Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-391
250 S91. országos május Hlés Id. 1878. szór Angliában oly kérdésekben, melyek az administrativ politika kategóriájába sorozhatok; de ez is inkább a háború, az élelmezés, a hadi fölszerelés stb. kérdésében törtónt. A legtöbb kormány mindenütt, és Angliában is, megbukott azon alkalommal, midőn nagy elveket jelző törvényjavaslatok terjesztettek a törvényhozás elé, melyek nem egyeztek meg a többség felfogásával ; de tisztán administrativ kifogásokért, administrativ mulasztásokért, administrativ tulhágásokért sehol európaszerte kormányt meg nem buktattak, S ha kifejlettebb jogéletü államokban ily kérdésekben kormány nem bukott meg: ugyan hogy kívánhatjuk mi, hogy garantiáúl szolgáljon a ház jogérzése, melyet Szilágyi Dezső t. képviselőtársam, mint egyedüli garantiát kivánt oda állítani ? Hiszen a parlamentalismus eddigi alakjának egész természetével egyátalában nem fér össze ezen felfogás ; mert a parlamenti többség nem szokta a kormány embereit elejteni, mielőtt az erkölcsi — hangsúlyozom: az erkölcsi — érdekeknek oly összeütközése nem támad, mely a már csordultig tölt poharat csakugyan tulárasztja. Nincs eset Európában a parlamentalismus történetében, hogy egy egyes esetben gyakorolt control folytán kormány a többség által elejtetett volna. S ez, t. ház, az ember természetében "s a parlamentalismus természetében fekszik. Ily körülmények közt, mi, kik a törvény uralmát akarjuk, (Helyeslés halfel'ól.) nem követhetünk más utat, mint a melyet követtek azon államok, melyek nem mutatkoztak a parlamentalismus terén oly gyöngéknek, mint mi; mi csak azon államokat követhetjük, melyek, mint pl. Würtemberg, Dánia és mások felállították az állami bíróságot, melyet már Deák Ferencz is óhajtott. Midőn ennek kapcsán kifejezném azon óhajomat, hogy mihelyt a mostani külviharok lezajlanak és mihelyt annyira, mennyire lehet, a beikérdésekre a kellő gondot fordíthatjuk: a jövő törvényhozás bölcsessége helyre fogja ütni azon hibát, melyet az 1848-iki törvényhozás elkövetett, a mit ugyan nagyon sajnálok, de amit igenis már nem csak hogy sajnálok, de egyenesen rósz néven veszek az 1867-iki törvényhozásnak, hogy nem alkotott egy rendszeres alaptörvényt, — mondom, óhajtom, hogy a jövő törvényhozás mind ezen mulasztást helyrehozza. De — mint mondám — egyszersmind bátor vagyok kérni a t. belügyminister urat: vonja vissza ezen rendeletét, és ha jobban szereti hazáját {Helyeslés a hal és a szélső baloldalon) — nem mondom, mint önmagát, hanem talán mint azon megszokását a sajátságos pártéletből kifejlődő elfogultságnak és különben tiszteletre méltó indokoknak, ha jobban szereti a valódi közcsendet, az állampolgárok nyugalmát, vonja vissza ezen rendeletet; (Helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) mert ezen rendelet életbeléptetése, foganatosítása mindenesetre több izgalmat fog az országnak okozni, mint amennyit elháríthat. (Helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) Ennek kapcsán kijelentem, hogy részemről a kormány rendeletét helyesnek nem tartom, (Helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) amely egyéni nézetemnek kifejezést adni kötelességemnek tartom az előbb kifejtett okoknál fogva — nem is szólva az igen t. függetlenségi párt által egészen más szempontból, t. i. az ősi jog, a cominon law alapján kifejezett követelményekről — és minthogy Szilágyi Dezső t. képviselőtársam határozati javaslata szerkezetének minden részével a kifejtett okokból egyet nem érthetek, bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani: „Határozati javaslat. A ház helyteleníti a népgyűlések megtarthatásának föltételeire vonatkozólag kibocsátott rendeletét a belügyministernek, mint oly rendszabályt, mely az alkotmány postuiatumaiba ütközik a nélkül, hogy czélhoz vezetne. A ház egy tizenöttagú bizottságot küld . ki azon utasítással, miszerint a gyülekezési jog szabad gyakorlatának módozatairól, a kormány e részben felügyeleti jogának szabályozásáról, s ezzel kapcsolatban az állampolgárok egyéni jogán esett jogsérelmek jogorvosolhatására egy államtörvényszéknek fölállításáról még ez országgyűlés alatt a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni." Beőthy Algernon jegyző (Újra felolvassa Schvarz Gyula határozati javaslatát.) Gulner Gyula: T. ház! Ha a vita jelen ] stádiumában felszólalok, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ez korántsem történik előkészülettel, 1 hanem egyedül azon okból, mert a mai ülés folyamán Csemegi államtitkár ur oly nyilatkozatot tett, melyet részemről megjegyzés nélkül nem hagyhatok. (Helyeslés balfelöl.) Fontos a kérdés t. ház, s ón megvallom, hogy nem szeretném, ha a kérdés méltánylása egyszerűen egy kérvény tárgyalásának niveaujára sülyesztetnék, hanem kívánom azt, hogy ezen kérdés, mely a polgári és egyéni szabadsággal legszorosabb összefüggésben áll, azon niveaun tárgyaltassék, a melyen azt minden szabad nép méltányolja. A vita jelen stádiumában talán ugy csoportosíthatnám a kérdéseket, hogy vajon először volt-e az alkotmányban gyökerező joga a t. belügyminister urnák, nemcsak rendelettel, de ily értelmű rendelettel szabályozni a gyűlésezési jogot? Másodszor : fentartható-e ezen rendelet béltartalmánál fogva, és harmadszor: hogy a minister ur nem követett-e el törvénysértést azon útra nézve, melyet a rendelet közlésére vonatkozólag választott? Én t. ház homlokegyenest ellenkező állásponton állok Csemegi államtitkár úrral, aki azt mondta,
