Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-390

S90. országos Hlés május 9.1878, 213 vagy sem: mit sem változtat a dolog természetén. Ha azért, mert valamely rendelet ideiglenes, min­dent szabad végrehajtani, akkor a belügyminister ur elrendelheti az ostromállapotot is, mert ez is csak ideiglenes. Mindezekből csak az látszik, t. ház, hogy az igen t. belügyminister urat épen oly kevéssé genirozza a logika, meg a tisztesség, a mit az ar­gumentatióban is meg kell tartani, még pedig annál inkább, minél magasabb állású személyektől jó az, — noblesse obiige, — mint nem genirozza maga a fennálló törvény. Hogy a törvény a bel­ügyminister urat igen kevéssé genirozza: az nagyon világosan látszik az előttünk fekvő tárgyból. Lehe­tetlen, hogy a minister ur ne látta volna be, ne lett volna meggyőződve arról, hogy az a rendelet törvénybe ütközik. Azonban meglehet, hogy ekként gondolkodott: hiszen ez a munioipalis törvény kü­lönben is oly tekervényes valami, hogy nem igen szeretnek vele az emberek foglalkozni, nem igen szeretnek búvárkodni annak labyrinthjában,' nem is igen népszerű ez az egész munioipalis rendszer, az egész uj megye-rendszer; ha majd interpellál­nak érette, mond az ember valamit, azt ugy sem szokták keresni, mit mondott az ember, hogy bele megy-e a dolgok velejébe; a feladat csak az, hogy az ember befeleljen ós ha befelelt, ha a vá­lasz sikerült, akkor az interpellatió tudomásul vé­tetik, ós nem csak vége van minden bajnak, de eljárásomat egyszersmind sanctionálják is. Pedig az ilyen eljárásnak azután az a következése, hogy a minister igen könnyen hozzá szokik ahhoz, hogy ne gondoljon sokat a törvénynyel, és ha valamely ötlete, szeszélye támad: azt azonnal kormányren­delet formájában végrehajtassa. Csakis ennek tu­lajdonithatjuk azt, hogy például az a hires — a szent István ünnepére vonatkozó — rendelet megje­lent. Ott is világos volt, hogy az az 1868: Lin. t.-czikkbe ütközik. Nem akarok különben ennek taglalásába bo­csátkozni, a futó ellenségnek aranyhidat kell épí­teni; de minden esetre ez is igen jellemző arra, hogy mennyire gondolnak a kormány-körökben a törvény szentségével; és igen jellemző volt, hogy miután ezen rendelet tudvalevő dolog a belügyminister urnák teljesen magának saját fac­tuma, mégis a cultusminister ur volt az, ki való­ban bámulatos önfeláldozó készséggel elvállalta érte a felelősséget. Csakis annak, hogy a többség igy szoktatja a minister urat: tulajdonitható az, hogy a minister ur ezen rendeletet kibocsájtására magának szabadságot vett. Hanem nézetem szerint ez valóságos anarchia. Ha a kormány megengedi magának azt, hogy szabadon gázoljon keresztül-kasul a törvényeken, a helyett, hogy a fenálló törvényt — tessék az vagy ne tessék, — az utolsó hajszálig respectálja, s végrehajtja; ha szabadságot vehet magának arra, hogy bármiféle ötletet kormány-rendelet alakjában az országra ráoctroyáljon ; ós ha a többség nem ismer más feladatot, mint azt, hogy a ministert megóvja attól, hogy egy hajszála is meggörbüljön: akkor ne méltóztassék alkotmányosságról. (Ugy van! a szélső baloldalon és a baloldalon) ne mél­tóztassék törvény szentségéről beszélni, (Ugy van\ Ugy van! a baloldalon és a széls'óbaloldalon) mert ez ministeri omnipotentia és semmi egyéb. (Ugy van ! ügy van ! a baloldalon és a szélső baloldalon.) A képviselőháznak ez alkalommal az a fel­adata, hogy a belügyminister eljárásával szemben állást foglaljon. Méltóztassék azonban megengedni a t, ház, ha egy pár rövid észrevételt tegyek ma­gának Pestmegyének, illetőleg a pestmegye! köze­geknek ez ügy közül követett elj arasara. (Halljuk!) En azt hiszem, hogy erre jogosítva vagyok an­nálfogva, mert a köztisztviselők eljárása nyilvá­nosság elé tartozik ; de továbbá azért is, hogy más hasonló helyzetbe jöhető tisztviselők azon vitából, mely itt kifejleni fog, azon nézetekből, melyek itt kifejezésre fognak jutni, tán hasznos utasítást vehessenek. (Helyeslés a baloldalon és a szélső balon.) En azt hiszem hogy e kérdéses eset­ben első sorban a főispánnak magának lett volna feladata a ministert eljárásának törvényellenes voltára figyelmeztetni, (Ugy van! Ugy van! a, baloldalon és a szélső balon) mert én nem oszto­zom azmi nézetben, mely ugy látszik, már nagyon el van terjedve, hogy a főispán a kormánynak perinde ac cadaver, feltétlenül engedelmeskedni tar­toznék ; azt hiszem, hogy alkotmányos országban senkinek, semmiféle tisztviselőknek, annál kevésbbé magas functioniariusnak törvényt megsérteni, a törvény megsértéséhez segédkezet nyújtani nem szabad, annál kevésbbé szabad azt tennie egy fő­ispánnak, ki mint tudjuk, egyszersmind törvény­hozó is, kitől tehát különösen el lehet várni azt, hogy önálló és alkotmányos érzelmű legyen. Nézetem szerint máskép kellett volna eljárnia ma­gának Pestmegye alispánjának is. A t. alispán ur azt monda a közgyűlésben, hogy ő neki teljesítenie kellett a rendeletet a törvény világos értelménél fogva. Ha ezalatt azt értette a t. alispán ur, hogy ez rendőri intézkedés, melyet a 16. §. alapján fel­tétlenül végrehajtani tartozik, azt hiszem, nagyon csalódott, mert tagadom, hogy ez rendőri intéz­kedés volna. Oly rendőri intézkedés, melynek végrehajtása az ország biztonsága szempontjából azonnal szükséges, egészen más valami. Lehet arról szó akkor, hogy ha például a kormány kö­zegei valahol összeesküvést fedeznek fel, vagy más oly dolgoknak jutnak tudomására, melyekben rög­tön kell intózkedniök. De a gyülekezési jog sza­bályozása egyátalában nem halaszthatlan, s nézetem szerint egyátalában nem rendőri intézkedés. A t. alispán urnák el kellett volna magától utasitania a rendelet végrehajtását azon oknál fogva : mert

Next

/
Thumbnails
Contents