Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-380

880. országos Slés ápril t.1878. 15 pedig azért, a mit az összes hatalmak, melyek [ jogosultak voltak felszólalni, nem tették: csak is egyot, csak is a mi kormányunkat vádolni, és vádolni akkor, mikor ezt. — mivel a többiek nem tették, — csakugyan isolálva, és némelyeknek ellenére tehette volna: engedelmet kérek, ez ismét ! oly dolog, mely az igazság legegyszerűbb fogai- : mával is ellenkezik. (Mélyedés a középen.) Simonyi Ernő képviselő ur emlékeztet arra, : hogy azt mondottuk, hogy az osztrák-magyar mo- | narchia érdekei biztosítva vannak; emlékeztet a ! Livádiában történtekre; hivatkozik a czárnak, ! majd Suvaloffnak, majd ismét az angol ministe­reknek nyilatkozataira, és elismeri maga is, hogy j a tett nyilatkozatok által Anglia meg volt akkor | nyugtatva. Azután azt mondja, hogy a monarchia külügyi vezetése kijátszatott, mert azt hitte, hogy | a monarchia érdekei biztosítva vannak : és íme ! kisült, hogy azok biztosítva nem voltak. Emlékeztetni kívánom a t. házat, mi volt az, a mi mindannyiszor, ugy e ház kebelében, mint a monarchia másik törvényhozásában mondatott. Az volt mondva: vetjük a bizalmat a béke és érdekeink megóvása tekintetéből, — és főleg ezen másik szempontból, — abba, hogy megmondottuk j elejétől fogva őszintén: mi az, a mit nem türhe­tünk; vetjük tehát azon őszinteségbe, melylyel j eziránt nyilatkoztunk, ós vetjük abba, hogy érdé- j keinknek legalább is legnagyobb része európai érdek; és helyezzük bizalmunkat végre abba,! hogy ha érdekeink megóvása szempontjából ez I szükségessé válnék, a fejedelem felhívására a j monarchia összes népei lelkesedve fognak fegy- i vert fogni a monarchia érdekeinek megvédésére. I Nem egyszer, többször, nem most, hanem esz- \ tendő előtt mondtam ezeket. Tehát nem volt vetve a bizalom egyoldalulag semmiféle nyilatkozatba, melynek hitelében pedig kétkedni, azt gondolom, nekünk, valamint Angliának is, míg a tények nem szólottak, nem lehetett; de vetettük mindig abba is, hogy ha minden egyébben csalódni fognánk: nem fogunk csalódni a monarchia saját ere- | jében. Kaas Ivor b. (közbeszól): Csupa discursus! (Élénk mozgás a középen. Halljuk] Halljuk!) Elnök: A ház több tagja mindig panaszol­kodik arról, hogy nem hallja a szónokot. Ez azért történik, mert ily közbeszólások következtében a csend megzavartatik. (Általános élénk helyeslés.) Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendességben meghallgatni, (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Én azt hi­szem, hogy a képviselőházak kebelében szóval, beszéddel, tehát ha ugy tetszik discursussal lehet csak nyilatkozni; más nemű nyilatkozatok nem a ház kebelébe tartoznak. Ha a discursusok folya­mán csakugyan tetteknek kellend majd bekövet­kezni, meglátjuk, hol fognak a tettek terén állani azok, a kik azt szeretnék, hogy mások még ott is tegyenek, a hol csak a szónak van helye, (Elénk tetszés és helyeslés a középen. Mozgás balfelöl.) T. képviselőház! Simonyi Ernő képviselő ur beszólt százados muszka vágyakról; beszélt aze hazában létező szláv agitatiókról; mondotta, hogy az utóbbiakat szokták tagadni, ámbár 1867/68-ban mindig hivatkozás történt rajok. A mi az elsőt illeti, arról nem beszélek. A Nagy Péter-féle igaz vagy nem igaz testamentu­mot, annak ezer commentárját és históriáját már a dajkamesék is ismerik: arról e házban nincs mit szólanom. De beszélnem kell a másodikról. (Halljuk!) Én hivatkozom a t. házra ós hivatkozom an­nak bárhol ülő, de igazságosan ítélő tagjára, hogy a mikor a kormány padjairól csak a legtávolabb­ról is felemlittetik az az eszme, hogy „uraim! nem mind magyarok vagyunk, itt még agitatiók is vannak vagy lehetnek;" nem az vágatik-e vissza: Ez köpönyeg a reaetióra, ez nem igaz! (Igaz! Ugy van] a középen.) Es épen önök azok, a kik minduntalan megtagadják az ilyennek léte­zését, csak azért, hogy az országot az ilyenre csak távolról is figyelmeztető kormányt reactió­nariussággal, (Ugy van] a középen.) vagy azzal vádolják, hogy pl. a kiegyezés létesítésénél az ily nem alapos érveket, mint ürügyeket hozza fel. (Helyeslés a középen. Mozgás balfel'ól.) Egyébiránt én nem állítottam és nem állítom ezeknek az agitatióknak oly mérvű lételét, mint Simonyi Ernő t. képviselő ur ma rajok hivatko­zott ; de viszont, hogy ennek nyomai ne lenné­nek, még inkább pedig, hogy ha a viszonyok to­vább fejlődnek, több nyoma ne lehessen, nem ál­lítom, — s legyek bár e helyen vagy legyek szemben ezen helylyel: egyről biztosithatom a t. képviselő urat, (Halljuk]) s ez az egy az, hogy midőn ezen agitatióknak valóban komoly jelei és komoly nyomai lesznek : engem nem fog sem itt, sem ott, sem a reactiónariusság vádjától való fé­lelem, sem még az egyes intézményekben szük­séges megszorításoktól való idegenkedés is vissza tartani attól, hogy azon agitatiókkal szemben Ma­gyarországot ós a magyar államot megóvjam és biztosítsam. (Tetszés a középen.) Idő előtt, mint veszélyt falra festeni azonban nem fogom, és bárki tegye is, azt nem helyeslem. (Helyeslés a középen.) Azt mondja a képviselő ur, hogy az, a mit a ministerelnök mondott, — hogy t. i. ha a kép­viselő ur által javasolt politika követtetett volna, a monarchia isolálva lett volna — a legnagyobb vád, melyet a külpolitika vezetésére mondani le­het. Akkor — azt mondja ő, — ha az ő általa ajánlott politikát követjük : mi vezethettünk volna ;

Next

/
Thumbnails
Contents