Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-399

38Í. országos fiíés májas 2* 1S78 401 sitva, hogy a marhavész csak egyes vidékeken és különösen Pancsova vidékén uralkodott; miután fel lett világosítva, hogy a magyar kormány ez iránti intézkedései nagyon szigorúak: a tilalmat beszüntette, s egy ideig, mely alatt Magyarorszá­gon marhavész sohasem volt, a kereskedés szabad­sága teljes mértékben fen állott. Az utóbbi időben azonban ismét mutatkozik a marhavész, különösen Erdélyben és annak követ­keztében ismét praeventiv rendszabályokhoz nyúl­tak, melyeket a törvényszerűit jogosítva vannak alkalmazni, s mi is hibáznánk, ha hasonló esetek­ben máskép járnánk el. De ha talán vannak is esetek midőn a tiszt­viselők túlbuzgósága a marha átszállítását eltiltja ott is, hol erre elegendő ok nines: azt gondolom, hogy ámbár én minden képviselő jogát bármely ügyben in­tepellálni. tisztelem és elismerem, de egyes eoncret esetekben sokkal czélszerübb eljárás volna, ha az illető képviselő ur. ki a maga vidéke bajait ismeri, egy rövid beadványnyal az illető szakministerium­hoz fordulna, úgy, hogy azonnal meglehetne vizsgálni az esetet, és a mennyiben a bajt orvo­solni kell, azt orvosolni is lehetne. Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Én igen örültem volna, ha a t. minister ur nyilatko­zatát tudomásul vehetnem, mert az jele volna annak, hogy a törvénynek elég tétetett, vagy legalább annak, hogy a t. minister ur megígéri, miszerint a törvény értelmében fog eljárni és azt érvényre fogja emelni. Most azonban a t. minister ur nyilatkozatából másról győződtem meg, meg­győződtem arról, hogy ő azon elvet, azon jogalapot, melyen interpellatiómat hozzá intéztem, kétségbe vonja. Interpellatióm indoka az volt, hogy Nyitra, Trenesén és más felföldi megyékből, melyek Morva­országgal szomszédosak, folyamodvány érkezett hozzám, hogy Morvaország határai a Magyaror­szágból behozott marha elől elzárvák, midőn Erdély hegyeiben vagy a Horvát határőrség vala­mely zugában a vész mutatkozik, sőt még akkor is, midőn ez ország tökéletesen vészmentes. (Trefort minister tagadja.) Leszek bátor ezt bebizonyítani. „Aföldmivelés-,ipar-és kereskedelmi ministeri umnak 1878. ápril 7-én kelt értesítése igy szólt: a keleti marhavész állásáról folyó hó 7-óig beérkezet hiva­talos jelentések szerint: Magyarország, Horvát­Slavonország és a katonai határőrvidék terület vész­mentes. Az osztrák tartományok közül Bukovinában, a viznitzi kerület Waszkoutz községében uralg a keleti marhavész. Miután a marhavész Magyarország területén megszűnt, a bukoviniai, galieziai, sziléziai, alsó­ausztriai és stájeri helytartóságok Magyarország ellen fenállott, a forgalmat korlátozó intézkedései­ket visszavonták, és a kérődzők és azok nyers­terményeivel való szabad forgalmat megengedték. KÉPVH. NAPLÓ ] 875-78. XVII. KÖTET. A földmivelés-,ipar- és kereskedelmi m. királyi ministeriumtól.' Itt említés tétetik több Lajthán tuíi országról, de ezek közt Morvaország nincs, s ez nem véletlen, és hogy ez több a véletlennél, ezt Morvaországi rendelettel fogom igazolni. Sza­kolcza vidékéről néhány község lakói át szoktak járni morvaországi malmokba őrlés végett s foga­taik egy részét ökrök képezik. Miután a vész­menteseség egész Magyarországról kihirdetett, azon hiedelemben voltak, hogy szabadon mehetnek át, de midőn a határra értek, visszautasítottak. Erre Szakolcza városa kérvénynyel fordult Mor­vaország illető hatóságához, s onnan folyó évi ápril 12-dikén, tehát 5 nappal később, mint ez értesítés a ministerium által kiadatott azon vá­lasz érkezett, hogy a „Bezirksliauptmann" nem adhat engdélyt addig, míg a folyamodvány az Statthaltereitól visszaérkezik, ő azonban felterjesz­tését megtette, s néhány napra rá april 18-án a Bezirkshauptmanntól ujabb értesítés jött, melyben ez mondatik: „Nro. 3089. An dass löbliche Stadt­haupímannamtder köngl Freistad Skalitz. (Diehohe k. k. máhr. Síatthalterei hat laut Erlasses vom 13/18 April 1878. Z. 6841. meinen Antrage, den Insassen von Skalitz zu zustatten, mit Ochsen bespannungen zwischen Skalitz, Bohatetz und Sudomeritz verkehren zu dürfen, nur gegen den Folge gégében, dass dieser Verkehr durch die Gen­darmerie überwaeht und hintangehalten wird, dass nicht diese Bewilligung zum Einschmuggeln von Ochsen nach Máhren missbraucht wird. Hievon beehre ich mich das löbliche Stadt­hauptmannamt im Nachhange meiner Note vom 12. April d. J. Z. 2881. behufs weitern gefálligen Verlautbarung in Kenntniss zu setzen. Gföding ara 18. April 1878. für den k. k. Bezirkshaupt­mann W. Fopp m. p. k. k. Bezirks Oomaer." Ezen értesítés világosan bizonyítja azt, hogy a magyarországi szarvasmarhának akkor, midőn az egész ország a vészmentesség ki volt hir­detve, csak bizonyos korlátolt feltételek mellett engedtetett meg a szomszéd községekbe menet és pedig azért, nehogy esetleges eladás végett marha hozassék Morvaországba. A vám és kereskedelmi szövetség ekként állapítja meg állampolgárainak vásárjogát: „Mindkét fél államterülete e szövetség idejére és annak értelmében egy vám és kereskedelm i területet képez, melyet egy közös vámhatár vesz körül. Ennek következtében e szövetség ideje alatt a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéről a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli kiviteli, vagy átvételi vám-illetéket vetni és a végből közbenső vámvonalat állítani. 51

Next

/
Thumbnails
Contents