Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-391

391. országos ülés május 10. 187S. 235 és a mi képessé teszi a hatóságokat a törvénytelenség meggátlására, vagy a legroszabb esetben megtorlására; de nem teszi képessé azokat a nemzet polgári jogainak, különösen a gyülekezési jognak elkobzására. Nem abban áll tehát panaszunk és nem abban áll vádunk, hogy a minister ur oly intézkedéseket tesz, a melyek magukban foglalják az engedély szót, a melyek feltételekhez szabják a népgyűlések tartását, ha ezen feltételek önmagukban sértők nem volnának; de midőn egy ministeri rendelet a népgyűlések tartását soha senki által nem teljesíthető, s annálfogva esztelen feltótelekhez köti, akkor engedjék meg: ez confiscatiója a gyülekezési jognak, ez többé nem annyit tesz, hogy én biztosítani akarom a társadalmat a törvénytelen kihágások ellen, hanem annyit tesz, hogy én meg akarom fosztani a nemzetet a gyűlések tartásától. Ez az, a mivel mi a ministerium eljárását vádoljuk, ez az, a miben mi rósz czólzatot, rósz szándékot látunk; mert a kinek jó szándéka van, annak nines szüksége sem titkolódzásra, sem semmi mellékes fogásokra, sem oly feltételek szabására, melyek látszólag meghagyják a jogot, de valósággal megsemmisítik. Azt mondja a minister ur, hogy a hol írott törvény van is, ott is szabad a kormánynak saját felelősségére ideiglenesen intézkedni. Éugedelmet kérek, a törvény ellen soha sem szabad a kormánynak, még ideiglenesen sem intézkedni. A törvénysértők ellen igen is.szabad és kötelessége intézkedni; ha valaki a törvényt áthágta, a törvényt megsértette, megszegte : az ellen igenis intézkedni kötelessége; de a törvényt szabályozni szabályrendeletek utján, a törvényt felfüggeszteni nem szabad soha. Nagy súlyt látszik_ fektetni a t. minister ur az „ideiglenes" szóra. Én megvallom, hogy midőn jogsértésről van szó, nem azt mérlegelem, hogy mennyi ideig fog tartani ezen jogsértés, akár hosszú időre, akár rövid időre sérti is meg a törvényt: az tökéletesen mindegy. Hanem a minister ur azt mondja: ott pedig, a hol irotí törvény nincs, nem szabad ugyanazon kormánynak a jogot megtagadni, hanem a gyakorlatnál szabályozni, feltételekhez kötni, a mint az egyik kormány teheti, teheti okvetlen a másik is. Engedelmet kérek, a minister urnák igen nagy force-a az, hogy mindig azt mondja, hogy: én a jogot fentartom elvileg. Hiszen ez volt alapja kormányra lépésének, ez volt kormányzati egész programmja: én a jogot mindig fentartom, hanem csak elvileg. De mi nem a jogok elvi élvezetét kívánjuk, hanem gyakorlatilag kívánjuk azokat élvezni. Azt mondja a minister ur, hogy azt szabályozni, azt feltételekhez kötni lehet az egyik kormánynak ugy, mint a másiknak. Hogy mily feltételekhez kötötte a 48-iki kormány, azt már mondottam. Hogy mily feltételek azok, a melyekhez a minister ur kötötte, azt maga mondta meg. midőn elősorolta, — hogy csak többet ne említsek meg, — hogy hat—tíz oly polgárnak jótállása szükséges, a kiket megbízhatónak maga a hatóság jelez. Már méltóztassanak megengedni, hogyha például Magyarország fővárosában a kormány akar rendeztetni népg;-. Jéseket a maga eljárásának támogatására, aLjr olyan polgár, a ki a hatóságok bizalmát bírja és megnyugvását kinyeri, elegendő számmal találkozik, ez kétséget sem szenved; de ha az ellenzék a kormány ellen akar egy népgyűlést tartani, akkor kérdem : van-e valaki e házban, a ki azt hiszi, hogy képes 6 —10 oly polgárt előállítani, a kik Thaisz Elek ur bizalmát bírják? Jókai Mór: Igen, mert már azóta tartatott népgyűlés Pesten. (Felkiáltások a szélső bal felől: Halljuk Jókait, hogy védi Thaiszt!) Simonyi Ernő: Meglehet, hogy más tárgyban tartatott, de tudtomra politikai népgyűlés azóta nem volt. Jókai Mór: Igenis, politikai népgyűlés tartatott. (Zaj a szélső bal felől.) Simonyi Ernő: Tartatott munkás-gyűlés tudtomra, de én azt politikai népgyűlésnek nem tekinthetem. (Helyeslés a szélső bal felől.) Az egy társulatnak volt gyűlése, de nem volt népgyűlés ; mert a népgyűlés fogalma azt hozza magával, hogy abban mindenki részt vehet; holott azon gyűlésbe csak azok jöhettek, a kik azon társulatnak tagjai voltak és meghivattak. Az ellen nem teszek én kifogást, hogy a bejelentést fentartotta a mostani kormány, ámbár őszintén megvallom, hogy azt is mindig törvénytelen bitorlásnak tekintettem, mert a népgyűlést rendőrségnek bejelenteni nem szükséges, mivel azt titokban összehívni nem lehet, hanem csak nyilvánosan hirdetés, akár falragaszok, kidobolás, akár más szokásos közzétételek utján; tehát azon az aton, a melyen azt az egész város megtudja, megtudhatja azt a városi hatóság is, mivel a népgyülésbe a városi hatóságnak minden tagja épen ugy hivatalos, mint ki abban részt vesz. (Egy hang a szélső balfelől: a miniszterek is eljöhetnek l) A ministereknek is szabad oda jönni és részt venni, mert abból senki sincs kizárva. Azon publicitás tehát, melyet a népgyűlés fogalma hoz magával, kizárja annak szükségét, hogy az 24 órával előbb bejelentessék, mert azt legalább is 24 órával előbb közzé kell tenni. De feltéve azt, hogy ez 1848-ban szokásban volt, és ebbe 1867-ben belenyugodtak, ámbár törvénytelen volt a szokás, s nézetem szerint abban nem kellett volna megnyugodni, hanem mert