Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-392

392. országos ülés május 11. 1876. 273 darákat összehívta, azt Ígérve, mutat valami külö­nöst, és mikor azok összejöttek, azt mondotta, no most mindjárt meg lesz, s kezdi kibontani szár­nyait. A madarak várják, hogy talán elrepül, nem uraim! a földön fut, nem sikerül neki a nagy dolgot megmutatni. (Zajos derültség.) A t. képviselő ur azon theoria ellenében, melyet Simonyi Ernő képviselőtársain emiitett, a ki azt mondotta, hogy erőszak erőszakot fog kihívni: az imparlamentalismus vádját emelte és azt mondotta, hogy a ki az anarchiát, mint bekövetkező állapotot hirdeti, az visszautasí­tandó kifejezéssel él, és imparlamentalis dolgot követ el. Én t. ház, ezen nézetben nem osztozom, mert én szomorú dolognak, szomorú jelenségnek tartom ugyan, de minden alkotmányos jogállam alap­elveiből kifolyó következménynek tartom azt, hogy a közhatalomnak törvénytelen jogosítványai ellené­ben, törvénytelen kényszere ellenében szerencsét­lenség bár az ellenszegülés, de nem tiltott cselek­vény ! (Ugy van! baljelöl. Hosszasan tartó nagy •mozgás és zaj a középen.) Én nagyon sajnálom, hogy a ház ezen kije­lentésemen megbotránkozott, (igaz, igaz! a közé­pen. Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én arra, hogy ezen elvet a ház is már szentesi­tette, oly bizonyítékot adok, a mely bizonyíték a í. államtitkár ur és képviselő ur tetszését — azt hiszem — a legnagyobb mértékben fogja meg­nyerni. (Halljuk\ Halljuk]) Ez a t. ház által elfo­gadott büntetőtörvénykönyvjavaslatban van, a hol a közhivatalnok elleni, a hol a közrendeletek elleni ellenszegülésről van szó: ott a törvényes hatás­körben kiadott rendelet elleni ellenszegülés csak büncselekvényt, a hivatala jogszerű gyakorlatában eljáró hivatalnok elleni ellenszegülés csak bűncse­lekményt képezi. Ha tehát ez így van, akkor egy olyan ren­delet ellenében, melyet nem törvényes hatáskörben bocsátottak ki, egy olyan hivatalnok ellenében, (Hosszan tartó 'nagy mozgás a középen. Halijukl Halijukl) a ki hivatalának nem jogszerű gyakor­latában jár el, (Nyugtalanság a középen. Halljuk] Halljuk) — szomorú dolog, kikerülendő, — de nem tiltott cselekvény az ellenszegülés. (Elénk helyeslés a baloldalon és a szélső baloldalon. Nagy mozgás a középen.) Én többet, igen t. ház nem mondtam, mint a mit az államtitkár ur valószínű­leg erre a rendeletre nem gondolva, proponált és a t. ház szentesitett. (Tetszés balfelöl. Élénk ellen­mondás a középen.) De nem kívánom, hogy félreértessem. Minden oly tünemény az államóletben, midőn a közorga­nurnok és a kormányzottak közt összeütközések történnek: kóros, beteg állapot és mig lehet, türe­lemmel ki kell az ellenszegülést kerülni; de ha KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVII. KÖTET egyszer minden más mód sikertelen marad és az mégis bekövetkezik, akkor a követ, a vádat ne azokra méltóztassék dobni, a kik az erőszak, a bitorlás ellen erőszakkal élnek, hanem azokra, a kik kihívták az erőszakot. (Élénk helyeslés, éljen­zés és taps a szélső baloldalon és balfelöl. Nagy mozgás a középen.) S ezért engem mindig egy bizonyos szomorú érzés száll meg, ha a szabadelvű párt részéről az egyoldalú hatalmi jogosítványoknak minden tar­tózkodás, minden scrupulus nélkül való érvénye­sítéséről szóló oly tant, mely a legalitásra súlyt nem helyez, mely kétely esetében nem azt tartja: abstine ; hanem vedd igénybe a hatalmat, mon­dom, ha a szabadelvű párt ezen tant megtapsolja: az rám mindig sajátságos hatást tesz, ós szomorú érzet száll meg, ha a szabadelvű párt részéről egy kifakadást hallok, az úgynevezett, megengedem, tévesen nevezett, emberrel veleszületett jogok ellen, melyek nem egyebek, mint a személyiségnek soha el nem törülhető, soha el nem vehető, mindenki által elismerendő követelményei; midőn oly kifa­kadásokat hallok, melyek minden roszat e világon ezen jogok theoriájának nyakába akarnak vetni. (Élénk tetszés bal/elől.) Én megengedem, hogy ezen tanokkal visszaélés történt; megengedem, hogy forradalmaknak ós bű­nös felforgatásoknak ezen tanok kölcsönöztek jelszót; mert hiszen alulról ok nélkül forradalom soha nem történik. (Zajos tetszésnyilvánítások a bal- és a szélső baloldalon.) Ez szükségkép mindig egy kóros állapotnak kifolyása. (Hosszan tartó zajos helyeslés a bal- és széhö balfelöl); hanem ne felejtsük el azt, hogy azon visszaélésekkel szemben, azon néze­tem szerint is meggátlandó igen sokszor bűnös visszaélésekkel szemben, melyeket az u. n. ember­rel született jogok elvének ürügye alatt elkövet­nek : nem szabad egy szabadelvű pártnak figyelmen kívül hagyni azon jóval bűnösebb visszaéléseket, a melyek a közszabadságok ellen fölülről irányoz­tathatnak, (Igaz\ Ugy van\ haljelől.) s a melyekre a jelszavakat mindig ezen népszabadsági jogok absolute elitélése szolgáltatja, úgy, a mint az az államtitkár ur részéről történt. (Élénk tetszés bal­felöl.) Ezért t. ház, én nem csodálkozom azon, ha igen t. képviselőtársam részéről a történetnek — bocsánatot kérek a kifejezésért — (Halljuk!) nem épen alapos fölfogását tapasztalom, mint a minővel tegnapi beszédében találkoztunk; (Halijukl) mert a hol azt mondta: „Méltóztassanak vissza­emlékezni a párisi eseményekre. Kezdődött nagy lázadás, az a nagy forradalom, a mely egy trónt felforgatott, a mely egy dynastiát száműzött, (Felkiáltások a szélső báloldalon: Jól tette! Hall­juk] Halljuk]) a mely egy respublikát hozott létre, kezdődött bankettekké!, a tömegeknek ezeken való gyülekezésével, a mely banketteken a szen­35

Next

/
Thumbnails
Contents