújuló árvízveszélyektől megmentve nem lesz E tudat indította a t. közmunka és közlekedési minister urat arra, hogy ezen nagy átmetszésre, mely — mint jelentésében áll — összesen 160,000 frtba fog kerülni: költségvetésébe a jelen évre már 60,000 frtot vegyen előirányzatba. A pénzügyi bizottság, a mint ez jelentésében jelezve van, azért akarja törülni ezen 60,000 frtot, mert ezen munkálatról sem terv, sem részletes előterjesztés nem feküdt a bizottság előtt; továbbá azért, inert a Szamos mentén szabályozási társulat még nem alakult. T. ház! Kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy a pénzügyi bizottságnak ez az indokolása téves; mert a szabályozási terv még 1872-ben elkészült, ugyanazon évben fel is küldetett ide és ugy a szabályozási munkálati terv, mint a költségvetés is helyben hagyatott, megerősíttetett az akkori közlekedési minister által. Ami pedig azon indokot illeti, hogy nincs szabálvozó társaság, ez sem áll; mert a szabályozó társaság 1871. januárban Gorove István közlekedési minister ur kezdeményezésére szintén megalakult. Ez a társaság él, munkálkodik, de mindaddig nem képes saját erejéből megvédeni azon vidéket, mig a czégény-matolesi nagy átmetszés az állam által ki nem építtetik, mert ezen a társaságnak s a vidéknek elég nagy feladat a Szamos mentén vódtöltések ópitése; mert míg az említett átmetszés ki nem építtetik, addig akárhány töltést épít a társaság, az keresztül töretik és a viz elárasztja a vidéket; ezenkívül ezen társaságnak elég dolgot ad s fog adni a Tisza, Kraszna, Tur, Potár stb. foly óknak szabályozása, sőt jövőben ínég az ecsedi láp szabályozása is e társulatra vár. Terv, költségvetés s szabályozó társaság tehát van, és ha ezen okból véleményezi a pénzügyi bizottság a 60,000 frt törlését, ugy ez indokok elesnek. Zsedényi képviselő ur a múlt szombaton még okai azt is felhozta, hogy a pénzügyi bizottság; azért törölte most ezen 60,000 frtot, mert a Tiszának Szegednél leendő szabályozására ez évben 200,000 frt vétetett fel. Én elismerem t. ház, hogy a Tisza óriási kárt okoz Szegednek; de méltóztassék elhinni, hogy mindenki legjobban tudja s érzi a maga baját. 6*