Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-385
385. országos ülés pénzügyi bizottság javaslata szerint a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a középen.) Elnök : Helíy képviselő nr szavainak helyreigazítása végett kivan szólni. Helfy Ignácz: A t. minister ur azt méltóztatott mondani, hogy én helyeslőleg vettem tudomásul annak idején, a t. minister urnák azon bejelentését, hogy ő Felsége egy bizottságot nevezett ki. Engedelmet kérek, ez határozott tévedés a minister ur részéről. Nemcsak hogy helyeslőleg nem vettem tudomásul a bejelentést, hanem ellenkezőleg azonnal fölszólaltam az eljárás ellen, akkor is kifejezést adván azon meggyőződésemnek, melyben az előtt voltam s ma is vagyok, hogy ezen dolog, mint egyáltalában minden közjavak kezelése az országgyűlés ellenőrzése mellett kel! hogy történjék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Remete Géza: Á t. minister urnák beszédjére csak röviden vagyok bátor a magyarság érdekében azon megjegyzést koczkáztatni, hogy az okot kell megszűnteim, akkor majd megszűnik az okozat is. Ha nem tudnak a tanítók most magyarul : legalább az ezentúl alkalmazandó tanítóktól követelje meg, hogy tudjanak magyarul, nehogy a minister urak száz év múlva is azt mondhassák, hogy nem lehet magyarul tanítani, mert a tanítók nem tudnak magyarul. Kezdjék el ma, vagy holnap, de egyszer tessék megkezdeni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azért vagvok bátor ezen észrevételt tenni, mert például az 1840-iki törvény a lelkészekre nézve is kimondja, hogy az anyakönyveket magyarul kell vezetniök, tehát kell magyarul tudniok. De hogyan tudjanak magyarul, például a Muraközben vagy Zalamegyében a lelkészek, midőn Zágrábban képeztetnek ? Ott a magyar nyelvet nem tehetjük kötelezővé; arról tessék tehát gondoskodni, hogy a lelkészek Szombathelyen képeztessenek ki ós akkor érvényesíteni lehet a törvényt. Ismétlem tehát, méltóztassék mielőbb megszüntetni az okot, akkor megszűnik az okozat is, a t. minister ur eleget tehet ezen kívánságnak. Beőthy Algernon jegyző. (Olvas.) Központi igazgatás. Kiadás. Személyes járandóságok 183,294 írt. Molnár Aladár: T. ház! Minthogy a személyes járandóságok megállapításánál a dolgok vezetésére is észrevételt lehet tenni, méltóztassék megengedni, hogy rövid nyilatkozatot tegyek azon közjogi elméletre, melyet a t. minister úrtól az imént hallottunk, midőn az általa kezeit bizonyos alapok iránt követett eljárásról szólott. Ismétlem, csak rövid nyilatkozatot akarok tenni, és egyátalán nem akarok azon kérdés taglalásába bocsátkozni, hogy ezen alapoknak micsoda természetök van, hogy azok felekezeti, vagy nem KÉPV. H. NAPLÓ 187Ő--7S XVII. KÖTET. május 2. 1878. JQ5 felekezeti jellegüek-e. De a t. minister urnák azon állítására, hogy mivel azok bona üde katholikns alapoknak tartatnak, azért az országgyűlés elé nem hozhatók: kénytelen vagyok a többek közt csak egy történeti adatot felemlíteni, azt t. i., hogy az 1790/1. országgyűlés bizottságokat küldött ki, a melyek közül az egyik, az u. n. literaria commissio tervét volt készítendő, hogy a közoktatás Magyarországon országosan mikép rendeztessék, és ezen literaria commissio tárgyalta a tanulmányi alapot, mint az ezen czélra szolgáló alapot; az országgyűlésnek egy másik bizottsága volt a comissio ecclesiastica, a mely az akkori prímás elnöklete alatt tervet készített az országgyűlés elintézése alá, melyben más alapok közt az u. n. fundus religionisról is szól, hogy az mikép használtassák fel és fordíttassák czéljaira. Az 1790/1-iki országgyűlés bizottságainak ezen munkálatai megvannak kinyomatva, köztük azok a tervek, melyek felett a legközelebbi országgyűlésnek kellett volna intézkednie, s belőlök kitűnik, hogy az ecclesiastica comissio elnökének, az ország akkori prímásának nem jutott eszébe azt mondani, hogy az akkor még senki által kétségbe nem vont katholikns fundus religionis nem tartozik az országgyűlés elé. (Tetszés a baloldalon.) S énnekem az eddigi közjogi gyakorlattal és törvényeinkkel határozottan ellenkezőnek kell kijelentenem minden oly eljárást, mely által ezen alapok felett akár az országgyűlés mellőzésével történnék intézkedés, akár pedig az ország törvényei és alkotmánya által nem ismert bizottság ellenőrizze az állam ministerének eljárását ós kezelését. (Élénk helyeslés balfelöl.) Trefort) Ágoston, vallás és közoktatási minister: üizt a felszólalást nem hagyhatom megjegyzés nélkül. A mit a képviselő ur az 1791-iki országgyűlésen történtekről mondott, az mind igaz s isin erei esek az akkori regnicoláris deputatiók munkálatai ; de annak nyomát, hogy ezen alapok nem katholikns természetűek, azokban nem látom. (Közbeszólás: Nem is mondta !) Másrészt pedig az akkori országgyűlésnek nem volt budgetje és budgetjoga ; tehát arról sz i se. lehetett, hogy ezen alapok a budgetbe felvétessenek. A mostani állapot egészen más. Ha most ez alapokat fölveszszük a budgetbe, akkor az országgyűlés ezen alapokról ugy fog intézkedhetni, mint az egyetemi alapról, s azok meg fognak szűnni a katholikus állampolgároknak tulajdona lenni. Egyébiránt szóval sem mondottam, hogy ezen kérdés nem való az országgyűlés elébe, s miután azokat, mint felelős minister kezelem : az országgyűlés felelősségre is vonhat, a mint történt is ez ügyben elég gyakran interpelíatió, indítvány által. Én sohasem vontain kétségbe 14
