Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-387
38í. országos ülés május 6.1878. 159 lékkai, végre az esedékes adóval, a törvényben megállapított esedékesség szerint hajtandó be és ez be is hajtatott. Már ha azután valamivel több folyt be, mint előirányozva volt: azt nem lehet az adójogi kör túllépésének nevezni, {Helyeslés a középen.) hanem itt egyszerűen csak az a véletlen áll be, hogy nem praelimináltatott annyi, mint a mennyi tényleg befolyt; (Helyeslés a középen.) mert hiszen, ha az előirányzott adót veszszük zsinórmértékül, akkor sajátságos eredményre jövünk. Mert például a dohány-jövedéknél előirányozva volt tiszta jövedelem 1877—78-ig 16 millió; de hát ha pl. 16.500,000 frt jön be, hát nekem egy fél millió áru szivart vagy dohányt nem szabad eladni; vagy ha pl. az állam-erdőknél előirányozva van 3 millió és ón eladhatok 200,000 írttal több fát: nekem ezt nem szabad eladni? (Közbeszólás bal/elől: Ez nem anolog eset.') Igenis az eset analóg és azonos. Ez az előirányzat semmi más, mint hozzávetőleges számítás, hogy a fönálló törvények alapján mi folyhat be ; de nem annak megállapítása, a minek be kell jönnie ; mert az, a minek be kell jönnie, másutt, az adótörvényekben van megírva, e törvényeket pedig végrehajtani kötelessége. (Helyeslés.) Igen röviden akarok még egy pár szót mondani azokra, a miket Helfy képviselő ur felhozott. Ö neki az a kifogása van, hogy Magyarországon az egyenes adók véghetetlenül nagyok, hogy igen nagy az aránytalanság az egyenes adók, és az indirect, az állam többi jövedelmei között, hogy nálunk e részben sokkal rosszabb az arány, mint Európa bármely más országában. Ez igaz, de ezzel a képviselő ur nekem valami ujat nem mondott. Ez fájdalom kifolyása azon közgazdasági állapotoknak, melyeket nem a mai nap, nem is egy-két év teremtett, a mely állapotok abban találják kifejezésöket, hogy bizony ipari, kereskedelmi, fogyasztási viszonyaink egészen mások, mint pl. a kis Belgiumé, mint a nagy Angliáé, mint a nagy Francziaországó és természetes, hogy ez kifejezést talál költségvetéseinkben is. Miután nálunk a jövedelemnek legnagyobb alapját a földadó képezi: bizony Magyarországon aránytalanul nagyobb a földadó, mint más oly országokban. Angliában ós Franeziaországban, a hol az ipar, a kereskedelmi, a fogyasztási viszonyok, a cultura előre haladottabb más fokon állanak. De ez összehasonlítások, miket a t. képviselő ur felhozni méltóztatott, mégsem egészen ugy állanak, mert azon összegeket, ama statistikai vörös könyvből nem lehet csak ugy egyszerűen kicsapni, s egymással összehasonlítani : mert az összehasonlításnál sok különböző factort kell még számba venni. Például az egyenes adók azon összegében, melyet Francziaországra nézve méltóztatott felvenni, 5 vagy 6-fóle az egyenes adó természetével biró más jövedelmi ágai elő tudnék sorolni, mely jövedelmi ág nálunk az egyenes adók közt van elszámolva. Hogy csak egyet említsek, ott van a szállítási adó, mely Francziaországban a többi jövedelmek közt van, nálunk pedig az egyenes adók közt számoltatott el. Hogy mennyire nem lehet az ilyen összehasonlításokra súlyt fektetni: mutatja leginkább az, mire a t. képviselő ur leginkább vélt és pedig teljes jogosultsággal hivatkozhatni, mert az ottani viszonyok leginkább hasonlók a mieinkhez, mutatja a mi egyenes adónk összegének Ausztria egyenes adói összegével való összehasonlítása. Mert nem tekintve azt, hogy Ausztria iparilag fejlettebb ország mint hazánk, nem helyes az összehasonlítás azért: mert Ausztria egyenes adóinak azon összegében, mely ama vörös könyvben fel van véve, nincs bevéve a földtehermentesitési járulék, mert ez Ausztriában nem képezi a cislajtháni államok összeségének átalános államadósságát, hanem képezi az egyes országok országos tartozását', és igy az összes földtehermentesitósi járulék az országos budgetben van; nálunk pedig az ben van az egyenes adók összegében, s ez teszi az összes egyenes adók 30 n / 0-át. Ha ezt le méltóztatnak ütni az összegből, akkor az összehasonlítás nem fog oly aránytalauul mostohán ütni ki részünkre, pedig csak akkor lesz helyes; mert csak akkor lesz egyenlő factorok alapján összeállítva. Méltóztatott a t. képviselő ur még egy dolgot említeni, melyet én szó nélkül nem hagyhatok, t. i. hogy azok, kik holmi nagy, rettenetes összegekkel 10—100 ezer forintokkal vannak hátralókban, azok halasztást kapnak : miért nem közlöm azok névsorát? Azért nem közlöm, mert nem ismerem őket. A t. képviselő urnák megmutathatom az összes ministerium ügykezelését, ós meg fogja látni, hogy sem nagy adóhátralékos, sem kis adóhátralékos, sem nagy illeték-tartozás, sem kis illeték-tartozás közt különbség nincs, egyenlően bánnak el a nagygyal és kicsinynyel. Ha méltányos okokat hoz fel az adó vagy illeték lefizetésének elhalasztására, bizonyos körülmények közt megadják a halasztást, mások közt nem. És higyje meg a t. képviselő ur, előadhatnám jegyzékét azon halasztási összegeknek, miket az országban az adófelügyelőségek, itt ben pedig a ministerium teljesített és magukból azon összegekből láthatná a t. képviselő ur, hogy nem lehetnek olyan egyesek, kik 10—100 ezer írttal tartoznak; mert — isméi fejből beszélek, mert nem gondoltani, hogy e kérdés fog hozzám intéztetni, de azt hiszem, nem csalódom, — az egész országban a halasztások összege az év első 3 hónapjában tesz 60 ezer frtot. E 60 ezer frt repartialódik 64 adó területre és különösen
