Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-399

398 3*19. országos ölé" májú* 20. 1878. a költségvetés annak idején letárgyaltától,! és deozember végén már életbe is léptettetett. 1868-ban volt az első hasonló eset, azóta azonban ez csak az én időmben történt meg, hogy a költségvetés kellő időben elkészült: 1875­és 76-ban. Ugyanis az 1876-ilri költségvetés 1875. deczemberben, a 77-iki 1876. deczemberben, tehát kellő időben jött létre. Ezen esztendőben jutot­tunk azon sorsra, hogy a költségvetés nem volt annak idején letárgyalható. De annak okát épen azon abnormis helyzet képezi, mely 1868. óta nem fordult elő ós mely épen a kiegyezés-ügyek­ben találja alapját. A mi a felvetett kérdést illeti, én ugy gon- í dolom, hogy minden tárczaminister érezve azon felelősséget, melyet ezen munkálatok sürgőssége J netalán reá ró, azok közül azokra, melyeket fel­tétlenül szükségeseknek tart, meg fogja tenni saját j felelősségére a szükséges intézkedéseket addig, j mig létrejön. Azokat, melyek nem feltétlenül ! szükségesek, s az elhalasztás által nem szenved­nek, természetesen halasztani fogja az illető költ­ségeknek a rendes költségvetésbe felvétele idejéig. A mi a tiszai átmetszéseket illeti, ezeknek ideje őszszel van, tehát ezeknek elhalasztása semmi­esetre sem okoz kárt. Ezeket voltam bátor meg- I jegyezni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki többé felirva nem lévén, a vitát bezárom. Szólási joga van még az előadónak, a ki szólási jogától elállván, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház az 1878-ik évi május hó 31. napjáig viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1878-ik évi III. t.-cz. hatá­lyának 1878. évi junius 30-ik napjáig kiterjesztéséről szóló törvénj'javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? Azok. a kik elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadván, következik a részletes tárgyalás. Gulner Gyula jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét és 1., 2., 3. §§-ait. melyek vál­tozatlanul elfogadtatnak.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részle­geiken is letárgyalva lévén, harmadszori felolva­sása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a főrendiháznak a vám- és keres­kedelmi szövetségről és az osztrák-magyar vám­terület általános vámtarifájáról szóló törvényja­vaslatokra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatai feletti tanácskozás. Gulner Gyula jegyző (olvassa a főrendi­ház jegyzőkönyvi kivonatát.) A XXII. czikk első sorában lévő hézag pótlása ezéljából ezen szavak elé: „lép életbe" a tárgyalás közben tett indít­vány folytán ezen szavak : „Julius 1-én" a szövegbe | felvétettek. Elnök: A felolvasott jegyzőkönyvi kivona­tokból kitetszik, hogy a 22. §-ra nézve vau a főrendiháznak ujabb javaslata, mely iránt a t. háznak még nyilatkoznia kell. Kerkapoly Károly: T. ház! A főrendiház jegyzőkönyvének értelmében a vám- és kereske­delmi szövetségről szóló törvényjavaslat azon mó­dositványt fogná szenvedni, hogy annak a képviselő­ház határozatával eldöntetlenül életbeléptetési határ­ideje most be lenne igtatandójuliusl-ére. Ezen változ­tatás következtében Julius 1-ével nemcsak törvénybe igtatva lenne egy vámszövetség ós ennek folytán kö­zösvámterület ós azon közös vámkezelés, de életbe­léptetését is meghagyná ugyanazon napon a tör­vény. Én vámszövetséget és annak alapján közös vámterületet és közös vámkezelést megfelelő kö­zös vámtarifa nélkül képzelni nem tudok. Épen a főrendiház határozata folytán, mely velünk már e házban szintén közöltetett, a vámtariffáról szóló törvényjavaslatra nézve az határoztatott, hogy elő­készítés végett a vámügyi bizottsághoz tétessék át, ott pedig épen a közös vámtariffáról szóló tör­vényjavaslatból az életbeléptetés határideje, mely szintén Julius 1-ére volt kilátásba véve, kihagya­tott, s ennek van is értelme, mert magam is lá­tom a nehézséget, mely ezen vámtariffának Julius 1-én való életbeléptetését akadályozza, hogy ne mondjam, lehetleniti. De ezzel szemben nem értem, hogy a szö­vetségi törvényt nemcsak megalkotjuk, nemcsak szentesitjük, de egyúttal életbeléptetni miként lehessen a megfelelő vámtariffa életbeléptetése nélkül. Két esetet gondolok. Az egyik az, hogy mi­után ezen, jövőre általunk elfogadandó vámtariffa Julius 1-én életbe nem léphet, tehát szükségként életbe kell lépni helyébe valami másnak, vagy maradnia kell annak, a mi jelenleg van életben, a 68-iki szerződéses tariffának; de ezen szerződés július végével szintén lejár, és igy Julius 1-én e tariffa már nem érvényes, és a vámkezelés legális alapjául már nem szolgálhat. Hogy szolgálhasson, arra kettő kell. Vagy meg kellene ezen szerződésnek hosszabbittatnia, vagy újra megköttetnie és a törvényhozás által elfogadtatnia. Julius l-ig remény nincs sem a megkötésre, sem a törvényhozás általi elfogadtatásra. Tehát a jelen tariffa nem szolgálhatna a vámke­zelés alapjául. Lehetne ugyan, hogy ha a szerző­dést újból megkötni vagy meghosszabbítani nem sikerül, akkor mi ezen szerződéses tariffát mint autonóm tariffát egyideig, addig, mig a másik most megállapítandó életbe is léptethető lesz, el­fogadhatják és életbe léptetjük; de erre ismét tör­vényhozási alap kell. Egy lejárt szerződés tarifá­ját autonóm tariffa minőségében törvényes alap nélkül fentartani nem lehet, és & mennyire tudom,

Next

/
Thumbnails
Contents