Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

236 891. országos illés május 10.1878. már belenyugodtak : jól van, az oly dolog, a mi minden, a szabadságnak korlátolására vezethető kár nélkül eszközölhető. De mikor a ministerium oly feltételeket szab meg, a melyek nem teljesíthetők, akkor engedelmet kérek, az többé nem szabályozása, hanem beszüntetése, megsemmisítése a gyakorlatnak. Beszéde végén a ministerelnök ur azt mondja: ha a képviselőház többsége az ő eljárását jóvá nem hagyná, akkor előáll a Toldy, a ki felveszi a szent jelt, vagyis azon széket elfoglalja, a melyben ő ül. Ez egy üdvös intés a többség számára, mely szerint a minister ur tudtára adja az őíet eddigelé támogatott többségnek, hogy a ki egyszer az ő pártjához felcsapott, annak kötelessége őt jobban szeretni, hozzá hívebben ragaszkodni, mint hazájához, mint lelkiismeretéhez, mint meggyőződéséhez, mint a következetességhez. Ugyanazon kormánypárt, mely támogatta eddigelé a kormányt, az újév napján, midőn hozzá tisztelegni járt, kijelentette neki, hogy őt kész mindenben támogatni; de a reactió utján követni nem fogja. Most azt mondja nekik a ministerelnök ur, nos, hogyha nem fogtok engem a reaotió utján követni: akkor én elhagyom ezt a széket és bele ül más Toldy (Derültség a baloldalon.) Ez megtörténhetik, de hogy nagy szerencsétlenség volna akár a kormányt támogató pártra, akár az országra: méltóztassanak megengedni, hogy kétségbe vonjam. Én, t ház azon nézetben vagyok, hogy a gyülekezési jog, a mely •— a mint az imént mondottam — az embernek vele született joga, semmiféle törvényes korlátokat nem igényel, a gyülekezési jognak szabályozására semmi külön törvényre nincs szükség, a gyülekezési jog szabályozva van ugyanazon törvények által, a melyek által szabályozva van a templomba való összegyülekezés, a színházakban, itt az országházban való öszszegyülekezés, a gyülekezési jog szabályozva van a köztörvény által. Hogy valaki a köztörvényt megsérthesse: azt nem szabad megengedni, azt meg kell Sorolni, meg kell büntetni, legyen az a megsértés itt az országházban, a templomban vagy a színházban, a dolog mindegy, a köztörvényt megsérteni nem szabad. De külön törvényre nézetem szerint szükség nincs, mert az a külön törvény nem lehet más, mint azon korlátoknak, melyek a természet szerint ezen joggal együttesen járnak, szűkebbre szorítása a hatalom érdekében, (ügy van \ a szélső baloldalon.) Én, a ki tegnap igen nagy gyönyörrel hallgattam Szilágyi Dezső képviselő beszédét, elismerem, hogy igen jól átgondolt, igen gyönyörűen előadott, igen szép parlamentális beszéd volt ; — de azon nézetben vagyok, hogy e beszéd azon egy hiányban szenved, a melyben szenved határozati javaslata, a melyben szenved pártja és a melyben szenved programmja, t. i. azon eredendő bűnben, hogy nem volt benne következetesség, nem volt benne logika. Beszédének és határozati javaslatának elején nagyon szépen bebizonyította, hogy van törvény a gyülekezési jogra vonatkozólag, s hogy az törvényes jog, és a végén azt mondja, hogy törvényt kell készíteni. Engedelmet kérek, a hol törvény van, ott lehet, hogy előáll e törvény módosításának szüksége ; hanem, hogy egy uj törvény alkotása szükségessé lett volna, azt általában nem fogadhatom el. Én tehát nem követhetem a t. képviselő urnák sem előadását, sem pedig különösen az abból vont következtetéseket és az abból magát kinőtt logika nélküli és következetesség nélküli határozati javaslatot, hanem pártolom Mocsáry t. képviselőtársam határozati javaslatát, mely nézetem és meggyőződésem szerint azon logikai következtetésen alapszik, hogy a mit nem helyesel, azt kimondja, s a mit szükségesnek nem tart, azt elveti. Pártolom Mocsáry t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csemegi Károly: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Mindenekelőtt a parlamentális szokásnak felelek meg, midőn közvetlenül előttem szólott képviselő urnák néhány állítását veszem taglalás alá. (Halljuk !) A t. képviselő ur a bekövetkezendő választásokra utalva, szükségesnek látta kifejezni, hogy erőszak ellenében erőszakkal fognak eljárni, (ügy van \ a szélső baloldalon.) Engedjen meg a t. ház, de ha e törvényhozás tagjai közül valamelyik a törvény rendes uralmának folyama alatt az anarchiát, mint bekövetkezendő állapotot tételezi fel, melyben a tömegek erőszaka szemközt fog állni a hatalom erőszakával: ezt parlamentálisnak, ezt a ^szabadsággal összeegyeztethetőnek nem tartom, (Elénk helyeslés a középen. Nyugtalanság a baloldalon.) Németh Albert: Szeget szeggel! Csemegi Károly: Ezt az államéletben követelt rend feltételeivel összeegyeztethetőnek nem tartom. (Elénk helyeslés a középen.) En tehát^ezen kifejezést visszautasítani vagyok kénytelen. (Élénk helyeslés a középen. Egy hang a szélső balon: Ez az elnök joga.) Szalay Imre (közbeszól.-) Non sens! Csemegi Károly: Beá fogok térni a t. képviselő úrtól hallott bölcsességre is. (Élénk derültség.) További excursióiban (Halljuk !) definiálta a t. képviselő ur azt, a mit még eddig definiálni senkinek sem sikerült: a népgyűlések fogalmát. Én, ki e kérdéssel hivatásomnál fogva némelykor foglalkoztam, tudom azt, hogy nagy férfiak és talán olyanok, a kik, ha megneveztetnek, a t. képviselő ur bizalmát is bírják, kénytelenek vol-