Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-387

160 S87, országos Illés május 6. 1878. olyanokra, melyeknél a földadó kataszter tavalyi | előírása alapján uj jövedelmi szaporulatok képződtek, melyeknek több évnegyedre való felosztását a ministerium és az adófelügyelő méltányosnak találták. Az illetékeknél — nem tudom fejből, menynyit tesz ki a hátralékok összege; de semmiesetre sem annyi, minőnek azt a t. képviselő ur feltüntette, sőt ahhoz képest oly aránytalanul kicsiny ez összeg, hogy egyesekre százezrek semmi körülmények között nem eshetnek. Ami átalában mondatott arra nézve, hogy az adókezelésben a hiányok nagyok, az adóvégrehajtásoknál, különösen pedig az illetékek behajtásánál a rendetlenségek gyakoriak: arra nézve legyen szabad csak egyet megjegyeznem. Méltóztassanak elhinni, hogy igen nagy része azon eseteknek, melyek feljönnek a ministeriumhoz — pedig legnagyobbrészt feljönnek — olyan igen ritkán fordul elő eset, a hol magának az illető adózónak is valamely mulasztása — késő bejelentése, a határidő elmulasztása, vagy más rendetlensége nem conferálna. Másfelül a közegek, melyekkel a pénzügyi administratiónak dolga van — és ezek a községi orgánumok, a jegyzők, a közjeg}'zők, az elöljárók nem birnak még azon jártassággal és gyakorlatossággal, mely szüksé- > ges arra, hogy ji pénzügyi közegek a maguk ró- | széről is a kellő rendben birják vezetni az adóügyet. De inig beismerem, hogy ezen téren még igen sok a tenni való; másfelül tagadhatlan, hogy az adóügynek egy részében, t. i. az egyenes adóknál az utóbbi időkben igen sok történt. Elhoztam magammal azon intézkedéseket, melyeket az 1876 : XV. t.-cz. életbeléptetése czéljából tettem, az idő előrehaladottságára való tekintetből azonban nem fogom azokat ez alkalommal részletezni. Az 1876: XV. t.-cz. az által, hogy megteremtette minden törvényhatóság területére a forumot, mely az adóügyekben eljár és melyet nemcsak Írásban, de szóval is bárki megkereshet igényének tektntbe vételére, az egyenes adóügyet, elkezdve a kivetés első stádiumánál, végig a behajtás utolsó stádiumáig, részletesen szabályozta — közben oly egyes intézkedésekkel, melyekre nézve megkövetelem az elismerést, hogy a szabadelvüség szempontjából az európai törvényhozások bármelyikével kiállják a versenyt, például hogy csak egyet említsek, hogy az adókivetés nem kizárólag pénzügyi orgánumok utján, hanem az adókivetési bizottság utján történik. (Helyeslés a középev.) Csak maga azon körülmény, hogy ezen törvény létesült, méltóztassék elhinni, minden igazságos, elfogulatlan ember előtt, a ki ezen törvény életbeléptetésének gyümölcseit itt-ott szíves lesz figyelemmel kisérni: kétségtelenné fogja tenni, hogy az egyenes adó kezelésének terén igen sok történt. De tovább menve; meg van adva minden embernek a jog, hogy ellenőrizheti közvetve a közigazgatási bizottság által. Ez nem volt még azelőtt, s bármit tartson is valaki a közigazgatási bizottságokról magukról, de ez irányban nem egy nevezetes lépés történt; és hogy nem történhetett minden, méltóztassék elhinni, annak oka az, hogy ezen igen gondos kezelést igénylő ügy természeténél, bonyolultságánál fogva nern olyan, hogy azt egy, vagy másfél év alatt teljesen rendbe hozni lehessen. De azon tény maga, hogy a haladás e téren meg van és igazságos ember által nem tagadható: gondolom, garantia arra nézve, hogy ez irányban a javulás idővel nem fog elmaradni. (Helyeslés a középe),,.) A mi az illetékügyet illeti, beismerem, hogy ez irányban jogosultak a panaszok; beismerem, hogy az illeték-kiszabási hivatalok oly modorban és azon szervezettel, melylyel azok ma birnak, nern felelnek meg teljesen a várakozásnak. Én magam azon hivataloknak bizonyos szerves kapcsolatát tartom szemem előtt az administratiő közegeivel és ezen hivatalokat az adófelügyelői intózmónynyel szándékozom kapcsolatba hozni. De szándékozom ezen kivül az illetékeknek kezelési ügyét más irányban is, a mennyire csak lehet, rendezni. De tessék elhinni, hogy ez irányban ma már az uj adó a most kiszabott illetékek kezelése körül határozottan nem ugy áll a dolog, mint a régiek körül. A mi panaszok vannak, a magam tapasztalásából szólhatok, azok leginkább a régi restantiák feldolgozásából ós a régi, már akkor roszul kezelt ügyek tisztázásából erednek. Ez pedig időt vesz igénybe, ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Igen is törtónt ez irányban intézkedés. Csak egyet említek fel, a nélkül, hogy részleteznék. Tavaly Julius 1-én léptettem életbe egy rendszabályt, a melyben ki van mondva, a mi eddig még sohasem volt, hogy a 100 frton alóli illeték nyilván tartandó a község által, az egyenes adó módjára egy igen átlátszó könnyű schema alapján. Ennek elkönyvelését a számfejtő könyveknek ez iránt való vezetését az adóhivataloknál szabályoztam ugy, hogy ma, minden 100 frton alóli illetéket a községnél lehet fizetni, nem kell az adóhivatalba menni. És ma, ha a község lajstroma jól van vezetve s az adófelügyelő és szolgabíró feladata azt ellenőrizni, minden ember megnézheti odahaza az illetéki C tabellában mikép áll az ő illetéki adóügye, mert abba be kell vezetni a fizetési meghagyást, mikor az kiadatott, és ha fizetés történt, a lerovást. De még ezen dolognak pontos, s az adózók lehető kímélésével járó rendezése és szabályozása