Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-390

212 39f. országos illés május 9. 1878. Mit jelent ezen phrasis? — mert magában ez nem egyéb — ezt megmagyarázza a következő 53. §. a mely igy szól: „A főispán a végrehajtó hatalom képviselője, mint ilyen ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot és őrködik a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei felett." Ebből világosan látszik, hogy a főispánnak feladata az ellenőrzés, az őrködés, a mely fogalomba már magába be van foglalva az, hogy másnak kell végrehajtania a rendeleteket, különben annak, hogy ellenőrizze a megyei közegeket, hogy őrködjék a végrehajtás felett: értelme nem volna. Ezen őrködés és ellenőrzésből kifolyólag ugyanezen §-ban elő vannak sorolva a főispánnak különféle teendői, az ő feladata seontrális széket tartani, vizsgálatot rendelni a tisztviselők ellen, felfüggeszteni, helyettesíteni a tisztviselőket, felterjesztést tenni bizonyos esetekben a kormánynak, kinevezni a kezelő személyzetet stb. Tudjuk, hogy ezen kivül a főispán a kormánynak a megyében főkortese, s a mint már legújabban (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) tapasztaljuk, hogy kezdik is gyakorolni ezen functiót. Én nevezetesen már tudnék megnevezni főispánt, a ki nem régiben maga elé idézte egyenkint a megyebeli szolgabirákat és azoknak a jövő választásra vonatkozólag utasításokat adott. Tudjuk azt is, hogy a főispán a megyében a kormánynak bizalmi embere; de azt, hogy neki joga volna az administratióba közvetlenül befolyni, hogy neki joga volna a tisztviselőkkel intézkedni, ezt a törvényből kivonni egyáíalán nem lehet. Még világosabban bizonyítja ezt a törvénynek azon rendelete, mely a főispánnak kivételes hatalmára, királyi biztosi szerepére vonatkozik. Azt mondja az 54. §.: „Ha a törvényhatóság a 16. §, vagy az alispán, illetőleg polgármester az 58. §. c.) pontja alatt megszabott törvények kötelességét megszegi vagy pontosan nem teljesiti: a ministerium felhatalmazhatja a főispánt (főkirálybirót stb.) hogy a törvényhatóság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék. Ez esetben a tisztviselők és közegek a főispánnak (főkirálybirónak stb.) a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesíteni kötelesek, s e miatt a törvényhatóság által feleletre nem vonatnak." Ezen §-ban világosan ki van fejezve az, hogy csak kivételes, szorosan meghatározott esetekben van joga a főispánnak a közigazgatásban intézkedni és egyszersmind, a mi igen jellemző, meg van mondva az is, csakis ekkor szabad a tisztviselőknek a főispán rendeleteit teljesíteni; és a megyének joga van az oly tisztviselőt, a ki más I esetben a főispánnak kiadott rendeleteit végrehajtja, felelősségre, kérdőre vonni. Azt hiszem t. ház, hogy mindezekből egész világosan kilátszik az, hogy ezen eljárás, a mely szerint Pestmegyében a kérdéses miniszteri rendelet a főispán által hajtatott végre, a leghatározottabban és a legvilágosabban beleütközik az 1870: XLII. törvénybe, És ugy látszik, hogy ezt igen jól érezte valamint a t. minister ur, úgy maga a főispán; mert valóban majdnem mulatságos látni, hogy mit mindent főztek ki, milyen utakat és módokat gondoltak ki, hogy ezen rendeletet, daczára annak, hogy meg voltak győződve maguk is eljárásuk törvényelleneségéről, becsempészszék. Pestmegye gyűlésén felolvastatott a főispánnak az alispánhoz intézett rendelete. Azt monda a főispán: a belügyminister rendeletével utasíttattam, hogy a népgyűlések engedélyezése és megtartására nézve a királyi kormány által ideiglenesen megállapított következő eljárási módozat legpontosabb foganatosítása felett felügyeletet gyakoroljak. A főispán akkép fejezte ki ugyan magát, hogy ő a felügyelet gyakorlásával van csak megbízva, de miután a főispán meghagyta az alispánnak, hogy közölje azt a járási szolgabirákkal és utasitsa azokat a rendeletnek végrehajtására : ez többé nem annyit jelent, hogy a főispán őrködni szándékozik, mert ez a kormány rendeletének végrehajtása in optima forma. Azt is monda a főispán ur, midőn a gyűlésen felszólittatott a rendelet közlésére, hogy azt közölni nem lehet, mert az praesidialis. Tudjuk, hogy mi a praesidialis. Az nem más, mint oly rendelet, mely a végett küldetik a főispánoknak, hogy saját magoktartása iránt tájékozva legyenek. Azonban mihelyt azon rendeletben oly dolgok foglaltatnak, a melyeket nyilvánosan végre kell hajtani, akkor az többé nem praesidialis, habár annak neveztetik is, hanem egyszerű kormányrendelet, A múltkor, az interpellatió alkalmával azt mondta a ministerelnök ur, gondolom Ghorin Ferencz t. barátomnak felelve, hogy itt nem lehet szó törvénysértésről, mert azon rendeletben az van mondva, hogy a főispán őrködjék és ügyeljen fel, a végrehajtás azonban az alispánra van bizva. Bocsánatot kérek, szavakkal ekként játszani nem lehet. Midőn a főispán felhívja az alispánt, hogy hajtsa végre ezen rendeletet és ő majd felügyel a végrehajtásra: ez nem egyéb, mint magának a végrehajtásnak megkezdése; a főispán megrendeli az alispánnak, az alispán pedig a szolgabiráknak, ezek ismét tovább az illetőknek a rendelet foganatosítását ; ez nem egyéb, mint végrehajtás in optima forma. Ugyanezen alkalommal a minister ur azt is monda, hogy nem volt szükséges a megyével közölni ezen rendeletet, mert ez csak ideiglenes. Én I azt hiszem, hogy az, hogy ideiglenes-e valami