Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

391. országos ülés május 10.1878. 249 szabad. Nem akarom én ezáltal azt mondani, hogy a kormány e rendelet által alkotmánysértést követett volna el. Nem. Szilágyi t. képviselő ur sem lehet erről lelke mélyében egész oly bizonyossággal meggyőződve, a mint tegnapi beszédében tette. Én abból merítem következtetésemet, hogy ő elővette a 48-iki törvényt, abból ráolvasott a ministerre egy pontot, a melynek folytán vád alá helyezendő. Mert ha a gyülekezési jog Magyarországon az ő meggyőződése szerint a magyar alkotmánynak szokásos jogi alapmozzanatát képezné: abban az esetben nem állott volna meg ott, hanem kellett volna indítványozni, hogy a minister az alkotmánynak ilyen megsértéséért vád alá helyeztessék. Nem tette, természetes, hogy nem tette. (Derültség.) ón sem tettem volna, mert éa sajnálom azon rendeletet, annak visszavonását követelem mint képviselő ; de magam nem vagyok ugy meggyőződve, hogy a gyülekezési jog csakugyan már most a magyar alkotmánynak kiegészítő részét képezi. Kell-e intézkedni : ez a kérdés. Mit kell cselekedni ? nézetem szerint először is a t. minister urnák, a belügyministernek okvetlen vissza kell vonni ezen rendeletét, ós pedig a következő okoknál fogva. Először: mert még ón is, a ki elismerem, hogy nem lehet bebizonyítani, hogy a gyülekezési jog a magyar alkotmány kiegészítő részét képezné, még én is határozottan állítom és vallásosán meg vagyok győződve, hogy a gyülekezési jogot minden képviseleti alapon nyugvó államban az állampolgárnak birnia kell, mert az postuiatuma az alkotmányosságnak; habár ma törvény róla nem létezik. (Ellenmondás balfelöl.) Nem akarok én itt subtilis puridicus disputába elegyedni. Én a rendeletet szintén határozottan helytelenítem. De jogállapotnak az oly állapotot, mint az eddigi, a melyben ennyire kétessé válhatik minden pillanatban és a többség, habár erkölcsileg helyes és hazafias motívumokból eredő párt érdekétől, de elvégre mégis pártérdektől tétetik függővé valamely jog szabad gyakorolhatása, sőt maga a jog: én egy ily állapotot jogállapotnak el nem ismerhetek. Én e tekintetben positiv törvényt kívánok alkottatni, melynek alapján a biró ítélhessen azok felett, kik ezen törvényt áthágják ; és viszont akarok egy bíróságot, mint később kifejtendem, — melynél jogorvoslást keressenek azok, kik ezen jog tekintetében sérelmet szenvednek. Én tehát óhajtom, hogy a minister ur e rendeletét visszahúzza, mert ez az alkotmány postulatumába ütközik és sérti az alkotmányos jogérzéket. De másodszor, kívánom, hogy visszahúzza e rendeletet azért: mert ez czélhoz nem vezet, izgatásokra adhat alkalmat; holott czélja az, hogy JtÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. IVJI. KÖTET. azokat eltávolítsa. Hol találunk Európában olyan államot, melyben egy ily természetű praeventiv intézkedés állana fel? A minister ur azt mondja, hogy azon tisztviselők, a kik a gyűléseket engedélyezni fogják; majd elhatározzák, kik a megbízható állampolgárok, kik nem a nép választottai és hogy ez már azért sem lehet sérelmes, mert a törvényhatóságok bizottságaiban, állítólag az ellenzékiek lennének többségben. Ezen okoskodást én el nem fogadhatom, mert nekem valódi jogrend, a törvények uralma, egészséges, mindenkire, a haza minden pontján élvezhető jogállapot kell és nem egyik vagy másik pártnak egy vagy más helyhez kötött esélyszerü felemelkedése; ós még ha rám nézve kedvező volna is egy .ilyen intézkedés: én azt a jog, a törvények uralmának postulatumai iránti tekintetekből visszautasítanám. Helytelenítem még ezen rendeletet mindazon okoknál fogva is, melyeket az ellenzék t. szónokai eddig felhoztak, s melyekre én eddig érdemleges czáfolatot nem hallottam. Óhajtom tehát, hogy ezen rendelet vissza hivassák; de ennek kapcsán óhajtok még kettőt. Először tüzetes törvényt. Óhajtom, hogy a ház minélelőbb küldjön ki egy bizottságot, mely egy speciális, tüzetes törvényt alkosson azon feltételekről és módozatokról, melyek alapján a gyülekezési jog Magyarországon szabadon gyakorlandó, s a mely törvény egyszersmind megszabja azon felügyeleti jog korlátait, melyet a kormány gyakorolni hivatva van. Azonban ezen törvény maga engem még nem elégítene ki. Én óhajtom a gyülekezési szabadságra nézve is azt, a mit az állampolgárok egyéb politikai jogaira nézve e házban több ízben mondott beszédeimben hangsúlyoztam, t. i. hogy alkottassék egy független bíróság, és ezen bíróság nyújtson orvoslást politikai jogsérelmeiért minden politikai jogaiban sértett állampolgárnak ; óhajtom azon állami törvényszéket, melynek szükségét már többször hangoztattam e házban, óhajtom ezt azon oknál fogva is, mert Magyarországra nézve a gyülekezési szabadságot és egyéb állampolgári jogokat biztosítva nem látom mindaddig, mig egy független bíróság, mely ez ügyekben ítéljen, nem alkottatik. Uraim ! Mi történik a parlamenti többséggel ily kérdésekben? Sehol Európában nem volt példa rá — én legalább fölhívok mindenkit, hogy mutassa ki a szárazföldi parlamentalismus történetéből 1818. óta, ós Anglia történetéből is 1782. óta, — hogy valaha megbukott volna ministerium ily kérdésben, hogy valaha még tulajdonképeni administrativ kérdésben is azon control folytán, melyet a törvényhozás többsége gyakorol, ministerium megbukott volna. Igenis, megbukott pár32