Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-399

389. országos HJés május 20.1878. 397 budget sem állapitható meg. A quóta-törvényt e napokban fogjuk tárgyalás alá venni, hanem ugyanazon hires tactika folytán, mehet a minis­terelnök ur követni szokott, ő a quótatörvényt az 1867-iki bölcs törvények világos rendeletei daczára a kiegyezési tárgyalások compensatiójá­nak tette tárgyává, s ezen szerintem nem törvé­nyes, hogy ne mondjam törvényellenes eljárás által azon kinos helyzetbe hozta a törvényhozást, hogy a budgettörvényt nem képes annak idején megállapitani, sőt, ha az meghozatik is, nem képes azt törvény erőre emelni. Az igen t. minis­terelnök urnák általam előbb felhozott ünnepé­lyes és ismételt Ígéretei daczára azon compen­sationalis quótatörvónyjavaslat, a többi kiegyezési törvényjavaslatokkal connexióba és solidaritásba hozatván, még ha mi saját budgetünket végleg be is fejezzük, ha az osztrákoknak a restitutiónál vagy a bankügynél vagy más kérdésnél felvetett akadályai folytán a kiegyezési tárgyalások meg­buknak : akkor még a jövő hó végén sem fog az ország a kormány bölcsessége következtében törvényes budgettel birni. Hallottunk ugyan hirt — s én mint ilyet hozom fel, — hogy a kormány belátva azon kinos helyzetet, melyet önmagának teremtett, a quóta és a czukoradóról szóló törvényjavaslatokat mint az országra nézve financiális érdeknél fogva fontosakat a többi kiegyezési törvényjavaslatoktól elkülönítve, befejezésük után rögtön szentesítés alá terjeszteni és kihirdettetni szándékozik. Én részemről megvallom — egyéni nézetet fejezek ki — nem ellenzem ezen eljárást és el is hiszem a ministerelnök úrtól, hogy ezt tenni fogja, mert róla mindig elhiszem azt, hogy ellenkezőjét cselekszi annak, a mit ünnepélyesen megígér. (Mozgás a középen.) Ha pedig a quótatörvény nem léte folytán, a budget a jövő hó végéig sem emelkedhetik törvényerőre, kérdem: nem lesz­nek-e ennek practikus következményei; mert hisz három, két vagy egy hónapos indemnityvel lehet kormányozni az év végéig, ha a többségben a bizalom megvan, s egyéb baj nincs. Hanem van e kérdésnek practicuma t. i. az, hogy indemnity­vel minden parlamentalis szokás szerint csak azon kiadások szoktak fedeztetni, melyek korábbi budgetek alapján az államháztartásnak rendes kiadásait képezik; oly kiadásokat azonban, melyek nj tételeket, uj beruházásokat tartalmaznak, in­demnity alapján eszközölni, nem mondom hogy nem szabad, de nem alkotmányos módszer. Én pedig a budgetben egy pár fontos oly kiadást látok, mely nem várhat, bár nem rendes, nem normális, hanem rendkívüli. így az átmeneti ki­adások és beruházások czimén, több ily fontos rendkivüli tétet fordul elő, pl. a pénzügyminis­terium részéről 50,000 frt kéretik a bécsi keres­kedelmi és ipar hitelintézet részére a sószállit­ir lány okból származott követelések kiegyenlítése tekintetében, mely a létrejött peregyezsóg alapján fizetendő, de mint uj tétel a quótatörvény nélkül nem intézhető el; ilyen a bányászat és pénz­verésnél építésekre kért 50,000 frt. Mindezeknél sokkal fontosabb a Tiszaszabályozásra előirányzott 70,000 frt. Mindnyájan tudjuk, hogy a Tiszát télen szabályozni nem lehet; ha pedig a quóta­törvény csak június végén vagy augusztusban jön létre: akkor szeretném tudni, hogy mikor fognak hozzáfogni a tiszaszabályozási munkához, melyet már most kellene elkezdeni és a nyáron át folytatni, hogy azzal még ez év folytán elké­szüljenek. Ha pedig a kormány ezen kiadásokat eszközli, a nélkül, hogy erre törvényes felhatal­mazása legyen, akkor kérdem, hogy milyen dille­mába, milyen zsákutezába veze: bennünket a ministerium eljárása. De a vallás és közoktatás­ügyi minister ur költségvetésében is van egy ilyen kiadás. Ez az egyetemi sebészeti kórodára elő­irányzott 3,500 frt. Egy másik 12,000 frt a magyar múzeum kitatarozására van előirányozva. És én hiszem, hogy a t. kormány azért nem dolgoztat most a múzeumban, mivel neki ezen kiadásra törvényes felhatalmazása nincsen. E miatt a múzeum nem dül össze; de vannak egyéb teen­dők, minő pl. a Tiszaszabályozás, mely nem esik hasonló szempont alá. Hasonló tétel a Fiumare folyóra előirányzott 7.600 frt, vagy az igazság­ügy ministerium nál Kassán építendő börtönhelyi­ségekre előirányzott 8000 frt. Ezek oly kiadások, melyek sürgősek, és melyek megtétele nem esz­közölhető. Én tehát ezen dillemával szemben bátor vagyok azon kérdést intézni a minister úrhoz, vajon a Tiszaszabályozásra, s a folyó építkezésekre melyek még e nyár folytán teendők és alig halaszt­hatók : szándékozik-e a ministerium a költsége­ket utalványozni, a nélkül, hogy erre törvényes felhatalmazása legyen? Ezen kérdés fölvetése után készséggel hozzájárulok a törvényjavaslathoz. (He­lyeslés a baloldalon.) Széll Kálmán pénzügyminister: Engedje meg a t. ház! hogy az előttem szólott t. kép­viselőtársam kérdésével szemben csak egy pár szót szólhassak. Én részemről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azon okok, melyek miatt a költ­ségvetés még mostanig sem kerülhetett el, nem a kormány csekvényeiben keresendők, hanem keresendők azon általánosan ismert körülmények­ben, melyeket bővebben vázolni nem akarok. Én csak röviden akarom megjegyezni azt, hogy nem fogadhatom el azon állítás alaposságát, mintha a kormány három esztendő óta egyetlenegy szer sem tárgyaltatta volna le a költségvetési kellő időben, mert hiszen épen ezen kormány működésének | első esztendejében törtónt meg 1868. óta az, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents