Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

391. országos Illés május 10. ISIS. 23* tak bevallani, hogy azt a vonalat, mely az „associatiót" elválasztja a „reunió"-tól: meghatározni nem képesek és hogy ez eddig senkinek sem sikerült. A t. képviselő ur azonban ezen nehézségen nagy könnyűséggel átsuhan. „Népgyűlés az, mely plakátok által hirdettetik/' (Derültség a középen.) Köszönöm alásan ezt a definitiót. {Derültség a középen.) Németh Albert (közbeszól:) A reuniót a korcsmáros hirdeti. (Nevetés a haloldalon.) Csemegi Károly: És ha nem hivatik össze plakátok által ? akkor azon korlátozó intézkedéseket, melyeket csak a plakátok által összehívott gyűlések irányában szabad alkalmazni: mert a népgyűlés plakátok által nem hivatott össze s tehát többé nem népgyűlés, ennélfogva nem szabad alkalmazni. (Derültség balfelöl.) Már bocsánatot kérek, de a dolog ugy áll, hogy az államhatalomról butaságot feltételezni senkinek sincs joga (Zajos nevetés balfelöl.) Már pedig az buta államhatalom volna, mely törvényei közzé iktatna egy oly fogalom-meghatározást, melyet minden perezben kilehet játszani, mely mellett százféle módon össze lehetne hivni népgyűléseket, de melyeket népgyülóseknek nevezni mégsem volna szabad, és igy ki kellene tenni a társadalmat mindazon rázkodtatásoknak, melyeknek megakadályozása czóljából a népgyüléseket korlátozó törvények hozattak. Ez buta törvény volna. (Helyeslés a középen.) Ily intézkedést nem fog tartalmazni azon törvény sem, melyet Magyarország törvényhozóinak bölcsessége a népgyűlések szabályozása tárgyában hozandó lesz. (Helyeslés a középen.) A t. képviselő ur még egy ilyen meglepő fogalom-meghatározással világosított fel bennünket, midőn azt mondotta, hogy a munkások gyűlése nem politikai gyűlés. Simonyi Ernő (közbeszól :) Nem volt népgyűlés ! Csemegi Károly: Én eddig ugy tudtam, hogy a munkások gyűlései lényegükben és per eminentiam politikai gyűlések és intéztetnek az állam politikai viszonyaira vonatkozólag ; követelik az átalános szavazat-jogot; követelik a politikai intézmények olyatén megváltoztatását, mely a munkások érdekeinek és czóljainak megfelel. És ha ebbe bele vegyül egyszersmind a nemzetgazdászati szempont: ez nem szünteti meg, hanem inkább fokozza az ily gyűlések politikai jelentőségét. (Helyeslés a középen.) Az én felfogásom szerint politikai nagyobb jelentőségű kérdés alig lehet, mint midőn az átalános szavazatjog tétetik a discussió tárgyává. (Helyeslés a középen. Nyugtalanság a baloldalon.) Ezek voltak észrevételeim, melyeket a közvetlenül előttem szólott t. képviselő ur beszédére vonatkozólag bátorkodtam előadni, és most bátor leszek Simonyi Ernő t. képviselő úrról, Simonyi Lajos b. t. képviselő úrra áttérni. {Derültség. Halljuk! Halljuk !) A nemes báró tegnapi beszédének végén kifejezte azon reményét, hogy a szabadelvű párt bizonyára támogatni fogja az ő általa pártolt indítványt ; mert hiszen e pártnak már neve jelzi, „szabadelvű" és igy nem lehet ellenkezésben oly követeléssel, a mely „szabadelvű." De minthogy ezen t. házban nagyon nagy azoknak a száma, a kik a történetből tudják azt, hogy mi mindennek szolgált már ürügyül a szabadelvű czég; (Felkiáltások a szélső bal és balfelöl: Ez igaz! Elénk derültség.) a kik a történetből tudják azt, hogy a szabadelvüsóg bitorlását a tömegek despotiája uralmának megállapítására használták föl, a mi épen olyan despotia. mint az egyes zsarnokok despotiája; azon férfiak, a kik ezt tudják, megtekintik egyszersmind azon kérdést, melynek szabadelvű, vagy nem szabadelvű voltát saját bensőjük, saját meggyőződésük szerint állapítják meg, és souverain arbitraire-nek e tekintetben az igen t. képviselő urat nem fogadják el. (Helyeslés a középen. Nyugtalanság a baloldalon.) De épen ugy nem fogadom el én azon t. képviselő urnák a jogosság vagy jogsértésről felállított elméletét és okoskodásait, a ki főleg ezen szempontra fektette beszédének súlyát. Ha valami sokszor ismételtetik, sokíélekóp állíttatik, hol gyengén, hol erősebb fokozatban kiemelve, hol erősebb, hol szelidebb kifejezésekben fölhozva, és ez egyszersmind bizonyítás volna: akkor tökéletesen be volna bizonyítva, hogy a belügyminister ur által kiadott kérdésben levő rendelet csakugyan törvénysértés, illetőleg jogsértés. A dialectikának mesterségéhez tartozik sokféle variánsokban kitüntetni egy és ugyanazon dolgot és a variánsok fokozatát helyettesíti a bizonyítékokkal és érvekkel. Ámde az állítás még nem bizonyítás és a t. képviselőház meg fogja engedni, ha kifejezem azon véleményemet, hogy azon t. képviselő ur nagyon sokat állított, de semmit sem bizonyított. (Ugy van! a középen. Derültség és nyugtalanság a baloldalon) A mit pedig bizonyított : az valószínűleg nem lesz olyan, hogy miatta az államjog tudományának irói és tanárai részéről a plágium vádját fogja maga ellen felidézni. (Derültség a középen. Felkiáltások a baloldalon: Halljuk a bizonyítását.) Mondom, az a véleményem, hogy a mit bizonyított: nem fog átmenni az államtudomány megállapított tanai és tételei közzé. Mit állit a t. képviselő ur? „Itt egy alkotmányi jog megsértéséről és arról vau szó, hogy a belügyminister ur oly jogosítványokat vett igénybe, mint őt illetőket, a melyekről meg vagyok győ-