Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-398
372 898. országos Ülés májusig 1878. esése van, nem tudom, miféle befolyások folytán, j megcsináltattak az átmetszések, melyek nem is állami költségen lettek volna eszközlendők, mert ! ott a Szamos még nem hajókázható; az alsó vi- j déken pedig, hol a szabályozás terhe az államot ! illette volna, mert a Szamos ott már hajókázható : nem törtónt semmi és igy a felső vidékről rázudittatott a viz az alsóra. Véleményem szerint igazságtalanság ugyan, hogy az alsó Tisza vidéke szenvedjen a felső végett, de igazságtalanság az is. hogy a Szamos alsó vidéke szenvedjen. Ha tehát az előttem szólott t. képviselő ur nehezen szíveli azt, hogy az alsó Tisza szenvedjen azért, mert a felső Tiszán az átmetszések megtótetvén, rázudittatik a viz ós ha erre az ország egy szép összeget megszavazni kész is volt: akkor azt hiszem, hogy hasonló ok- j ból a Szamos szabályozására 60.000 frtot felvenni | igazolt. (Helyeslés.) Azon súlyos anyagi viszonyok folytán, melyek között vagyunk, két éven át semmit som | vettem fel hasonló czélokra az államköltség- j vetésbe és ezzel megmutattam, hogy sajátságos viszonyaink iránt érzékkel birok. Ha méltóztatnak összehasonlítani az ón költségvetéseimet a 3—4—5 évvel ezelőtti költségvetésekkel, látni fogják, hogy j a költségvetésekben milliók vannak törülve és én csak ott vettem fel valamit e czélra, hol elkerül- j hetlenül szükséges volt, de midőn azt látom hogy 34 D mértföldnyi terület ugy szólván minden | esztendőben elborittatik vízzel, s midőn látom, I hogy addig, mig az állam nem mozdította elő a ! vizek gyors lefolyását, ezen elboritás sokkal csekélyebb mértékben volt: azt hiszem, bizonyos j tekintetben kötelessége az országnak is valamit tenni azon bajok elhárítására. Készemről ma is kénytelen vagyok az igazság alapján azt mondani, hogy az indítványtevő t. képviselő urnák igaza van, ha e részben a segélyt az államtól várja. A t. ház bölcsességétől függ mérlegelni : vajon a mai viszonyok között megszavazandónak tartja-e a 60,000 frtot. Azt hiszem azonban, hogy a beterjesztett indítvány i jelenlegi alakjában nem volna elfogadható, mert itt nem egy külön indítványról van szó, hanem arról, hogy a költségvetésbe egy tétel vétessék fel. i Az a, kérdés tehát, hogy miként formuláztassék az indítvány, s nézetem szerint azon formulázás, mely az indítvány első pontjában van, a czélnak meg is felel. Ez igy szól: .,az 5-ik czim ujépitkezések czimü rovatának 5-ik pontjánál „sürgős munkákra és állami kezelés alatt nem álló folyókra" czim alatt a Szamos folyó szabályozására ez évre előirányzott 60,000 frt megszavaztatik." Azt hiszem, hogy ez teljesen elég. A mi a keresztül vitelére vonatkozó technikai részt illeti, természetes, hogy az a technika szabálya szerint fog történni; mert kétségtelen, hogy mig a meder kiásva nincs, a vizet beleereszteni nem lehet, mivel akkor a további munkálat lehetősége akadályoztatnék meg. Ezért azt kérném, hogy e közbeszúrt második részt figyelmen kivül hagyva, méltóztassék a t. ház magát az indítványt elfogadni. (Helyeslés a középen) Simonyi Ernő: T. ház! Én azon nézetben vagyok, hogy Péchy Jenő ur buzgón teljesítette kötelességót azon vidék lakosai iránt, kiket itt a házban képvisel, de a ház akkor fogja kötelességét hiven teljesitni, ha a vidéki szempontoktól eltérve, országos érdekben hoz ítéletet e kérdésben. (Ügy van bal felöl.) Meg kell azonban jegyeznem, hogy a beterjesztett indítvány nézetem szerint a házszabályok értelmében tárgyalás alá nem is vehető. Mi felett tanácskozunk most? A minister e költségvetésbe 60,000 frtot vett fel a Szamos szabályozására és a pénzügyi bizottság akkori jelentésében kifejtett okoknál fogva nem kívánta azt felvétetni. Midőn ez a házban tárgyaltatott, a képviselő ur egy a maihoz hasonló indítványt nyújtott be. melyet a ház a pénzügyi bizottsághoz rendelt utasíttatni. Most ez a pénzügyi bizottságtól visszajő. tehát mi tulajdonkép Péchy Jenő indítványa felett tanácskozunk, de két indítványt egyszerre tárgyalni nem lehet, s igy mi most csakis a pénzügyi bizottság jelentése felett tanácskozhatunk, mely az első indítványra vonatkozik. A közlekedési minister urnák előadására igen kevés megjegyezni valóm van. Azt mondja ugyanis, hogy igaza van a vidéknek, ha némi segítséget kivan az államtól; hisz ennek én sem vagyok ellene, de hogy mindent az állam tegyen, azt nem látom be. (Mozgás a középen.) Engedelmet kérek, a pénzügyi bizottság ülésében constatálva volt, hogy nincs társulat, mely erre pénzzel rendelkezzék, de három nap múlva már az mondatott, hogy van ilyen társulat. Meghiszem t. ház, társulat mindég lesz, mihelyt pénz van; (Derültség) de mutassák ki azt, hogy van egy oly társulat, mely oly összegek felett rendelkezik, melyek alapos biztosítékot nyújtanak az államnak, hogy az alap a készítendő átmetszések és partvédelemre elégséges lesz. Azt mondja a t. minister nr, hogy 34 Q mértföld van veszélyeztetve; hisz minél nagyobb a terület, annál több a magán érdek, melyet kártalanítani akarunk, annál kevesebb esik tehát mindenkire; de azt mondani, hogy mindent csak az állam költségén teljesítsünk: ezt nem látom be, s annálfogva helyeselve mindazon indokokat, me • lyek a pénzügyi bizottság jelentésében felhozattak, ismétlésbe nem bocsátkozva, egyszerűen kimondom, hogy én a 60,000 frtot nem szavazom meg. (Helyeslés balfelöl.)
