Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-390

210 390. országos ülés május 9. 1878. zottság jelentését, a polgárosított szerb-bánsági és román-bánsági volt határőrvidéki ezredek területén levő és eddig adómentes erdők megadóztatásáról és a havasi legelők ideiglenes megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t, házat, méltóztassék ezen jelentések kinyomatását és kiosztását elrendelni, és annak idején az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban való tárgyalá kitűzni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, s a ház t. tagjai közt kiosztatni s miután több törvényjavaslatról nyújtatott be jelentés, jelesül: a szőlő-birtok utján járó az 1868.: 29. t.-ez. által megszüntetett tartozások bejelentési határidejének meghoszabbitásáról szóló törvényjavaslatnak tárgyában ; továbbá az 1877. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről; továbbá a rézváltó-pénz szaporításáról szóló törvényjavaslat tárgyában; végre a polgárosított szerb-bánsági és román-bánsági volt határőrvidéki ezredek területén levő és eddig adómentes erdők megadóztatásáról és a havasi legelök ideiglenes megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában: kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen törvényjavaslatoknak közvetlenül a házban leendő tárgyalását a pénzügyi bizottság előadójának javaslata szerint elfogadni? (Elfogadjuk !) Azt hiszem elfogadtatott, s ha majd a pénzügyi bizottság jelentései a ház t. tagjai között kiosztva lesznek, azok a legközelebbi ülések valame- i lyikének napirendjére fognak kitüzetni. (Helyeslés.) A pénzügyminister ur kivan szólani. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! | Van szerencsém a közös-ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által előre nem látott rendkívüli hadi költségekre megszavazott 60 millió frtnyi hitelből Magyarországra eső összegek fede- j zésérő! szóló törvényjavaslatot azon tiszteletteljes ! kéréssel beterjeszteni: méltóztassék ezen,- törvény- j javaslatot előleges véleményadás végett••áfpénz- | ügyi bizottságkoz utasítani. I Elnök: A törvényjavaslat „a közösügyek ! tárgyalására kiküldött országos bizottságok által előre nem látott rendkívüli hadi költségekre meg- I szavazott 60 millió frtnyi hitelből Magyarországra eső összegnek fedezéséről" ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt ki fog osztatni s ha a t. ház jóvá hagyni méltóztatik, előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés.) Következik már most a napirend, az LIV. sorjegyzékben foglalt kérvények folytatólagos tárgyalása. A tárgyalás a 4. számú kérvénynél szakadt meg. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Pest-PilisSolt és Kis-Kun megye közönsége a gyülekezési jogtárgyában kérvényt intézett a t. házhoz. Oly tárgyban kívánja a kérvényező megye közönsége a törvény alkotását, a mely tárgynak törvény által | leendő szabályozása iránt a kérvényi bizottság vele egyetért, sőt a mely tárgynak törvény által leendő szabályozása iránti szükségességre maga a kormány is utalt. Ezen szabályozásnak annál nagyobb szükségét érzi a kérvényező megye, minthogy a jelenleg fenáíló intézkedés tisztán csak átmenőleges és egészen rendészeti természetű, mely átmenőleges és ideiglenes Intézkedés oly fontos jogot, mint a nópgyülésezési jog, állandóan nem rendezhet, nem szabályozhat. A kérvényi bizottság maga is átlővén hatva a törvény megalkotásának szükségességéről, ezt a kérvényt a t. háznak figyelembevétel végett előterjeszti. És azért ajánlja elfogadásra a következő határozati javaslatot: „A kérvényi bizottság maga is szükségesnek látja, hogy a gyülekezési jog törvényhozás utján szabályoztassék, mit a kormány kezdeményezni a képviselőházban már meg is ígért az e tárgyú interpellatióra 1878, márczius 29. napján adott válaszában. Ezen indokból Pest-Pilis-Solf Kis és Kun megye jelen kérvénye a belügyminislernek kiadatni véleményeztetik." A kérvényi bizottság többsége a t. házat ezen vélemény elfogadására annyival inkább bátorkodik kérni, mert, — mint a ház irataiból méltóztatik tudni, —• maga a kormány így nyilatkozott e tárgyban: „Senkinálánál nem érzi inkább szükségét annak, hogy a legelső alkalom, mely kedvező lesz arra, hogy ezen, nagyfontosságú kérdés törvényileg megoldassák: felhasználtassák a kérdésnek törvény általi megoldására." Es azért kívánja a bizottság többsége ezt a kérvényt a belügyministeriumnak kiadatni, miután alkotmányunk értelmében a törvény kezdeményezési joga nemcsak az egyes képviselőket illeti, hanem különösen a kormányt is, és e részben beterjesztendő törvényjavaslatát ugy is a ház bölcsessége fogja megbírálni és megállapítani. Ezeknek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés a középen ) Csanády Sándor: Kérem a kérvény felolvasását. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a föliratot) melyben a megye közönsége — ugy mond — nem hagyhatja megjegyzés nélkül az alkotmányos gyakorlattól eltérő módot, melylyel a magyar kir. kormánynak a népgyűlések tartására vonatkozó rendelete a belügyminister által nem a megye közönségéhez közvetlenül, hanem a megye főispánságához küldetett, s felkéri a megye a képviselőházat, hogy az alkotmányos formáktól tapasztalt ilyes eltérésektől a belügyministert óvja. A magyar kir. kormány által alkotott szabályzat érdemére nézve pedig kéri a képviselőházat, hogy a gyülekezési jog gyakorlatára vonatkozólag az 1848-ki törvények szellemében megfelelő törvényt alkosson.