Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-398
898. országos Még május 18 1878 371 felől a pénzügyi viszonyokat, melyekből csakis az adóképesség mellett menekülhetünk, én meg vagyok győződve, hogy azon elvben az ország adózó polgárai nem osztoznak — és véleményem szerint tőlünk telhetőleg ott kell erőnket felhasználni, a hol azt az égető szükségek parancsolják. A mélyen t. közlekedési minister urat azon elhatározásában, hogy a Szamos folyó szabályozására 60,000 forintot előirányozni méltóztatott, meggyőződésem szerint azon irány vezette, hogy ismerve Szathmár-megye helyzetét, és tudva, hogy Szathmár-megyének közel 400,000 lelket tevő lakossága a megyén keresztül vonuló folyamok korlátlan uralma alatt áll, segítsen elviselhetlen baján, s hogy a Szamos felvehetvén magába a többi folyóit a megyének, az hajózhatóvá tehető legyen. — Tette az előirányzatot, mert elviselhetőnek találta azon csekély összegű kiadást, összehasonlítva az eszközlendő haszonnal szemben. Hiszen már az előző kormányok és törvényhozás is kiterjesztette figyelmét a Szamos folyóra; a társulat is meg van alakulva és bocsánatot kérek a t. pénzügyi bizottság nem jól értesült, mert daczára annak, hogy a mélyen t. közlekedési minister ur a pénzügyi bizottság első határozata folytán, a pénzügyi bizottság második ülésében egy részletes előterjesztést tett, a hol jelezte, hogy társulatunk már 1858-ban megalakult, és 1858-tól 1860-ig tehát két év alatt önerejének feláldozásával 204,003 • öl földmozditást 510,000 o. é. frt értékben saját s^gédforrásaiból teljesített,. Belátta azonban a társulat azt, hogy a Szamos folyó gyökeres szabályozása nélkül minden munkája meddő marad, ha magára h-agyatik. és égető bajain nem lesz képes segíteni, mert a védtöltéseket is fenn kell tartania, felfüggesztette munkálkodását, és akkor, mikor kimondatott, hogy a Szamos szabályozása országos érdek, munkálatának folytatását, az országos szabályozáshoz kötötte. Tekintve tehát, hogy az egyesek anyagi erejének kimerítésével az állam ereje is gyöngül, tekintve, hogy a Szamos szabályozása felülről kezdetvén meg, az alsó vidék a hirtelen lerohanó ár által csaknem megsemmisíttetik ; tekintve, hogy az eddig befektetett munkálatokban majdnem 600,000 frt értékű munka és pénz holtan hever; tekintve, hogy az ecsedi láp a technikusok kiszámításai szerint csak akkor lesz kiszárítható, ha a Szamos szabályozva lesz; tekintve, hogy mi ugy a múltban mint a jelenben mennyi áldozatokat hoztunk és nyugodtan szavaztunk meg minden kiadást, hogy a földmivelő osztályon segítve legyen : mély tisztelettel kérem a t. képviselőházat, hogy ezen 60,000 frtot, mely főleg arra lenne felhasználandó, hogy a szabályozott Tisza vizének a Szamosba rohanása meggátoltassák, — miután a Szamos — a Tisza szabályozása folytán nem mint eddig kellő eséssel szakad a Tiszába, de a Tisza medre neki van vezetve : Én is tisztelettel kérem a t. házat, — legyen kegyes a közlekedési minister ur által előirányzott 60,000 frtot a Szamos szabályozására megszavazni, — és ezen czól elérése végett én is pártolom Péchy Jenő képviselőtársain indítványát. {Helyeslés.) Dániel Ernő: T. ház! Azon szerencsétlenségek ós calamitások, melyek az utolsó évtizedben, de különösen 1876 és 77-ben az alsó-tiszavidéket érték, fényes tanúságot tesznek arról, hogy eddig a tiszavölgyi vízszabályozási munkálatoknál nagy hibák követtettek el. Elkövettetett különösen az a nagy hiba, hogy míg az átmetszések a Tiszának felső folyásában mind elkészültek, addig az alsó folyásában mind elhanyagoltattak. Ennek következése az volt, hogy a felső Tiszáról gyorsan lerohanó víz felduzzasztottá az alsó Tisza vidékének vizét, és oly magasra emelte a víz állását, a milyent ott azelőtt sohasem ismertek, s oly vidékeket károsított meg, melyek az előtt árvíz miatt sohasem szenvedtek ; sőt lételökben fenyegethettek az alföld virágzó városai, mint pl. Szeged. Mit kivan Péchy Jenő t. képviselőtársam'? Azt, hogy az eddig elkövetett hibák jövőre is folytattassanak, azaz, hogy a Tisza vize felső folyásában tovább is szabályoztassék, míg odalenn a szabályozás el nem készül. Ha mi ezt elfogadjuk, szaporítjuk azon okokat, melyek az alsó vidék tönkretételére vezetnek, (Helyeslések,) Mindezen okoknál fogva arra kérem a t. házat, hogy a pénzügyi-bizottság véleményének elfogadásával Péchy Jenő képviselő társam módosítását elvetni méltóztassék. (Helyeslés balfelöl.) Péchy Tamás közmunka és közlekedésügyi minister: T. ház! Méltóztatik tudni, hogy azon 60.000 fit, melyet Péchy Jenő t. képviselő ur és társai a Szamos folyó szabályozására most felvétetni indítványoznak, a költségvetésbe fel volt véve, s felvettem azt azért, mert én is azt tartom, a mit az előttem szólott t. képviselő ur mondott: hogy vizszabályozások folytán ma sok vidék azért szenved többet, mint szenvedne a természet szerinti nagy vizektől, mert a szabályozások folytán némely vidékre több viz indíttatik, mint a mmnyi ott azelőtt volt, minthogy a felsőbb részeken történt műveletek a felsőbb vidékekről g_yorsabb lefolyást eszközölnek, az alsó vidékeken pedig ezen lefolyást nem folytatják. De t. ház, engem épen az vezetett arra, hogy a Szamos folyó szabályozására a 60.000 frtot felvegyem a költségvetésbe, mert a Szamosnál ezen baj a legflagransabb módon van meg, A Szamosnál megtörtént az. hogy Szatmár-Németin felül, hol a Szamos még gyors és nagy 47*
